a Helyi Építési Szabályzatról

2016. április 5., kedd, 15:42

Monor Város Önkormányzata Képviselő-testületének

8/2006. (III. 31.), 4/2007. (II. 28.), 18/2008. (X. 10.), 7/2009. (II. 17.), 31/2010. (XII. 28.), 24/2012. (V. 23.), 31/2012. (VII. 19.), 12/2015. (VII. 2.), 15/2015. (X. 5.), 3/2016. (II. 26.), 21/2016. (VIII. 12.), 31/2016. (XII. 16.) számú rendeletével módosított egységes szerkezetbe foglalt,

 

11/2004. (IV. 27.) rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról

 

[1]   Monor város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szó­­ló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bek. c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói hatáskörében a következőket rendeli el:

 

I.

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya

1. §

 

  1. Jelen előírások hatálya Monor város teljes közigazgatási területére - jelen rendelet mellékletét képező - szabályozási tervben lehatárolt területekre terjed ki.

 

  1. Az (1) bekezdésben lehatárolt területen (továbbiakban: a terv te­rü­le­te) az OTÉK előírásait je­len rendeletben és szabá­lyo­zási tervben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

 

  1. [2], [3], [4], [5] Jelen helyi építési szabályzat csak a mellékelt M=1:2000 méretarányú „Monor város - Belterület Szabályozási Terv” c., M=1:20 000 ma „Monor város – Külterület Övezeti Terv” tervlappal, M=1:2000 ma. „Strázsahegy Szabályozási Terv” tervlappal és M=1:4000 illetve M=1:2000 méretarányú „Szabályozási Terv módosítása” c. tervlapokkal (továbbiakban Szabályozási terv) együtt érvényes.

 

Az előírások alkalmazása

2. §

 

(1) A helyi építési szabályzatban és szabályozási terven (a továbbiakban: a terv) kö­telezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

  1. a bel- és külterületek lehatárolását (belterületi határvonal)
  2. a szabályozási vonalat,
  3. terület-felhasználási egység határát,
  4. a kialakítandó legkisebb telekméreteket,
  5. az építési hely határait (elő-, oldal-, és hátsókert méretekkel),
  6. az építési övezetek paramétereit, és határát,
  7. a közutak és közművek védőtávolságait,
  8. a telekalakítási, építési tilalommal és elővásárlási joggal terhelt területek határait

valamint a

  1. a közterületek és magánutak kialakítására és használatára,
  2. a zöldfelületek kialakítására,
  3. a telepítendő fasorokra,
  4. az erdősávokra,
  5. a környezetvédelemre és a
  6. a kulturális örökség védelmére vo­nat­ko­zó előírásokat.

 

  1. Az (1) bekezdésben nem em­lített elemek tájékoztató jellegűek, ezért a szabályozási terv módosítása nélkül megváltoztathatók.

 

  1. [6], [7] A HÉSZ mellékletei:

         1.sz. melléklet: Fogalom magyarázat

         2.sz. melléklet: Építés lejtős terepen

         3.sz. melléklet: A nyúlványos telek kialakításának és a több telket érintő telek-rendezés egyedi szabályai

         4.sz. melléklet: Út mintakeresztszelvények

         5.sz. melléklet: Pincefalu lehatárolása

         6.sz. melléklet: Hagyományos pincetípusok

         7.sz. melléklet: Helyi védett épületek a Strázsahegy területén

         8.sz. melléklet: Sajátos jogintézmények

         9.sz. melléklet: Strázsahegy Szabályozási terv (SZ1-M1;SZ1-M2)

         10.sz. melléklet: Monor város – Belterület Szabályozási Terv, Külterület Övezeti Terv

         11.sz. melléklet: Szabályozási Terv módosítása (SZ1-M3, SZ1-M4, SZ2-M1)

 

A terv területének felhasználása

3. §

 

(1)   A terv területe jellemző rendeltetésének megfelelően

- beépítésre szánt területekre, és

- beépítésre nem szánt területre tagolódik.

 

  1. Beépítésre szánt területek:

                lakóterületek, ezen belül

- Nagyvárosias lakóterület (Ln)

- Kisvárosias lakóterület (Lk)

- Kertvárosias lakóterület (Lke)

- Falusias lakóterület (Lf)

- Tartalék lakóterület T(Lke)

üdülőterület

- Hétvégiházas üdülőterület (Üh)

vegyes terület, ezen belül

- Településközpont vegyes terület (Vt)

gazdasági terület, ezen belül

- Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz)

- Ipari gazdasági terület (Gip)

- Tartalék gazdasági terület T(Gksz) - feltételek megléte esetén felhasználása megvizsgálandó

különleges terület, ezen belül

- Különleges kereskedelmi terület (KK)

- Különleges rekreációs terület (KR)

- Különleges temető terület (KT)

- Különleges nagykiterjedésű sportolási célú terület (Ksp)

- Mezőgazdasági üzemi létesítmények területe (K-M)

- Különleges pincefalu terület (K-p)

- Különleges borgazdasági terület (K-bg)

- Különleges     - egyéb

                      - Mezőgazdasági, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Mg-Gksz)

besorolásúak.

 

(3)              [9] Beépítésre nem szánt területek:

Zöldterület (közkert - Kk, közpark - KP)

Közlekedési és közműterületek (KÜ)

Mezőgazdasági területek

Általános mezőgazdasági terület (Má)

Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

Erdőterületek

Védelmi rendeltetésű erdőterület (VE)

Gazdasági rendeltetésű erdőterület (E-G)

Vízgazdálkodási terület (V-Cs)

Különleges beépítésre nem szánt terület - közösségi központ (Kk-kk)

besorolásúak

 

 (4)  Az egyes övezeteket csak rendeltetésüknek megfelelően lehet használni, mű­velni, azokon építési tevékenységet folytatni.

 

[10]Engedélyhez kötött építési munkák

4. §

 

  1. [11]

 

(2)

(3)

(4)

 

1. 
A tömb- és telekalakítás általános szabályai

5. §

 

  1. A telektömböket egymástól közterülettel, magánúttal, vagy részben más beépítésre nem szánt területtel kell el­választani.

 

  1. A terv területén a kialakítható telekméreteket az övezeti előírások tartal­mazzák.

 

  1. Telket alakítani csak az övezeti előírásokban meghatározott minimális teleknagyságok, az érintett ingatlanokon kialakult beépítés és egyéb jogszabályi előírások figyelembe­vételével lehet. Abban az esetben, ha a telekalakításra az ingatlanon átmenő szabályozási vonal által jelzett útkialakítás kapcsán kerül sor, a telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha a hátramaradó telek nagysága az övezeti előírásoktól eltér és a korábban egyébként beépíthető ingatlan továbbra is beépíthető marad. Ebben az esetben a beépíthetőség tisztázása érdekében a telekalakítási eljárással egy időben elvi építési enge­dé­lyezési eljárást kell lefolytatni.

 

  1. Ha az építési telek másként nem alakítható ki, csak a szabályozási terven külön jelölt területeken, a közúti megközelítés legalább három méter széles teleknyúlvánnyal is biztosítható. A nyúlványos teleknek a nyúlvány nélkül is a szabályzat övezeti előírásai szerinti méretűnek kell lennie.

 

  1. A nyúlványos telek meghatározási szabályait e rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

 

  1. [12]A Pincefalu – helyi védelem alá tartozó - területének sajátos telekalakítási és építési szabályait e rendelet 11 – 13. § -a tartalmazza.

 

  1. Beépítésre szánt területeken – ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek - beépítés, telekalakítás csak akkor engedélyezhető, ha a telek, földrészlet rendelkezik az előírt út- és közmű­kapcsolatokkal.

 

  1. Eltérő övezetek, építési övezetek határvonalán keresztül a telekalakítás nem enge­délyezhető.

 

  1. [13]Az újonnan kijelölt beépítésre szánt lakóterületeken a telekalakítás enge­délyezéséről szóló határozatnak kötelezően tartalmaznia kell a telekalakításról szóló a vonatkozó jogszabályok szerint az utak és a közművek létesítésére vagy a létesítés költségeinek viselésére vonatkozó tájé­koztatást.

 

Beépítésre szánt, jelenleg külterületi területek

átmeneti szabályozása az átminősítésig

6. §

 

  1. [14]Beépítésre szánt – a Szabályozási Terven tervezett belterületi határon belül elhelyezkedő – de az ingatlan-nyilvántartásban külterületi ingatlanként nyilvántartott lakóterületen az övezeti előírások szerinti épületre építési engedélyt csak a lakóterület belterületbe csatolását követően lehet kiadni. A belterületbe csatolás feltételeiről és időpontjáról az önkormányzat külön határozatban dönt.

 

  1. A belterületbe csatolásig az ingatlan szabályos kialakítása, megfelelő közmű és útkapcsolat megléte esetén a mezőgazdasági területek beépítésére vonatkozó övezeti előírások szerint egy gazdasági épülettel beépíthető, az építési engedéllyel rendelkező épület átépíthető, bővíthető, rendeltetésének megváltoztatása nélkül. A területen zárt szennyvíztároló a 8.§ (1) bekezdés szerint engedélyezhető.

 

  1. A telekalakítás és útkialakítás vonatkozásában az új terület­-felhasz­náláshoz kapcsolódó övezeti előírásokat kell figyelembe venni. A beépítési előírásokat a mezőgazdasági terület szabályozási előírásai szerint kell megállapítani.

 

Közterületi kapcsolat kialakítása

7.§

 

  1. Minden beépítésre szánt teleknek rendelkeznie kell közúti kapcsolattal. A telkek megközelíthetők közútról vagy magánútról.

 

  1. [15]A közforgalom számára kialakított utak, új lakóutcák szabályozási szélessége nem lehet kisebb, mint 12 m. a magánutak legkisebb szabályozási szélessége – ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik – 10 m lehet.

 

  1. A beépítésre nem szánt területek megközelítését szolgáló utak szélességét - eltérő szabályozási előírás hiányában- a közművesítés mértéke szerint kell meg­állapítani.

 

Az építés általános szabályai

8.§

 

(1) [16]  Beépítésre szánt külterületi mezőgazdasági övezetekben, illetve a kereskedelmi-, szolgáltató övezetekben, ahol a víz- és csatornahálózat nem épült ki – a hidrogeológiai védőidomok területét (A és B jelű) kivéve - ideiglenesen engedélyezhető a zárt szennyvíztároló elhelyezése és üzemeltetése a szennyvízcsatorna rendszer kiépüléséig az alábbi feltételekkel:

  • ha az ideiglenes tároló megfelel a környezetvédelmi előírásoknak, vízzáró, nem szennyezi a talajt és a talajvizet, nem szikkasztja a szennyvizet;
  • vízzáró kivitelének ellenőrzése a kivitelezés alatt dokumentált módon megtörtént;
  • 48 órás időtartamú szivárgáspróba a hozzáférés garantált kizárásával a használatbavételi engedély kiadása előtt megtörtént;

a csatornahálózathoz való csatlakozás után az ideiglenes tárolót fel kell számolni;

 

  1. Eltérő beépítési módú telkek találkozásánál, kialakult (legalább 90 %-ban beépült) övezetekben, a telek beépítését a kialakult építmények védő­távolságainak figyelembe­vételével, az építési helyen belül, a szomszédos ingatlanok legkisebb mértékű korlátozása mellett kell megvalósítani.

 

  1. [17]A beépült lakó- és településközpont vegyes területeken nem engedélyezhető több önálló lakóépület építése akkor sem, ha a telek méretei azt lehetővé teszik, kivéve, ha az övezeti előírás másként rendelkezik.

 

  1. A közterületek felőli utcakép védelme, valamint a különböző, telken belül elhelyezhető zavaró és védendő funkciók telekszomszédok közötti hatásainak csökkentése érdekében az építményeket fő- és mellék­rendeltetés szerint főrendeltetésű építményekre és mellék rendeltetésű építményekre kell osztani. A mellékrendeltetésű építmény fogalmát e rendelet 1.sz. melléklete tartalmazza.

 

  1. Egyéb szabályozási, vagy övezeti előírás hiányában a főrendeltetésű építmény a telek utcavonal felőli részére helyezhető el.

 

  1. Mellékrendeltetésű építmény csak akkor építhető, ha a telken már van fő rendeltetésű építmény. Mellék­rendeltetésű építmény az utca felőli telekrészre - különálló gépkocsitároló kivételével - nem épülhet, kivéve, ha az övezeti előírás másként rendelkezik. A mellékrendeltetésű épület elhelyezése nem akadályozhatja a szomszédos telken az előírások szerinti főrendeltetésű építmény elhelyezését. A mellékrendeltetésű építmény csak az építési helyen belül helyezhető el.

 

  1. Az építési övezetben meghatározott méreteket ki nem elégítő kialakult telkek beépí­tésének módját az építési övezetekben leírt szabályok szerint kell megállapítani, ha az épület elhelyezés, az előírt épülettávolságok, valamint a telken belüli parkolás biztosítható.

 

  1. [18]A 14 m-nél keskenyebb telek lakóépülettel nem építhető be, kivéve a jelenlegi belterületi határon belül meglévő 14 méternél keskenyebb telkeket.

 

 

  1. Az ingatlan beépítése során biztosítani kell a telek hátsókertjének gépkocsival történő megközelítését. Ez alól kivételt képez a zártsorú, a csoport­házas beépítés valamint az olyan kialakult telekállapotok, melyeken műtárgyak, vagy a terepviszonyok ezt nem teszik lehetővé.

 

  1. Amennyiben az övezetre vonatkozó előírás másként nem rendelkezik, oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalkert legkisebb szélessége 5 m.

 

  1. Oldalhatáros beépítés esetén az épület falsíkja a telket elválasztó telekhatártól max. 1 m-re helyezhető el, kivéve az eltérően kialakult területeken.
  2. Amennyiben az eresz élvonala a szomszédos telekhatárt 1 méternél jobban megközelíti, és a tető hajlásszöge 25°-nál nagyobb, a tetőt hófogósorral kell ellátni. A 10 m -nél hosszabb esésvonalú tetőt egymás felett több hófogósorral kell megépíteni.

 

  1. Az állattartás céljára szolgáló épületek, építmények tekintetében jelen rendelet előírásait az állattartásról szóló külön önkormányzati rendelet elő­írásaival együttesen kell alkalmazni.

 

  1. A település bel és külterületén – a nagy kiterjedésű gazdasági területek építményeit kivéve- a lakó, üdülő és mezőgazdasági tároló fő- és mellékrendeltetésű építmények, kerítések és egyéb építmények -a reklámtábla vagy egyéb szabványokban meghatározott kötelező színkóddal készülő építmények kivételével- színezése csak a település hagyományainak megfelelő módon alakítható ki (fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker­sárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla és terrakotta vörös,). Az első fokú építési hatóság -szakértői véleménnyel alátámasztva- az egyes épületeken használt színek lehetőségét korlátozhatja.

 

  1. A tetőfelületek fedése (héjalása) amennyiben a területre érvényes sajátos helyi előírás, másként nem rendelkezik, az épületek és építmények esetében bármilyen anyagú lehet, de nem alkalmazhatók kék, lila, benetton zöld és egyéb, a környezettől nagyon eltérő színekben. A műemléki környezetben a műemléki hatóság előírhatja a fedés anyagát.

 

  1. A meglévő, zavaró látványt nyújtó építmények növényzettel történő takarását az építéshatóság elrendelheti.

 

  1. Építési engedélyt csak az övezeti előírásoknak megfelelően megállapított továbbá a szabályozási terven jelölt építési helyen belül lehet kiadni. Építési helyen belül épület (építmény) csak a szükséges védőtávolságok betartása mellett helyezhető el. Ez alól kivételt képez, ha a telken meglévő épület egy része építési helyen kívül esik, ebben az esetben az építési helyen kívüli épületrész annak tömegnövekedése nélkül átalakítható. Ezek az épületek is csak az építési helyen belül bővíthetők.

 

  1. Az építési helyen teljes területével kívül álló meglévő épületek tovább nem bővíthetők (sem vízszintes, sem függőleges irányban), nem alakíthatók át, azokon csak állag­megóvási tevékenység végezhető. Az építési helyen kívül álló épület vagy épületrész elbontása esetén, az csak építési helyen belül építhető vissza.

 

  1. Tereprendezés és építési tevékenység csak úgy valósítható meg, hogy az ne rontsa a terület felszíni vízelvezetési tulajdonságait, és a vízelvezetés ne veszélyeztesse a szomszédos telkeket, illetve a talaj állékonyságát.

 

(20) [19]Többlakásos társasház építése esetén a lakóépületet, az építtető köteles az utcai telekhatárra építeni, vagy az utcában kialakult tényleges előkert meghagyásával elhelyezni, attól eltérően nem létesíthető.

 

[20]Kerítések építésének szabályai

8/A.§

 

  1. A helyi értékvédelmi területen kívül eső településközpont vegyes és a különleges rekreációs, valamint gazdasági területen - gépjármű parkoló­helyek és fogadótér biztosí­tása érdekében - az utcafronti kerítés a telken belül is elhelyezhető.

A kerítés magassága legfeljebb 2,0 méter, áttört, lábazattal vagy anélkül kialakított lehet.

 

  1. A gazdasági területen, a telekhatáron létesítendő kerítés legfeljebb 2,5 méter magas, áttört, max. 10 cm magas lábazatú, sö­vénnyel együttesen telepített lehet.

 

  1. A különleges temető- és sportterületen maximum 2,1 m magas, áttört kerítés helyezhető el.

 

  1. A zöldterület övezeteiben kerítés csak a játszókertek körül létesíthető, legfeljebb 1,3 méter magasságig, lábazat nélkül 80%-ban áttörten.

 

  1. A mezőgazdasági területen szántó és gyep jelű övezeteiben kerítés a beépítetlen földrészleteken nem létesíthető. A tanyás övezetekben a beépíthető telekrész esetén kerítés csak élő sövényből, valamint fém, illetve faanyagú karám jellegű szerkezettel kombinálva létesíthető. Tömör vagy tömör lábazatú kerítés nem építhető. A kerítések csak a beépített telek határain illetve azokon belül építhetők.

 

  1. [21]A mezőgazdasági terület gyümölcs termelő övezetében a kerítés csak áttört, lábazat nélküli lehet, amit növényzettel együttesen lehet telepíteni. A kerítés anyaga faoszlop és acél drótháló lehet. A kerítés magassága legfeljebb 2,0 méter.

Az MK-2 övezetben, ahol az út szélessége nem éri el min. a 6,0 métert, a telekhatáron csak áttört kerítés alakítható ki növényzettel együttesen telepítve. 6,0 méternél keskenyebb út mellett tömör kerítés csak a telken belül létesíthető, az út tengelyétől mérve min. 4 méterre. Az utcafronton határjelző élő sövény telepítése is lehetséges.

 

  1. [22] Mk1 övezet földrészletein csak élősövény vagy drótfonatos kerítés építhető, tömör, vagy tömör lábazatú kerítés nem létesíthető.

 

Kulturális örökség védelme

9. §

 

  1. A műemléki környezetben végzendő építési munkák, a régészeti lelőhelyeken tervezett földmunkák (bontás, alapozás, pince-, mélygarázs-, építés, közművesítés, egyéb nyomvonalas létesítmények kiépí­tése, tereprendezés) illetve telekalakítás engedélyeztetési eljárása során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal területileg illetékes Budapesti Regionális Irodáját szakhatóságként meg kell keresni, az Örökségvédelmi törvény 63. § (4) bekezdése alapján. Egyéb területeken a 400 m² feletti beépített alap­területű építés felett kell e rendelkezést alkalmazni.

 

  1. A település műemlékei esetében az építéshatóság a KÖH Budapesti Regionális Igazgatósága.

 

  1. Ha régészeti lelőhelyen kívül eső területen földmunkák során váratlanul régészeti lelet vagy emlék kerül elő, az Örökségvédelmi törvény 24. § - ban foglaltak szerint kell eljárni, és haladéktalanul értesíteni kell a KÖH Budapesti Regionális Irodáját.

 

  1. [23]A régészeti érdekű területeken minden földmunkával járó beruházás, fejlesztés megkezdése előtt régészeti szempontú állapotfelmérést kell végezni, amelynek módszere a régészeti terepbejárás és/vagy próbaásatás. Ha erre nincs lehetőség, akkor minden egyes földmunkához régészeti szakfelügyeletet kell biztosítani. E régészeti szakfeladatok elvégzésére – a beruházó költségére – a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága jogosult. A beruházónak a régészeti felügyelet biztosítása érdekében a munkálatok megkezdése előtt 8 munkanappal fel kell vennie a kapcsolatot a Múzeummal.

 

  1. Az Örökségvédelmi törvény 19. § (1) bekezdése értelmében a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A régészeti örökség védelme érdekében a területen tervezett földmunkákat régészeti szakfelügyelet mellett lehet elvégezni. Amennyiben a szakfelü­gyelet mellett végzett munkák során a régészeti érdekű területeken, régészeti lelőhely kerül elő, az örökségvédelmi törvény 7. § (15) és a 22-23. § -a továbbá 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet 14. § szerinti megelőző feltárásra is sor kerülhet.

 

A település régészeti területei

10. §

 

  1. Az építkezésekkel kapcsolatos mélyépítési munkák során előkerült bármely régészeti leletet azonnal jelenteni kell a KÖH Budapesti Regionális Irodájának, mint szakhatóságnak.

 

  1. Bármilyen egyéb régészeti lelőhelyen, bármilyen létesítmény elhelyezéséhez a KÖH Budapesti Regionális Irodája illetékes szakhatóság, amely engedély adhat.

 

  1. Építkezés közben előkerülő régészeti leletek bejelentéséért a kivitelező és az építtető is felelős.

 

  1. A régészetileg ismeretlen területeken is számítani kell arra, hogy lelet előkerülés esetén a KÖH Budapesti Regionális Irodája a szükséges időre leletmentés céljából az építkezést leállíthatja.

 

(5) [24]

 

Az egyes helyi védettségi kategóriákba tartozó épületeken végezhető építési tevékenység

11.§

 

  1. Jelen előírások nem vonatkoznak az országos építészeti örökség – a műemléki, természet­védelmi és egyéb védettséget tartalmazó nyilvántartásba vett – kiemelkedő, nemzeti érté­kű elemeire. A műemlékek és a műemléki környezettel kapcsolatos eljárási szabályokról A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV sz. törvény rendelkezik.

I. védettségi kategóriába tartozó építmények esetén:

A kategóriába tartozó épületek építészeti szempontból különösen értékesek, utca­képet meg­határozó kubatúrával és tömegképzéssel rendel­keznek. Az épületek olyan jellegű átalakítása és bontása, amely meg­változtatja az utcaképet illetve az utcai homlokzatot, még részlegesen sem enge­délyezett.

II. védettségi kategóriába tartozó építmények esetén:

A kategóriába tartozó épületek vagy azok egyes részletei építészeti szem­pontból értékesek, kubatúrájuk és tömegképzésük illeszkedik a kialakult építészeti ha­­gyomá­nyok­hoz. Az épületek át­a­lakítása (részleges bontása, kor­szerűsítése, bő­­vítése, stb.) során gon­­doskodni kell az épí­té­szeti, tele­pü­lés­képi értékek meg­őr­zéséről, az új épület tömegével és a beépítés módjával kö­vet­ni kell az eredeti épület tömegének és utcai meg­jele­nésének jellemzőit.

 

  1. A építészeti örökség helyi védelmét, az egyes építmények védettségi kategóriáját az önkormányzat külön rendeletben szabályozza.

 

  1. Az építészeti örökség helyi védelméről szóló külön rendelet az egyes épületeken védendő építészeti elemeket, a beépítés módját, a tömegképzést, a homlokzati színt meghatározhatja.

 

  1. A védett épületek, vagy épületrészek esetén részletes felmérési tervet kell készíteni, a védelemben meghatározott részekre.

 

Területi védettség

Általános előírások

12.§[25]

 

(1)    Monor területén helyi értékvédelmi terület - pincefalu az 5.sz melléklet szerinti, és a szabályozási terven ábrázolt, K-p építési övezetbe sorolt terület.

 

(2)    A területen a kialakult utcahálózat és telekszerkezet védendő, új utak a szabályozási terven jelölt, kiszabályozott utak kivételével nem létesíthetők.

 

(3)    A területen csak egységes tájékoztató illetve ismeretterjesztést szolgáló táblarendszer helyezhető el, egyéb célzatú hirdetések, reklámtáblák közterületen való elhelyezése tilos.

 

(4)    A területen új pince/présház foghíjként a meglévő épületek által meghatározott építési vonalban helyezhető el. Lebontott épület esetén új épület, kizárólag korábbi pince/présház helyére építhető.

 

(5)    Helyi értékvédelmi területen az utcavonalas beépítés, az épületek ritmusa, a tetőidom, tetőforma védendő. Meglévő épület felújítása, új épület építése során a 6.sz. melléklet szerinti 6 pincetípus valamelyikének jellemzőihez kell alkalmazkodni.

 

(6)    A területen új épületek építése, meglévő épületek felújítása és bővítése során az engedélyeztetésre benyújtott tervdokumentációnak a szomszédos épületeket is ábrázoló látványtervet is kell tartalmaznia.

 

(7)    Helyi értékvédelmi területen légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel helyezhető el.

 

(8)    Helyi értékvédelmi területen helyi védett, hagyományos pincetípusok (6. sz. melléklet) valamelyikébe tartozó pince bontása tilos.

 

(9)    Új pince/présház építménymagassága nem haladhatja meg a 2,5 m-t, a homlokzat-magasság pedig a 3,0 m-t. A pincék gerincmagassága nem lehet több mint 5,0 m.

 

(10)  A pincefalu helyi védett területén új épület csak a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető, a meglévő, hagyományos pincékhez igazodó (ld. 6.sz. melléklet) tömeg- és téralakítással.

 

(11)  A homlokzat csak vakolt - festett (meszelt) felületű lehet, tégla- illetve kőburkolattal legfeljebb 30%-ban ellátható. A lábazat tégla-, kőburkolatú illetve festett lehet. Az oromfal anyaga lehet falazott, a homlokzattal megegyező homlokzatképzésű illetve deszka.

 

(12)  Deszkaorom esetén csak állóhézagos deszkaorom építhető, melybe padlásablak, szellőző, fűrészelt díszítés a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó motívummal elhelyezhető.

 

(13)  A területen kizárólag magastetős épület helyezhető el, 35-42° tetőhajlásszöggel. A tetőfedés anyaga csak nád és hagyományos vörös illetve barna égetett agyagcserép lehet.

 

(14)  Az egyes építmények jellemző homlokzati falfelületének színezésénél - a környezethez való illeszkedés érdekében - csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok alkalmazása esetén azok természetes színei is alkalmazhatók.

 

(15)  A pincefalu területén csak fa szerkezetű nyílászárók építhetők. A nyílászárók színe a pincefalu hagyományos színvilágához alkalmazkodó barna, zöld, kék.

 

(16)  Az épületeken csak tömörfa (tagozatos vagy zsalus kialakítású) ajtó alkalmazható.

 

(17)  A területen tetőtérbeépítés nem lehetséges.

 

(18)  A pincefalu területén térdfal nem építhető, erkély, loggia nem helyezhető el.

 

A helyi védettségből következő különleges előírások

13.§ [26]

 

(1)    Monor területén a 7. sz. melléklet szerinti, és a Szabályozási terven ábrázolt és a helyi értékvédelmi rendeletben szereplő épületek részesülnek helyi védelemben az alábbiak szerint:

  1. H1 teljeskörű védelem
  2. H2 részleges védelem az eredeti épületrészekre;

 

(2)    Helyi védett épületek bővítése, átalakítása, felújítása során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát megőrző, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazhatók.

 

(3)    A helyi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél

  1. az épület jellegzetes tömegét eredeti formában és arányban kell fenntartani, bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz;
  2. az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, érintetlenül kell hagyni, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:

ba)    a homlokzat felületképzését;

bb)    a homlokzat díszítő elemeit;

bc)    a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását;

bd)    a tornácok kialakítását;

be)    a lábazatot, a lábazati párkányt;

  1. az alaprajzi elrendezés, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.

 

(4)    Helyi védett épület bontására csak a teljes műszaki avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

 

Az övezetekre vonatkozó részletes előírások

14.§[27]

 

 

15.§

Mg-Gksz-2 építési övezet

 

  1. A terület, a nagyobb méretű telkeken elhelyezett, oldalhatáron álló, hagyományos pincék övezete.

 

  1. Az övezetben elhelyezhető:
    1. a szőlőfeldolgozás és borászat hagyományos rendszerű épülete, max. két pihenő helyiséggel
    2. kereskedelmi, vendéglátó épület
    3. kereskedelmi szálláshely szolgáltató épület, panzió max. 4-6 db szobaszámig
    4. külső pihenőhely, max 15 m² fedett- nyitott területtel

egyéb funkciójú épület kivételesen sem helyezhető el.

 

  1. Az elhelyezhető épület max. építménymagassága 3,50 méter, gerincmagassága legfeljebb 6,5 méter, de semmiféle építményrész nem lehet magasabb 8,0 méternél.

 

  1. Az övezetben új telek nem lehet kisebb, mint 300 m²

 

  1. Az övezet beépítettsége max. 30 % lehet.

 (Az övezet a pincesorok közé beékelődött illetve hozzájuk közvetlenül csatlakozó, pl az Szt Orbán szobor környezete nagyobb telkes öreg pincék és gazdasági épületek, valamint az újabb pihenő funkciójú épületek területe.)

 

15/A.§ [28]

Mg-Gksz-3 építési övezet[29]

 

(1) Az övezet a védett pincefaluhoz kapcsolódó, nagyobb méretű telkeken létesíthető mezőgazdasági-, kiskereskedelmi-, kézműipari- és kisüzemi létesítmények övezete. 

 

(2) Az övezetben elhelyezhetők:

  1. a szőlőfeldolgozás és borászat kisüzemi szintű termelő és tároló épületei
  2. a növénytermesztés és feldolgozás kisüzemi létesítményei, tárolói
  3. a lakossági igényeket kiszolgáló kisüzemi és kézműipari termelő tevékenységek üzemi és tároló épületei
  4. kereskedelmi, vendéglátó és szálláshely-szolgáltató épületek
  5. Telkenként legfeljebb 1 db. szolgálati lakás.

 

(3) Az elhelyezhető épületek max. építmény magassága 7,50 méter, de semmiféle építményrész nem lehet magasabb 8,0 méternél.

 

(4) Az övezetben új telek nem lehet kisebb, mint 1500 m²

 

(5) Az övezet beépítettsége max. 30 % lehet, a zöldfelület nem lehet kevesebb 50 %-nál.

 

Közművesítés, útépítés a védett és nem védett Mg-Gksz területeken

16.§[30]

 

Általános zöldterületi előírások

17.§

 

  1. A belterület közterületi részén lévő egyes fák, a bel- és külterületi fák, valamint az üzemi fásítás fáinak védelme érdekében a 21/1970. (VI.21.) kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni.
  2. A játszóterek, valamint az intézmények területének telkén a zöldfelület minimum 20 %.

 

  1. Zöldfelületek fenntartásáról, ápolásáról, fa- és növényegyedek pótlásáról a tulajdonosnak gondoskodni kell.

 

  1. Közkert, közpark és egyéb közhasználatú zöldfelület kialakítása, átalakítása kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

 

17/A. §[31]

 

(1)    A település területének rendezése során a következő sajátos jogintézmény alkalmazható: elővásárlási jog.

 

(2)    A település területén elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a Szabályozási terven jelölt és a 8. számú melléklet szerinti területeken.

 

(3)    Az elővásárlási jogot az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

 

Általános környezetvédelmi előírások

18.§

 

  1. A területen mindennemű tevékenység csak a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerint végezhető.

 

  1. A település teljes területén meglévő és tervezett létesítmények illetve tevékenységek engedélyezésével kapcsolatban a 193/2001. (X.19.) kormányrendelet (az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól) előírásait kell betartani.

 

  1. A talaj és a felszíni, illetve a felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű zárt tárolóban szabad elhelyezni.

 

  1. Az állattartás céljára szolgáló épületek, melléképületek építési telken való elhelyezésénél az irányadó védőtávolságokat és más építési feltételeket – a közegészségügyi és állategészségügyi, valamint a környezetvédelmi követelmények meghatározásával – az állattartásról szóló önkormányzati rendelet határozza meg.

 

Vízminőség-védelem

19.§

 

  1. A vízkészletek minőségvédelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére, mennyiségére, azok medrére, partjaira, műtárgyaira.

 

  1. A település teljes közigazgatási területe a „2.3. védett terület” vízminőségvédelmi területi kategóriába tartozik. A település területén folytatott tevékenységek során a 9/2002. (III. 22.) Köm-KöViM együttes rendelet valamint a 203/2001. (X. 26.) kormányrendelet vonatkozó előírásait be kell tartani.

 

  1. A település közigazgatási területén a felszín alatti vizek minőségének védelme szempontjából a 33/2000. (III.17.) kormányrendeletet kell figyelembe venni.

 

  1. A területen a felszíni és felszín alatti vizeket szennyező ipari vagy szolgáltató tevékenység nem folytatható.

 

  1. A település közigazgatási területén a talajt, talajvizet szennyező tevékenység átmenetileg sem folytatható.

 

  1. A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz új beépítés esetén beépítésre szánt területen csak közcsatornába – annak kiépítéséig zárt tárolóba – vezethető, a tároló rendszeresen ürítendő. Beépítésre nem szánt területen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, zárt szennyvíztárolót vagy egyedi szennyvíztisztító berendezést kell létesíteni, a vonatkozó hatósági előírások figyelembe vételével, rendszeres szállítással és ártalmatlanítással.

 

  1. Patakok és belvízelvezető csatornák medrébe és parti sávjába, továbbá ásott kutakba bármely hulladékot elhelyezni, szennyvizet bevezetni még tisztított formában sem szabad. Folyamatos karbantartásukról, tisztításukról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.

 

Levegőtisztaság védelem

20.§

 

  1. A levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti közeget sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli.

 

  1. A település teljes közigazgatási területén a légszennyezés egészségügyi határértékeit kell betartani a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletben foglaltak szerint. A kibocsátási határértékeket a rendelet 5. számú melléklete szerint kell megállapítani.

 

Talajvédelem, földvédelem

21.§

 

  1. A település területén bármely tevékenységet csak a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 70. § (1) és (2) bekezdésének betartása mellett szabad végezni.

 

  1. A termőföld minőségének védelme érdekében a földhasznosítás során a termőhely ökológiai adottságaihoz igazodó talajvédő gazdálkodást kell folytatni.

 

  1. A termőföldön történő beruházások építési engedélyezési eljárásába a 46/1997. (XII.29.) KTM r. 7. § (1) bek. Alapján a talajvédelmi hatóságot is be kell vonni. Az építési engedélyes tervben külön munkarészben kell feldolgozni a területen található humuszos feltalaj védelmével, a letermelés, a deponálás és a felhasználás módjával. A feleslegben maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad.

 

  1. A földmozgatással járó munkavégzések során:
  • A felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni.
  • A földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarással, füvesítéssel, nedvesítéssel)
  • Az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni
  • Feleslegben maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad

 

  1. A művelés alóli kivonásokat a beépítés ütemének megfelelően, szakaszosan kell végrehajtani, és a munkák megkezdéséig a területet az eredeti művelési ágnak megfelelően kell hasznosítani.

 

Zaj és rezgés elleni védelem

22.§

 

  1. A település közigazgatási területén bárminemű tevékenység csak a zaj- és rezgésvédelemről szóló 8/2002 (III.22.) KöM-EüM rendelet zajterhelési határértékeinek betartásával folytatható.

 

Hulladékkezelés

23.§

 

  1. A településen a kommunális és termelési hulladék kezelése csak a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a végrehajtásáról szóló rendeletek előírásai szerint történhet.

 

  1. A településen keletkező hulladékot úgy kell tárolni, gyűjteni, hogy az ne szennyezze a talajt, levegőt, felszíni és felszín alatti vizeket, illetve ne okozzon fertőzésveszélyt.

 

  1. A terület elszennyeződésének megakadályozása érdekében a keletkező hulladékokat veszélyességi fokuknak megfelelően kell kezelni, tárolni, illetve ártalmatlanítani.

 

  1. A település közigazgatási területére más területekről nem hozható be folyékony vagy szilárd hulladék tárolás vagy ártalmatlanítás céljából, kivéve újrafelhasználás esetén.

 

  1. Engedély nélküli hulladéklerakat esetén a lerakott hulladék elszállítására, hasznosítására, ártalmatlanítására, és a lerakás helyén okozott szennyezés felszámolására vonatkozóan a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 30. §-a, és annak végrehajtási rendeletei irányadók.

 

  1. A települési szilárd és folyékony hulladék gyűjtésére az önkormányzat – külön rendeletben megállapított rendszerben – hulladékkezelési közszolgáltatást szervez.

 

  1. Lakó- és intézményterületen veszélyes hulladékot még ideiglenesen sem szabad tárolni. Az üzemi telephelyeken veszélyes hulladékok kezelésére a 102/1996 (VII.12.) valamint a 98/2001. (VI. 15.) kormányrendeletek előírásai vonatkoznak.

 

  1. A keletkező veszélyes hulladékok telephelyen belüli gyűjtését, kezelését, nyilvántartását az érvényes jogszabályi előírásoknak megfelelően kell végezni és az erre kijelölt veszélyes hulladék megsemmisítőbe szállítani (szállíttatni).

 

  1. Inert (építési) hulladékot lerakni csak az önkormányzat által arra kijelölt helyen lehet. A kijelölt helyen el kell különíteni a nem veszélyes és a veszélyes építési hulladékokat, és a jogszabályokban előírt módon kell azokat gyűjteni és tárolni. Erre a célra csak gépjárművel megközelíthető hely jelölhető ki úgy, hogy az a közúttól minimum 100 m-es távolságban legyen.

 

II.

AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ RÉSZLETES BEÉPÍTÉSI ELŐÍRÁSOK

„Ln”-Nagyvárosias lakóterület

24. §

 

  1. A nagyvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meghaladó lakóépületek elhelyezésére szolgál

 

  1. A nagyvárosias lakóterületen elhelyezhető:
  • lakóépület
  • a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület és egység
  • egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
  • sportépítmény
  • szálláshely szolgáltató épület,
  • igazgatási épület,

 

  1. A nagyvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

 

  1. Haszonállat tartására alkalmas épület, építmény az övezetben nem helyezhető el.

 

  1. A város területén a meglévő nagyvárosias lakóterületeken kívül új nem alakítható ki. Az építménymagasság legfeljebb 15,0 m lehet.

 

„Lk”-Kisvárosias lakóterület

25. §

 

  1. A kisvárosias lakóterület sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

 

  1. A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető:
  • lakóépület
  • a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület és egység
  • egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
  • sportépítmény
  • szálláshely szolgáltató épület,
  • igazgatási épület,

 

  1. A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

 

  1. Haszonállat tartására alkalmas épület, építmény az övezetben nem helyezhető el.

 

  1. [32] Az övezetben kialakított magánutak legkisebb szabályozási szélessége 6.00 méter lehet.

 

  1. A kivárosias terület három övezetre tagolódik: Lk-1, Lk-2, Lk-3

 

Lk-1 építési övezet

26. §

 

  1. Az építési telkeken az épületek zártsorúan helyezhetők el.

 

  1. A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 40 %.

 

  1. Az építménymagasság maximum 7,5 méter.

 

  1. Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendel­kező telken szabad elhelyezni.

 

  1. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 30 %-a.

 

  1. A telkek szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 1,0.

 

  1. Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 450 m².

 

Lk-2 építési övezet

27. §

 

  1. Az építési telkeken az épületek zártsorúan helyezhetők el.

 

  1. A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 40 %.

 

  1. Az építménymagasság maximum 7,5 méter.

 

  1. Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendel­kező telken szabad elhelyezni.

 

  1. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 30 %-a.

 

  1. A telkek szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 0,8.

 

  1. Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 600 m².

 

Lk-3 építési övezet

28. §

 

  1. Az építési telkeken az épületek zártsorúan helyezhetők el.

 

  1. A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 40 %.

 

  1. Az építménymagasság maximum 7,5 méter.

 

  1. Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendel­kező telken szabad elhelyezni.

 

  1. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 30 %-a.

 

  1. A telkek szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 0,8.
  2. Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 850 m².

 

[33]Lk-4 építési övezet

28/a. §

  1. Az építési övezet beépítési módja szabadonálló.
  2. A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 40 %.
  3. Az építménymagasság maximum 12,5 méter.
  4. Az övezetben épületet csak közművesítéssel rendel­kező telken szabad elhelyezni.
  5. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 30 %-a.
  6. A telkek szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 1,2.
  7. Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 850 m².

 

 

„Lke”-Kertvárosias lakóterület

29. §

 

  1. A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 méteres épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

 

  1. A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:
  1. legfeljebb kétlakásos lakóépület
  2. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
  3. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
  4. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület,
  5. a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,
  6. sportépítmény,
  7. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

 

  1. A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

 

  1. [34]Az övezetben maximum négylakásos lakóépület akkor helyezhető el, ha a telek területe lakásonként eléri, vagy meghaladja a 450 m²-t.

 

A lakóterület övezeti tagozódása

30.§

 

  1. A lakóterület, ezen belül a kertvárosias lakóterület az alább építési övezetekbe tartozik.

        Jele: Lke-1, Lke -2, Lke -3, Lke -4, Lke -5, Lke -6, Lke -Z

 

A „Lke -1” jelű építési övezet

31. §

 

  1. Az építési telkeken az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el, a kialakult beépítésnek megfelelően.

 

  1. [35]A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 30 %.

 

  1. Az építménymagasság a kialakult beépítésnek megfelelően.

 

  1. Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendel­kező telken szabad elhelyezni.

 

  1. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a.

 

  1. A telkek szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 0,5.

 

  1. Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 1000 m².

 

A „Lke -2” jelű építési övezet

32. §

 

  1. Az építési telkeken az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el, a kialakult beépítésnek megfelelően.

 

  1. [36]A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 30 %.

 

  1. Az építménymagasság 5,5 m.

 

  1. Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendel­kező telken szabad elhelyezni.

 

  1. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a.

 

  1. A telkek szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 0,5.

 

  1. Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 850 m².

 

A „Lke -3” jelű építési övezet

33. §

 

  1. Az építési telkeken az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el, a kialakult beépítésnek megfelelően.

 

  1. [37]A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 30 %.

 

  1. Az építménymagasság max. 5,5 m lehet.

 

  1. Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendel­kező telken szabad elhelyezni.

 

  1. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a.

 

  1. A telkek szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 0,5.

 

  1. Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 700 m².

 

A „Lke -4” jelű építési övezet

[38]34. §

 

  1. Az építési övezet beépítési módja oldalhatáron álló és szabadon-álló, a szabályozási tervnek és a kialakult beépítésnek megfelelően.

 

  1. A telkek beépítettsége nem lehet nagyobb, mint 30 %.

 

  1. Az építménymagasság max. 5,5 m lehet.

 

  1. Az övezetben épületet csak közművesítéssel rendel­kező telken szabad elhelyezni.

 

  1. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a.

 

  1. A telkek szintterületi mutatója nem lehet nagyobb, mint 0,5.

 

  1. Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 500 m².

 

A „Lke -5” jelű építési övezet

35. §

 

  1. Az építési telkeken az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el, a kialakult beépítésnek megfelelően.

 

  1. A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 30 %.

 

  1. Az építménymagasság max. 5,0 m lehet.

 

  1. Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendel­kező telken szabad elhelyezni.

 

  1. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a.

 

  1. A telkek szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 0,6.

 

  1. Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 400 m².

 

A „Lke -6” jelű építési övezet

36. §

 

  1. Az építési telkeken az épületek zártsorúan helyezhetők el, a kialakult beépítésnek megfelelően
  2. A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 25 %.

 

  1. Az építménymagasság max. 5,5 m lehet.

 

  1. Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendel­kező telken szabad elhelyezni.

 

  1. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 30 %-a.

 

  1. A telkek szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 0,6.

 

  1. Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 350 m².

 

A „Lke -Z” jelű építési övezet

37. §

 

  1. Az építési telkeken az épületek zártsorúan helyezhetők el, a kialakult beépítésnek és a szabályozási tervnek megfelelően.

 

  1. A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 30 %, kivéve a mindkét oldalon zártsorúan csatlakozó saroktelkeken, ahol 65 %.

 

  1. Az építménymagasság max. 7,5 m lehet.

 

  1. Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendel­kező telken szabad elhelyezni.

 

  1. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a.

 

  1. A telkek szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 1,5.

 

  1. Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 500 m².

 

A „T(Lke)” jelű fejlesztési tartalék lakóterület

38. §

 

  1. A területet lakásépítésre igénybevenni csak abban az esetben lehetséges, ha a rendelet elfogadásához képest 5 éven belül nem valósítható meg a Paplapos (Kisfaludy – Kapisztrán utca) térségében tervezett új fejlesztésű lakóterület kialakítása, és a képviselő-testület határozatot hoz a területről.

 

„Lf”-Falusias lakóterület

39. §

 

  1. A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 méteres épületmagasságú lakóépületek, a mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények, elhelyezésére szolgál.

 

(2) [39]A falusias lakóterületen elhelyezhető:

 

  1. legfeljebb 2 lakásos lakóépület
  2. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
  3. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
  4. szálláshely szolgáltató épület
  5. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

sportépítmény.

 

A falusias lakóterület övezeti tagozódása

40.§

 

  1. A falusias lakóterület az alább építési övezetekbe tartozik.

        Jele: Lf-1, Lf -2, Lf -3

 

Az „Lf -1” jelű építési övezet

41.§

 

  1. Az építési telkeken az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el, a kialakult beépítésnek megfelelően.

 

  1. A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 30 %.

 

  1. Az építménymagasság max. 4,5 m lehet.

 

  1. Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni.

 

  1. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 40 %-a.

 

  1. A telkek szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 0,5.

 

  1. Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 600 m².

 

Az „Lf -2” jelű építési övezet

42.§

 

  1. Az építési telkeken az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el, a kialakult beépítésnek megfelelően.

 

  1. A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 25 %.

 

  1. Az építménymagasság max. 4,5 m lehet.

 

  1. Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendel­kező telken szabad elhelyezni.

 

  1. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 40 %-a.

 

  1. A telkek szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 0,5.

 

  1. Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 900 m².

 

Az „Lf -3” jelű építési övezet

43.§

 

  1. Az építési telkeken az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el, a kialakult beépítésnek megfelelően.

 

  1. A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 20 %.

 

  1. Az építménymagasság max. 4,5 m lehet.

 

  1. Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendel­kező telken szabad elhelyezni.

 

  1. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 40 %-a.

 

  1. A telkek szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 0,5.

 

  1. Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 1 800 m².

 

Üdülőterületek

Az „Üh” jelű, hétvégi házas építési övezet

44.§

 

  1. Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhető:
    • legfeljebb két egységes üdülőépület
    • kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
    • szálláshely szolgáltató épület
    • helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
    • sportépítmény,

 

  1. Az építési telkeken az épületek oldalhatáron állóan helyezhetők el, a kialakult beépítésnek megfelelően.

 

  1. A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 20 %.

 

  1. Az építménymagasság max. 5,5 m lehet.

 

  1. Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendel­kező telken szabad elhelyezni.

 

  1. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a.

 

  1. A telkek szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 0,5.

 

  1. Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 500 m².

 

„Vt”-A településközpont vegyes területre vonatkozó általános előírások

45. §

 

  1. A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igaz­gatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészség­ügyi, szociális épületek, valamint sport­építmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek hatással a lakófunkcióra.

 

  1. [40]A településközpont vegyes terület építési övezeteiben az alábbi épületek he­lyez­­hetők el:
    1. lakóépület;
    2. igazgatási épület;
    3. kereskedelmi, szolgáltató, ven­dég­látó, szálláshely szolgáltató épület;
    4. nem zavaró hatású egyéb közösségi szórakoztató és kulturális épület;
    5. egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület;
    6. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézmű­ipari épület.
    7. [41]A területen más rendeltetésű épület nem helyezhető el, kivéve, ha az építési övezet előírásai másként nem rendelkeznek.

 

(3) A területen a (4) bekezdésben felsoroltak kivételével elhelyezhető minden olyan épít­mény, amely hozzájárul a területen elhelyezhető épületek rendel­te­tés­szerű hasz­ná­latához.

 

(4)[42] A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:

  1. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára: kivéve a tűzoltóság gépjárműveit

b.) állattartás céljára szolgáló építmény.

 

  1. A településközpont vegyes területen kialakítható legkisebb telekméret 500 m2.

 

  1. A településközpont vegyes területen a szintterület-sűrűség mértéke nem lehet nagyobb, mint 2,0.

 

  1. A legnagyobb megengedett építménymagasság 12,0 m.

 

(8)   A vegyes terület telkein kialakítandó parkolók egy részét – helyi parkolási rendeletben sza­bályozott módon és a tulajdonos valamint az Önkormányzat között születendő meg­ál­la­po­dás keretében – a megállapodásban megjelölt módon - közterületen is el lehet helyezni.

 

(9) [43] A településközpont vegyes területen építendő többlakásos épületek utcafronti szakaszán, a földszinten, kötelező kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó célú üzleteket kialakítani.

 

A településközpont vegyes terület övezeti tagozódása

46.§

 

  1. [44]A vegyes terület, ezen belül a településközpont vegyes terület az alábbi építési övezetekbe tartozik.

Jele: Vt-1, Vt -2, Vt -3, Vt -4, Vt-6, Vt-7, P-Vt-1 és P-Vt-2 övezeti jel.

 

A településközpont vegyes terület építési övezeteinek részletes előírásai

A Vt -1 jelű építési övezet

 

[45], [46]47.§

 

  1. Vt-1 jelű övezetbe a Szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak.
  2. Az építési övezetben a legkisebb kialakítható telekméret 500 m2.
  3. Az építési övezet beépítési módja zártsorú.
  4. Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépíthetősége 50 %
  5. Az övezetben az építménymagasság nem lehet na­gyobb, mint 7,5 m.
  6. A szintterületi mutató 1,8.
  7. Az övezet teljesen közművesített.
  1. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 20%-a.

 

A Vt -2 jelű építési övezet

48.§ [47]

 

(1)   TV-2 jelű övezetbe a Szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak.

 

(2)   Az építési övezetben a legkisebb telekméret 3000 m2.

 

(3)   Az építési övezet szabadonálló épületek elhelyezésére szol­gál.

 

  1. Zártsorú beépítési mód kialakítása esetén az építmények állagának meg­ó­vása érdekében gon­doskodni kell a telekre jutó csapadékvíz elvezetéséről.

 

  1. Az építési övezet telkein előkert nem létesíthető.

 

  1. [48]

 

  1. Az övezetben az építménymagasság nem lehet na­gyobb, mint 12,0 m.

 

  1. A szintterületi mutató 2,0

 

  1. [49]Az övezetben kialakítható több önálló lakóépületből tervezett beépítés.

 

A Vt -3 jelű építési övezet

49.§

 

  1. TV-3 jelű övezetbe a Szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak.

 

  1. Az építési övezetben a legkisebb telekméret 800 m2.

 

  1. Az építési övezetben az épületek zártsorúan helyezhetők el.

 

  1. Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépíthetősége 60 %

 

  1. Az övezetben az építménymagasság nem lehet na­gyobb, mint 12,0 m.

 

  1. A szintterületi mutató 2,4.

 

A Vt -4 jelű építési övezet

50.§

 

(1) TV-4 jelű övezetbe a Szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak.

 

(2)   Az építési övezetben a legkisebb telekméret 3 000 m2.

 

(3)   Az építési övezetben az épületek zártsorúan helyezhetők el.

 

(4)   Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépíthetősége 40 %

 

(5)   Az övezetben az építménymagasság nem lehet na­gyobb, mint 6,0 m.

 

(6)   A szintterületi mutató 0,8

 

[50]A Vt-5 jelű építési övezet

50/A.§

 

  1. Vt-5 jelű övezetbe a Szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak.

 

  1. Az építési övezetben a legkisebb telekméret 800 m2.

 

  1. Az építési övezet beépítési módja zártsorú.

 

  1. Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépíthetősége 80 %

 

  1. Az övezetben az építménymagasság nem lehet na­gyobb, mint 12,0 m.

 

  1. A szintterületi mutató 2,4

 

[51]  A Vt - 6 jelű építési övezet

50/B.§

 

  1. Vt-6 jelű övezetbe a Szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak.

 

  1. Az építési övezetben a legkisebb telekméret 2 000 m2.

 

  1. Az építési övezetben az épületek szabadonálló módon helyezhetők el.

 

  1. Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépíthetősége 60 %, ha az épület hasznos szintterületének legalább 33%-a iroda, kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás jellegűen hasznosított.

 

  1. Az övezetben az építménymagasság nem lehet na­gyobb, mint 15 m.

 

  1. A minimális zöldfelület 20%

 

  1. A szintterületi mutató 1,8

 

 [52]  A Vt -7 jelű építési övezet

50/C.§

 

  1. Vt-7 jelű övezetbe a Szabályozási terven így lehatárolt területek tartoznak.

 

  1. Az építési övezetben a legkisebb telekméret 2 000 m2.

 

  1. Az építési övezetben az épületek szabadonálló módon helyezhetők el.

 

  1. Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépíthetősége 40 %,

 

  1. Az övezetben az építménymagasság nem lehet na­gyobb, mint 15 m.

 

  1. A minimális zöldfelület 30%

 

  1. A szintterületi mutató 1,8

 

[53] P-Vt-1 településközpont vegyes terület

50/D. §

  1. A területen a városi célokat szolgáló központi funkciót hordozó épületek helyezhetők el.

 

  1. A területen elhelyezhetők:
  • lakóépületek,
  • igazgatási épületek,
  • kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület.

 

  1. A területen a beépítettség maximum 80% lehet, kivéve a már megvalósult épületek esetében, amelyeknél fennmaradásuk ideje alatt a jelenlegi beépítettség maradhat.

 

  1. Az építmények magassága maximum 15,0 m lehet, legkisebb magassága pedig 10,0 m kivéve az autóbusz pályaudvar meglévő épületét.

 

  1. A zöldfelület legkisebb mérete a be nem épített terület minimum 50%-a.

 

[54] P-Vt-2 településközpont vegyes terület

50/E. §

  1. A területen elsődlegesen a városi őstermelői és élelmiszer kiskereskedelmi piac épületei és kapcsolódó létesítményei, területegységei helyezhetők el.

 

  1. A területen az 1.) bekezdésben nem említetteken túl elhelyezhetők:
  • igazgatási épület,
  • kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
  • személygépkocsi parkoló.

 

  1. A területen a beépítettség maximum 60% lehet, kivéve a megmaradó lakótelkeket, ahol a jelenlegi beépítettség tartható fenn. (Új lakóépület a területen nem építhető!)

 

  1. Az elhelyezendő építmények magassága maximum 7,5 m lehet.

 

  1. A zöldfelület legkisebb mérete a be nem épített terület minimum 50%-a.

 

[55]Az épületek kialakítására vonatkozó szabályok a P-Vt-1 és P-Vt-2 övezetekben

50/F. §

  1. Az épületeket magas, legalább 36o és legfeljebb 50o-os tetővel kell fedni.

 

  1. A tetőfedés anyaga nem lehet bitumenes zsindely vagy fémlemez alapanyagú termék, kivéve a piac belső területén elhelyezett fedett-nyitott árusítóhelyeket. (Az ajánlott ebben az esetben is a színes ponyva fedés!)

 

  1. Az elaprózott tetőfelépítmények, a tetősíkból egyedileg kiemelkedő kis méretű ablakok építése tilos!

 

  1. Kis alapterületű önálló kereskedelmi építmények (50 m2 hasznos alapterület alatt) nem építhetők, illetve csak különösen indokolt esetben ideiglenes engedéllyel és legfeljebb 3 év időtartamra.

 

[56]Vt-8 jelű építési övezet

50/G.§

  1. Az építési övezet építési telkein a a 45.§ (2) bekezdésben foglaltak mellett sport rendeltetésű épület, valamint az azt kiszolgáló rendeltetésű épületek is elhelyezhetők.
  2. Az építési övezet beépítési módja zártsorú.
  3. Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépíthetősége 50 %,
  4. Az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m.
  5. Az építési övezetben a legkisebb telekméret 500 m2.
  6. Az építési övezet építési telkein a minimális zöldfelület 20%.
  7. Az építési övezet építési telkeinek szintterületi mutatója nem haladhatja meg az 1,0-t.

 

[57]Vt-9 jelű építési övezet

50/H.§

  1. Az építési övezet beépítési módja zártsorú.
  1. Az építési övezet telkeinek legnagyobb beépíthetősége 80 %,
  2. Az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 14,5 m. Az elhelyezett épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 16,0 m-t.
  3. Az építési övezetben a legkisebb kialakítható telekméret 800 m2.
  4. Az építési övezet építési telkein a minimális zöldfelület 20%.

 

„Gksz”- Gazdasági terület

51. §

 

  1. A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésre szolgál.

 

  1. A gazdasági terület lehet:

        a). kereskedelmi, szolgáltató terület

        b). ipari terület

 

  1. A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású, gazdasági célú építmények elhelyezésre szolgál. A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

a). mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b). a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

c). igazgatási, egyéb irodaépület,

d). parkolóház, üzemanyagtöltő,

e). sportépítmény.

 

  1. A kereskedelmi, szolgáltató területen az ott folyó tevékenység, illetve az ott dolgozók kiszolgálása érdekében elhelyezhető:

a). egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

b). egyéb közösségi szórakoztató épület.

 

  1. Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el. (pl. veszélyes, bűzös, zajos) Az ipari területen csak a gazdasági tevékenységhez szükséges építmények, épületek helyezhetők el.

 

A beépítésre vonatkozó általános előírások

52. § [58]

 

(1)   Az épületeken csak a funkciónak meg­fe­le­lő cégfelirat, reklámhordozó he­lyez­he­­tő el, aminek méret meghatározása, kialakítása része az enge­­délyezési do­ku­men­tá­­ci­ó­nak.

 

(2)   Épületenként csak egy db fényreklám helyezhető el.

 

(3)   A területen a maximális építménymagasságnál magasabb építmény nem he­lyez­hető el.

 

  1. A telekhatáron létesítendő kerítés legfeljebb 1,80 m magas, áttört, min. 10 cm magas lábazatú, sö­vénnyel együttesen telepített lehet.

 

  1. A területen várhatóan fellelhető régészeti, kulturális emlékek megmentése ér­de­ké­­ben az engedélyezési eljárás, illetve az építés ideje alatt is a leletmentésre vonatkozó előírások betartandók.

 

  1. A területen az építési engedélyezési terv részeként kötelezően el kell készíteni:

a) kertépítési kiviteli tervet amelynek tartalmaznia kell a környező köz­te­rü­le­tek kialakítását is, m = 1: 250

b) burkolatok, parkolók tervét, a csapadékvíz elvezetésének megoldásával m=1:500

c) térvilágítási tervet

 

  1. Amennyiben a kiszolgáló közművek létesítése egyéb tulajdonú in­gat­la­no­kat érint, az építési engedély kérelméhez csatolni kell a köz­műszol­gal­mak­ra vonatkozó megálla­po­dásokat is.

 

  1. Közös tulajdonú magánútról történő megközelítés esetén az építési enge­dély­kérelemhez csatolni kell a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatát is.

 

 

A kereskedelmi, szolgáltató terület övezeti tagozódása

53. §

 

 (1)  A gazdasági terület, ezen belül a kereskedelmi és szolgáltató terület három építési övezetbe tartozik.

        Jele: Gksz -1, Gksz -2, Gksz -3, Gksz-4, Gksz-5.

 

Az övezetre vonatkozó részletes beépítési előírások

A „Gksz -1” jelű építési övezet

54. § [59]

 

(1)   Az építési övezet a nagy helyigényű létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2)   Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 5 000 m.

 

(3)   Az építési telkeken az épületek szabadonállóan helyezhetők el.

 

(4)   A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 40 %.

 

(5)   Az építménymagasság max. 15,0 m lehet.

 

(6)   Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni.

 

(7)   A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 25 %-a.

 

(8)   A szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 1,8.

 

(9)   A zöldfelületeket összefüggő széles területsávokon kell telepíteni, el­­ső­sorban a telekhatárok mentén, hogy a nagy területegységeket kel­lő­­mértékben tagolják, elhatárolják, a na­gyobb léptékű épületek lát­­­ványát lehetőleg oldják, megtörjék.

 

(10) A zöldsávok nem jelenthetnek csak gyepfelületet, hanem fákkal, cser­­jékkel intenzíven beültetett. legalább 15 m széles területeket. Ará­nyuk a zöldfelületeken belül nem lehet kisebb, mint a telken belül ki­a­la­kított zöldfelület 80 %-a.

 

A „Gksz -2” jelű építési övezet

55. §

 

(1)   Az építési övezet a kisebb helyigényű gazdasági létesítmények elhelyezésére szolgál.

 

(2)   Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 2 000 m2.

 

(3)   Az építési telkeken az épületek szabadonállóan helyezhetők el.

 

(4)   A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 40 %.

 

  1. Az építménymagasság max. 8,5 m lehet.

 

  1. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 25 %-a.

 

  1. A szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 1,2.

 

  1. A zöldfelületeket első­­sorban a telekhatárok mentén kell kialakítani.

 

  1. A zöldsávok nem jelenthetnek csak gyepfelületet, hanem fákkal, cser­jékkel intenzíven beültetett. legalább 10 m széles területeket. Ará­nyuk a zöldfelületeken belül nem lehet kisebb, mint a telken belül ki­a­lakított zöldfelület 70 %-a.

 

A „Gksz -3” jelű építési övezet

56. §

 

  1. Az építési övezet a beépített területeken elhelyezkedő gazdasági területeket jelenti.
  2. Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 1 000 m².

 

  1. Az építési telkeken az épületek a környező beépítési módja szerint helyezhetők el.

 

  1. A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 40 %.

 

  1. Az építménymagasság max. 7,5 m lehet.

 

  1. A szintterületi mutató 0,8.

 

  1. Az övezetben épületet csak teljes közművesítettséggel rendelkező telken szabad elhelyezni. A közművesítés költségei az ingatlan tulajdonosait terhelik.

 

  1. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 30 %-a.

 

[60]A „Gksz-4” jelű építési övezet

56/A. §

 

  1. Az építési övezet a város belső, beépített területein elhelyezkedő gazdasági területeket jelenti.

 

  1. Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 1 000 m².

 

  1. Az építési telkeken az épületek a környezet beépítési módja szerint helyezhetők el.

 

  1. A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 50 %.

 

  1. Az építménymagasság max. 7,5 m lehet.

 

  1. A szintterületi mutató 1,0.

 

  1. Az övezetben épületet csak közművesítettséggel rendelkező telken szabad elhelyezni. A közművesítés költségei az ingatlan tulajdonosait terhelik.

 

  1. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 25 %-a.

 

  1. Az övezet területén nem folytatható a lakóterületi környezetet zavaró tevékenység.

 

„IG” - Ipari gazdasági terület

57. §

 

(1)   Az építési övezet a veszélyes, bűzös, zajos ipari létesítmények elhelyezésére szolgál.

 

(2)   Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 5 000 m².

 

(3)   Az építési telkeken az épületek szabadonállóan helyezhetők el.

 

(4)   A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 40 %.

 

(5)   Az építménymagasság max. 12 m lehet.

(6)   Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendelkező telken szabad elhelyezni.

 

(7)   A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 35 %-a.

 

(8)   A  szintterületi mutató  nem lehet nagyobb, mint 1,2.

 

(9)   A zöldfelületeket összefüggő széles területsávokon kell telepíteni, elsősorban a telekhatárok mentén, hogy a területegységeket kellő mértékben tagolják, elhatárolják.

 

(10) A zöldsávok nem jelenthetnek csak gyepfelületet, hanem fákkal, cser­­jékkel intenzíven beültetett. legalább 15 m széles területeket. Ará­nyuk a zöldfelületeken belül nem lehet kisebb, mint a telken belül ki­a­la­kított zöldfelület 80 %-a.

 

T(Gksz)  tartalék, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

  1. §

 

  1. Az övezet területét használatba venni, csak az M4 autópálya megépítésekor lehet, szabályozási terv és hatásvizsgálat készítésének kötelezettségével.

 

[61]Általános rendelkezések a Gksz-5 jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetre

58/A. §

 

  1. A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek, elhelyezésre szolgál. A területen lakóépület nem létesíthető. Telkenként egy lakás, a főrendeltetésű épületben kialakítható.

 

  1. A kereskedelmi, szolgáltató területen belül, elhelyezhető:
  2. Mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékeny­ségi célú épület
  3. igazgatási, egyéb irodaépület
  4. pakolóház, üzemanyagtöltő
  5. sportépítmény

 

  1. A terület övezetének szabályozása az általános építési szabályokban, és az általános környezet- és természetvédelmi előírásokban foglaltakkal együtt érvényes.

 

  1. A zöldfelületi minimumot az alábbiak szerint kell figyelembe venni:
  •  a 2,0 méternél nagyobb földtakarás 100%-ban, az 1,00 méteres 75%-ban, a 40 centiméteres 50%-ban számítható be a zöldfelületi minimumba.
  •  a gyephézagos burkolat 10%-ban, a gyeprácsos burkolat 20%-ban számítható be a zöldfelületbe.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területeken 1 m²-nél nagyobb reklámhordozó elhelyezése, anyagától függetlenül építési engedély köteles. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területekkel határos közterületeken illetve azok védőtávolságán belül reklámhordozót a vonatkozó rendelet előírásait figyelembe véve lehet elhelyezni.

 

[62]A Gksz - 5 jelű terület sajátos előírásai
A beépítésre vonatkozó előírások

58/B. §

 

  1. Az övezet zaj szempontjából nem érzékeny létesítmények elhelyezésére szolgál. Az építési helyeken, csak olyan tevékenységet szolgáló épületek építése engedélyezhető, amelyek esetében nappal 60 dB(A), éjjel 50 dB(A) max. zajterhelés megengedhető. A határértéknek nem megfelelő épület csak külön hatósági engedély alapján építhető. Ebben az esetben a zaj elleni védekezés passzív védelemmel biztosítandó, melynek költségei az építtetőt terhelik.

 

  1. A telkek beépítésekor a legnagyobb tagolatlan épülethossz legfeljebb 75 m, illetve felület 800 m² lehet. Az alkalmazott tagozatok az építési vonaltól max. 60 centiméterrel eltérhetnek.

 

 

  1. Az épületek lapos tetővel, vagy legfeljebb 25°-os nyeregtetővel készül­hetnek. A tetőfedő anyag nem lehet fényes, tükröző felületű; színe szürke, szürkéskék lehet.

 

  1. Az építési helyen a közterület irányába eső telekrészen 1 db, legfeljebb 200 m² beépített területű, reklámcélokat szolgáló épület (bemutatóterem, porta), elhelyezhető, amelynek homlokzati hossza max. 15,0 m. A tető kialakítása, homlokzati anyagai meg­egyeznek a főépületnél hasz­náltakkal.

 

  1. Az építési helyen a főfunkciójú épület és a bemutatóterem kivételével egyéb épület vagy műtárgy általában nem helyezhető el, kivéve a következőket, amennyiben jellegük, kialakí­tásuk a főépülethez igazodik. Tervezéskor törekedni kell e funkcióknak a főépületben illetve kerítéssel vagy a bemutatóteremmel együttesen történő elhelyezésére. A telken elhelyezhető még:
    • Portaépület max. 20 m²
    • Esővédő tető max. 30 m²
    • Telefonfülke
    • Épített trafóház max.2 0 m²
    • Reklámhordozó
    • Közműpótló berendezés

 

  1. Az övezetben a beépítési mód szabadon álló,

 

  1. A beépítettség max. 50 % lehet.

 

  1. A kialakítható minimális telekméret 15 000 m²

 

  1. A telkeken a zöldfelületek minimális mértéke 20%.

 

  1. Az építménymagasság 20 méter és ennél magasabb építményrész csak technológiai okokból építhető.

 

  1. Az övezetben a szintterületi mutató 2,0.

 

  1. A reklámhordozó telkenkénti nagysága 1m² reklámfelület/500 m² telekterület. A reklámhordozó magassága max. 6,0 m. Hirdetőoszlopszerű kialakításnál egyoldali magassága max. 7,5 m, nagysága legfeljebb 20 m² lehet.

 

  1. Az oldal- és hátsókertben fasorok telepí­ten­dők a telekhatárok mentén. Az előírt zöldfelület mértékébe a zöldtető 25 %-a beszámítható maximum a zöldfelületi mérték 10 %-ig. A telekhatárok mentén őshonos fajták telepítésével kell a zöldfelületeket kialakítani.

 

  1. A jelenlegi terepszint +/- 50 cm–es megváltoztatása építési engedély köteles. Az építési engedélyhez tereprendezési tervet kell mellékelni.

 

  1. Amennyiben a szabályozási terven elérően nem került jelölésre, úgy az építési helyet az alábbiak szerint kell figyelembe venni: az oldalkert legkisebb mérete 10 m, az előkert legkisebb mérete 10 m, a hátsókert minimum 20 méter lehet.

 

  1. A közterületek felé néző kerítések csak egységes terv alapján, legalább 80 %-ban áttört, kivitelben építhető. A kerítés mögött, vagy a kerítés helyett élősövény telepíthető. A kerítések megépítése nem kötelező.

A 4 sz főút 100 méteres védőtávolságán belül önálló reklám, reklámtábla nem helyezhető el.

 

[63]Környezetvédelmi előírások

58/C. §

 

(1)   Vízminőség-védelem

  • A terület a „2.3. védett terület” vízminőség védelmi területi kategóriába tartozik. A területen folytatott tevékenységek során a vonatkozó miniszteri és (9/2002. (III.22.) Köm-KöViM együttes rendelet valamint a 203/2001. (X. 26.)  kormányrendelet előírásait be kell tartani.
  • A felszín alatti vizek minőségének védelme szempontjából a vonatkozó (33/2000. (III.17.) kormányrendeletet kell figyelembe venni.
  • A területen a felszíni és felszín alatti vizeket szennyező ipari vagy szolgáltató tevékenység nem folytatható.
  • A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz új beépítés esetén beépítésre szánt területen csak közcsatornába vezethető. A szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
  • A belvízelvezető csatornák medrébe és parti sávjába bármely hulladékot elhelyezni, szennyvizet bevezetni még tisztított formában sem szabad.
  • A csatornák folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.

 

(2)   Levegőtisztaság védelem

  • A területen a légszennyezés egészségügyi határértékeit kell betartani az érvényes (14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes) rendeletben foglaltak szerint. A kibocsátási határértékeket a rendelet (5. számú) melléklete szerint kell megállapítani.

 

(3)   Talajvédelem, földvédelem

  • Bármely tevékenységet csak a termőföldről szóló törvény (1994. évi LV. törvény 70. § (1) és (2) bekezdésének) előírásainak betartása mellett szabad végezni.
  • Bármilyen földmozgatással járó munkálat első fázisában a humuszos réteget le kell nyesni, és elhelyezéséről gondoskodni kell.

 

(4)   Zaj és rezgés elleni védelem

  • Bármilyen tevékenységet csak a zaj- és rezgésvédelemről szóló (8/2002 (III.22.) KöM-EüM) rendelet zajterhelési határértékeinek betartásával lehet folytatni.

 

(5)   Hulladékkezelés

  • A területen keletkező hulladékot úgy kell tárolni, gyűjteni, hogy az ne szennyezze a talajt, levegőt, felszíni és felszín alatti vizeket, illetve ne okozzon fertőzésveszélyt.

A területen veszélyes hulladékot még ideiglenesen sem szabad tárolni.

 

[64]Védelmi célú övezetek

58/D. §

 

(1)   Felszíni vizek védőövezete

  • A csatornák partvonalától számított 50 m-en belül csak vízügyi rendeltetetésű épület, építmény helyezhető el. Az övezeten belül tilos tartósan, vagy ideiglenesen az élő szervezetekre káros, illetve a vízre és a talajra szennyező hatású vegyszert tárolni, állattartó építményt elhelyezni, szerves trágyát, illetve bármilyen típusú hulladékot tárolni.
  • A talaj és talajvíz védelme érdekében a védőövezetben a hígtrágya kezelés tilos.
  • A burkolatokról a csapadékvizet, csak ellenőrzötten, olajfogón keresztül lehet a csapadékvíz befogadóba vezetni.
  • Az övezetben természetkímélő gyepgazdálkodást lehet folytatni.

 

(2)   Természeti területek övezete

  • A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága által nyilvántartott természeti területekre a vonatkozó törvény (1996. évi LIII. Törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni.
  • Az övezetben épület, építmény nem helyezhető el.
  • Az övezetben csak gyep- illetve nádgazdálkodás folytatható, a természeti értékeket kímélő módon.

A talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok illetve növényvédő szerek alkalmazása csak különösen indokolt esetben, természetkímélő módon történhet.

 

[65]Különleges területek

„G-M” jelű mezőgazdasági üzemi létesítmények övezete

59. §

 

  1. Az övezet mezőgazdasági célú üzemi létesítmények (állattartó telep, kísérleti telepek, termékfeldolgozó és tároló építmény) elhelyezésére szolgál.

 

  1. Az övezetben:
  1. állattartó építmények, és a gazdálkodást kiszolgáló egyéb építmények építhetők, legfeljebb 40 %-os beépítéssel
  2. a minimálisan fenntartandó biológiailag aktív felület aránya 50%
  3. nem építhető önálló lakóépület, csak szolgálati lakás
  4. kereskedelmi szállásférőhelyül szolgáló épület csak szabályozási terv alapján épülhet

 

  1. A kialakítható legkisebb telekméret 5000 m².

 

  1. Az övezetben működő létesítmény üzemeltetőjének gondoskodni kell a keletkezett folyékony és szilárd hulladék telken belüli ártalommentes gyűjtéséről, átmeneti tárolásáról, esetleg előkezeléséről, valamint rendszeres elszállításáról.

 

  1. A telek határoló területein legalább 16 méter széles, fásított, cserjeszinttel is rendelkező zöldfelület telepítendő.

 

 

[66] Temető kialakítására vonatkozó előírások

„KT-T” jelű építési övezet

60. §

 

  1. A temető fenntartását és üzemeltetését az 1999. XLIII. törvény és a 145/1999. (X.1.) kormányrendelet szerint kell végezni.

 

  1. Az új temetkezési épület (ravatalozó) építménymagassága max. 7,0 m lehet. Egyéb épületek és sírépítmények (síremlékek) engedélyezhető építmény­magassága legfeljebb 4,0 m.

 

  1. A temető területén csak az üzemeltetéshez szükséges, kegyeletet nem sértő építmények helyezhetők el, a beépítettség maximum 10 % lehet.

 

  1. Az övezetben új temetkezési épületet csak teljes közművesítettséggel szabad elhelyezni.

 

  1. Az övezetben a biológiailag aktív, növényzettel borított felület aránya legalább 60 %.

 

  1. A temető határai mellett, kegyeleti okokból, 1,80 m magas, legfeljebb 10 %-ban áttört, tömör épített kerítés építendő ki.

 

  1. A jelenlegi, létező szegélynövényzet megtartása és gondozása kötelező, csak az össze­kötő utak megnyitásához szükséges nyílás kialakításához szabad a növényzetet kivágni.

 

  1. A temetőhatárokon, a temetőn belül 30 m széles, háromszintű, fákat és díszítő cserjéket tartalmazó zöldsáv telepítendő.

 

  1. Sírhelyeket – a szabályzat elfogadása után - csak a kötelezően kialakítandó és a megtartandó zöldsávok területén kívül lehet létesíteni, sírhelykiosztási terv alapján.

 

  1. A temető területén a tervezett zöldsáv mellett, min 3 m széles fenntartó utat kell folyamatosan kiépíteni.

 

  1. A temetővel szomszédos lakóterületi övezetekben zajos, bűzös, vagy más módon környezetet szennyező ipari és szolgáltató tevékenység nem engedélyezhető.

 

  1. A temető területén keletkező szerves hulladékot ideiglenesen tárolni csak a kialakított és e célra fenntartott területrészen szabad.

 

A temető bejárataitól mért, 50 méteres távolságon belül zajos, vagy kegyeletsértő tevékenységet folytatni, ilyen jellegű épületet elhelyezni tilos.

 

A különleges rekreációs terület kialakítására vonatkozó előírások

„KR” jelű építési övezet

61. §

 

  1. Az építési övezet nagyobb befogadóképességű sport- és szabadidős létesítmények, szálláshely szolgáltató épületek, elhelyezésére szolgál.

 

  1. Az építési telkeken az épületek szabadonállóan helyezhetők el.

 

  1. Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 5 000 m².

 

  1. A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 25 %.

 

  1. Az építménymagasság max. 7,5 m lehet.

 

  1. Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendel­kező telken szabad elhelyezni. A közművesítés költségei az ingatlan tulajdonosait terhelik.

 

  1. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a.

 

  1. A telektömb szintterület sűrűsége nem lehet nagyobb, mint 1,0.

 

A különleges – nagykiterjedésű sportolási célú terület kialakítására vonatkozó előírások

[67]„KsP” jelű építési övezet

62. §

 

  1. Az építési övezet nagykiterjedésű, sportolási célú létesítmények elhelyezésére szolgál.

 

  1. Az építési övezetben kialakítható telek mérete nem lehet kisebb, mint 10 000 m².

 

  1. Az építési telkeken az épületek szabadonállóan helyezhetők el.

 

  1. A telkek beépítettség nem lehet nagyobb, mint 15 %.

 

  1. Az építménymagasság 7,5 m, max. 10,00 m lehet sportcsarnok, uszoda esetében.

 

  1. Az övezetben épületet csak teljes közművesítéssel rendel­kező telken szabad el­helyezni.

 

  1. A telkeken belül kialakított zöldfelület mértéke nem lehet kisebb, mint a telek területének 50 %-a.

 

 

1.[68]A KK jelű építési övezet

62/A. §

  1. Az övezetben elhe­lyez­hető:
  • kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
  • iroda épület,
  • üzemanyagtöltő,
  • sport, szabadidő illetve rekreációs jellegű építmény

A területen más rendeltetésű épület kivételesen sem helyezhető el.

 

  1. Az építési telek beépített területe nem lehet nagyobb, mint a telek te­­rü­letének a 40 %-a. Legkisebb kialakítható telek területe 5 000 m2.

 

  1. Az övezet beépítési módja szabadonálló.

 

  1. A szintterületi mutató nem lehet nagyobb, mint 1,0.

 

  1. A terület min. 30 %-át biológiailag aktív zöldfelületként kell ki­ala­kí­tani. Az említett érték számításánál a védőzöld­sáv beleszámítandó.

 

  1. Az építési telek területének maximum 70 %-a lehet burkolt és be­épí­­tett felület összességében.

 

  1. Az épületek építménymagassága 10,0 m. Legnagyobb kiemelkedő építészeti egység, szerkezeti elem magassága sem lehet több, mint 12,0 m, a főbejárati szinthez mérve.

 

  1. Terepszint alatti építmény a telekhatártól számított 3 méteren belül nem helyezhető el, illetve oda nem nyúlhat be.

 

[69]A beépítésre vonatkozó általános szabályok

62/B. §

Építési tevékenység

 

  1. A telek és területek között, valamint a közterületek határán kerítés nem építhető.

 

  1. A területen az összes épületet és építményt a mű­kö­dé­séhez szükséges teljes közművesítéssel kell ellátni.

 

  1. Épületet elhelyezni csak teljes közművel ellátott telken szabad. Köz­mű­­pótló be­ren­de­zés még ideiglenesen sem fogadható el, nem lé­te­sít­he­tő. A te­rületen lévő köz­mű­vezetékek működését biztosítani kell. A telekkönyvbe a szolgalmi jog be­jegyzendő.

 

  1. Épületenként csak egy db fényreklám he­lyezhető el.

 

  1. A területen a maximális építménymagasságnál nagyobb építmény, önálló reklámhordozó (pl. torony cégfelirattal) nem helyezhető el.

 

Zöldfelületek
  1. Az építési engedélyezési dokumentáció kötelező eleme a zöld­fe­lü­let­­rendezési – kertépítészeti terv.

 

  1. A tervezett létesítmények telkének beépítetlen részeit korlátozott közhasz­­nálatú kertként kell kialakítani.

 

  1. A kertek zöldfelületi elemei:
    1. közvetlen használatra nem szánt védősávok;
    2. pihenőkertként kialakított kertrészek;
    3. fasorok;
    4. gyeppel fedett területrészek;

 

  1. A zöldfelületek kialakítása öntözőhálózat építésével együttesen tör­tén­het.

 

  1. A parkolók csapadékvize közvetlenül nem vezethető zöldfelületre.

 

Környezetvédelem

 

  1. A tervezett létesítmények légszennyezési kibocsátási határértéke­ként a Védett I. területi ka­tegóriában megállapítottakat kell betartani.

 

  1. A tervezett üzemanyagtöltő állomás – a levegőminőség védelme ér­­de­kében – az emisszió csökkentésére aktív benzingőz-visszaszívásos rend­szerrel alakítandó ki.

 

  1. A felszíni és felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében, a töl­­­tőállomás, s a parkolók területén összegyűlő csapadékvizek, ta­ka­rí­tó­vi­zek, gépjárműmosó szennyezett vize csak olajfogó műtárgy köz­be­ik­ta­tá­sá­­val vezet­hetők a csatornába.

 

  1. Az üzemi berendezések (szellőzők) és üzemanyagtöltő mű­kö­dé­sé­ből szár­mazó üzemi zajterhelés megengedett egyenértékű „A” hangnyo­más­szint­je együttesen 50/40 dB A.

 

Különleges terület – pincefalu

 

62/C. §[70]

(1)    Különleges terület - pincefalu terület a Szabályozási területen K-p jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban a szőlőfeldolgozással, borászattal kapcsolatos gazdasági funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.

 

(2)    Különleges terület - pincefalu építési övezeteinek építési telkein:

  1. pince - présház
  2. borturizmushoz kapcsolódó funkciójú vendéglátó, kereskedelmi épület
  3. közösségi WC
  4. oldalt nyitott, pilléreken álló kerti tető.

helyezhető el.

 

(3)    A különleges terület - pincefalu építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

                1

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

 

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési övezeti jele

Beépítés módja

Kialakítható legkisebb területe

(m²)

Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

Építményének legnagyobb építménymagassága (m)

Minimális zöldfelületi aránya (%)

Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója

2

K-p

SZ

200

6

20

2,5

60

0,2

 

 

SZ    szabadon álló

 

(4)    K-p építési övezet építési telkein lakóépület nem helyezhető el.

 

(5)    K-p építési övezetben az épületek szabadon álló módon helyezhetők el oly módon, hogy az oldalkerti homlokzatokon nyílászáró nem helyezhető el.

 

(6)    K-p építési övezetben az oldalkert mérete 0,5 méter.

 

(7)    K-p építési övezet építési telkein lábon álló kerti tető csak a pincesor beépítési vonalához igazodó módon helyezhető el, kizárólag fa tartószerkezettel, a pincékhez igazodó tetőhéjalással.

 

(8)    K-p építési övezet építési telkein épülő épületek tömegére, megjelenésére, anyaghasználatára vonatkozó előírásokat a 12-13. §-ok tartalmazzák.

 

(9)    K-p építési övezetben kerítés építése tilos.

 

(10)  K-p építési övezetben űrgödrös árnyékszék elhelyezése tilos, a közösségi WC-k kialakítása csak közműpótlóval lehetséges.

 

(11)  K-p építési övezetben újonnan kialakított pince nem nyúlhat közterület alá.

 

(12)  K-p építési övezet építési telkei hiányos közművesítettség esetén is beépíthetők nem épített szerkezetű, vízzáróan kialakított, megfelelőségi igazolással rendelkező víz- és szennyvíz közműpótló létesítmény biztosítása esetén.

 

(13)  K-p építési övezetben - 2012. dec. 31-i alaptérképi állapot szerinti - meglévő zárványtelek közterületi kapcsolatának biztosítása érdekében nyeles telek kialakítható.

 

Különleges terület - borgazdaság

62/D. §[71]

  1. Különleges terület - borgazdasági terület a Szabályozási terven K-bg jellel szabályozott építési övezet, melyben elsősorban a szőlőfeldolgozással, borászattal kapcsolatos gazdasági, valamint szociális funkciók mellett ellátási, vendéglátási funkciójú épületek, szolgáltató épületek, valamint idegenforgalmi, bemutató épületek helyezhetők el.

 

(2)    Különleges terület - borgazdasági terület építési övezeteinek építési telkein

  1. szőlőfeldolgozás és palackozás épülete
  2. borturizmushoz kapcsolódó funkciójú, vendéglátó, kereskedelmi, szolgáltató épület
  3. oktatási, bemutató épület
  4. szálláshely szolgáltató épület a beépíthető szintterület legfeljebb 20%-án

                   helyezhető el.

 

(3)    A különleges terület - borgazdasági terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és építési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

 

AZ ÉPÍTÉSI TELEK

 

A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési övezeti jele

Beépítés módja

Kialakítható legkisebb területe

(m²)

Kialakítható legkisebb telekszélessége (m)

Legnagyobb megengedhető beépítettsége (%)

Építményének legnagyobb építménymagassága (m)

Minimális zöldfelületi aránya (%)

Megengedett legnagyobb szintterületi mutatója

2

K-bg

Sz

3000

30

25

4,0

50

0,4

 

 

SZ    szabadon álló

 

(4)    K-bg építési övezet építési telkei részleges közművesítettség esetén is beépíthetők közműpótló létesítmény (zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés) biztosítása esetén.

 

(5)    K-bg építési övezet építési telkein meglévő épület bővítése, átépítése illetve új épület építése megjelenésében és építészeti stílusában csak a 6. sz. melléklet szerinti 6 pincetípus valamelyikének jellemzőit magán viselve vagy azzal harmonizáló módon lehetséges.

 

(6)    K-bg építési övezet építési telkein új épület építése, meglévő épület felújítása és bővítése során a település- és tájképbe való illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező, a szomszédos épületeket is ábrázoló látványtervvel igazolandó.

 

 

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI

Zöldterületek

„Z-KP” - Közpark övezet

63. §

 

  1. Az övezetben a pihenést és rekreációt szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, gyepes sportpálya, gyermekjátszótér, szobor stb.), illetve a terület fenntartásához szükséges épület, építmény helyezhető el.

 

  1. Az övezetben csak a hagyományos településképbe illeszkedő építmények helyezhetők el. A maximális beépítettség 2% lehet.

 

  1. Az övezet telkein a minimális zöldfelületi arány 80 %, amelynek minimum 40 %-át fás növényállomány borítja.

 

  1. Az övezetben lévő felszíni vizek a zöldterület részét képezik, más irányú hasznosításuk tilos. A vízfelszínen és a parti sávban építményt elhelyezni tilos. A vonatkozó vízminőség-védelmi és környezetvédelmi előírásokat be kell tartani.

 

  1. A közparknak közútról közvetlenül megközelíthetőnek kell lenni.
 
„Z-Kk” - Közkert övezet

64. §

 

  1. A közkert játék, sport, pihenés céljára szolgáló, jellemzően növényzettel fedett, be nem épített területként kell kialakítani.

 

  1. Az övezetben csak a játék, sport, pihenés céljára szolgáló építmény helyezhető el (sétaút, pihenőhely, szobor, gyepes sportpálya, gyermekjátszótér stb.).

 

  1. Az övezet telkein a minimális zöldfelületi arány 80 %, amelynek minimum 40 %-át fás növényállomány borítja.

 

  1. A közkertnek közútról megközelíthetőnek kell lennie.

 

Mezőgazdasági terület övezetei

65. §

 

  1. A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és –tárolás építményei helyezhetők el.

 

  1. Mezőgazdasági terület övezeteiben trágyatárolás, kezelés, kijuttatás vonatkozásában a 49/2001 számú kormányrendelet értelmében kell eljárni.

 

 

„MÁ-Sz” - Általános mezőgazdasági terület övezetei

Szántóföldi növénytermesztés övezete

66. §

 

  1. Az övezet szántóföldi növénytermesztés céljára szolgál.

 

  1. [72] Új tanya, farmgazdaság csak a 10 000 m2 kiterjedést meghaladó és átlagosan legalább 50 méter szélességű telken létesíthető max.: 3 %-os beépítettséggel, amelyből a lakófunkcióhoz tartozó beépítettség legfeljebb 1,5% lehet.” A lakóépület megengedett építménymagassága 3,5 m.

 

(3) [73] Az övezetben már meglévő tanyák, farmgazdaságok a kialakult telekmérettől függetlenül bővíthetők 3%-os beépítettségig, amelyből a lakófunkcióhoz tartozó beépítettség legfeljebb 1,5% lehet.

(4) [74] Az övezetben birtokközpont is kialakítható legfeljebb 30 %-os beépítettséggel.

(5) [75] A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 5,5 m lehet.

(6 ) [76] A 10 000 m2-nél kisebb telken közmű, nyomvonal jellegű vezeték, távközlési és víz­gazdálkodási építmény, geodéziai jel, valamint földdel borított pince és növény­termesztésre használt fóliasátor helyezhető el.

 

  1. [77]Az övezet területén vízgazdálkodási érdekből létesíthető talajvíztó, ha az nem ellentétes a természeti értékek fenntartásával.

 

„MÁ-T” - Mezőgazdasági termelő övezet tanyás beépítés lehetőségével

67. §

 

  1. Az övezet szántóföldi növénytermesztés céljára szolgál.

 

  1. Az övezetben a legkisebb kialakítható telek 1500 m2 .

 

  1. Tanya, farmgazdaság csak a legalább 10 000 m2 kiterjedésű és átlagosan legalább 50 méter szélességű telken építhető, 3 %-os beépítettséggel, amelyből a lakófunkcióhoz tartozó beépítettség legfeljebb 1,5% lehet.

 

  1. Birtokközpont esetén a beépítettség nem haladhatja meg a 30 %-ot.

 

  1. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet.

 

  1. A 6000 m2-nél kisebb telken közmű, nyomvonal jellegű vezeték, távközlési és víz­gazdálkodási építmény, geodéziai jel, valamint földdel borított pince és növény­termesztésre használt fóliasátor helyezhető el.

 

  1. Az 1500 m2-nél kisebb területű telken építményt elhelyezni nem szabad.
  2. Az övezetben lévő fásítások megőrzendők.

 

„MÁ-Szö” - Nagytáblás szőlőtermesztés övezete

68. §

 

  1. Az övezet nagytáblás szőlőtermesztés és feldolgozás céljára szolgál.

 

  1. [78]Az övezetben a szőlőtermesztéssel összefüggő termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló építmények helyezhetők el, 1500 m2-t meghaladó telekterületen, legfeljebb 3 %-os beépítéssel.

 

  1. Az övezetben lakóépület csak 3000 m²-nél nagyobb telekterület felett helyezhető el, legfeljebb 1,5%-os beépítettséggel.

 

„MÁ-Gy” - Gyepgazdálkodás övezete

69. §

 

  1. Az övezetbe tartozó területek gyepgazdálkodási célt szolgálnak.

 

  1. Az övezetben a gyepgazdálkodással összefüggő termékfeldolgozás és tárolás céljára szolgáló építmények helyezhetők el, 1500 m2-t meghaladó területű telken, legfeljebb 3%-os beépítettséggel.

 

  1. Lakóépület a 6000 m2 feletti területnagyságú telken helyezhető el, legfeljebb 1,5 %-os beépítettséggel.

 

  1. [79]Az övezet területén vízgazdálkodási érdekből létesíthető talajvíztó, ha az nem ellentétes a természeti értékek fenntartásával.

 

„MÁ-N” - Nádas terület övezete

70. §

 

  1. Az övezetbe nádasok és időszakosan vízállásos gyepek tartoznak.

 

  1. Az övezetben a természetvédelmi illetve vízgazdálkodási érdekek szerint környezetkímélő nádgazdálkodás és gyepgazdálkodás folytatható.

 

  1. Az övezetben épület, építmény nem helyezhető el.

 

  1. Az övezet azon területein, ami természeti terület a művelési ág megváltoztatása csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével történhet.

 

  1. [80]Az övezet területén vízgazdálkodási érdekből létesíthető talajvíztó, ha az nem ellentétes a természeti értékek fenntartásával.

 

Kertes mezőgazdasági terület övezetei

„MK-1” Kertes mezőgazdasági terület (Strázsa-hegy)

71. § [81]

 

(1)    A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk1 jellel jelölt, kisüzemi jellegű, legfeljebb családi gazdaság méretű szőlő- és bortermelés, valamint szabadidő eltöltését szolgáló kertészeti tevékenység övezete.

 

  1. Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben szőlő- és gyümölcstermesztést, -feldolgozást, bortárolást, borértékesítést és a tulajdonos ott tartózkodását szolgáló gazdasági épület, a borturizmust szolgáló vendéglátó építmények, valamint kivételes esetben lakó- és szállás funkciójú építmények helyezhetők el.

 

  1. Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben lakókocsi, lakókonténer, ideiglenes épület, egyéb épületpótló műtárgy, továbbá medence, nyílt tűzivíztározó nem helyezhető el.

 

  1. Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben legalább 60%-ban szőlő- ill. gyümölcsműveléssel hasznosított telken szabad építeni.

 

(5)    Mk1 övezet telkein az épület elhelyezés feltételei a következők:

  1. a kialakítható legkisebb telekméret 3000 m2;
  2. a kialakítható legkisebb telekszélesség 20 m;
  3. a beépíthető legkisebb telekméret 3000 m2;
  4. beépíthető legkisebb telekszélesség 20 m;
  5. beépítési mód szabadon álló;
  6. legnagyobb beépíthetőség 3%;
  7. legnagyobb építménymagasság 4,5 m;
  8. terepszint alatti beépíthetőség maximális alapterülete 10%.

 

  1. Az övezetben legalább 10000 m2-es telekméret, s legalább 30 m széles telek esetén szállás- illetve lakófunkciót is tartalmazó épület is elhelyezhető, mely nem haladhatja meg a beépítés 50%-át.

 

(7)    Mk1 övezetben több önálló telekből szőlőhegyi birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek után számítva csak az egyik telken is kihasználható (szőlőhegyi birtokközpont), ha a telek területe legalább 4000 m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti. Az övezetben birtokközpont akkor létesíthető, ha a birtoktest legalább 1 ha nagyságú, a Strázsahegyi kertes mezőgazdasági területen lévő - a hegybíró által igazoltan - szőlőműveléssel hasznosított birtoktest. A szőlőhegyi birtokközpont beépítése az alábbiak szerint lehetséges:

  1. a beépítési módja szabadon álló;
  2. a legnagyobb beépíthetőség 20%;
  3. a legnagyobb építménymagasság 7,5 m;
  4. a terepszint alatti beépíthetőség max. alapterülete 30%;
  5. az építhető alapterület legfeljebb 1500 m2;
  6. az építés feltétele a birtoktesthez beszámított telkekre az építési és elidegenítési tilalom bejegyzése, valamint a keletkező szennyvizek jogszabályban meghatározott módon történő gyűjtése vagy telken belüli tisztítása egyedi szennyvíztisztító berendezéssel.

 

  1. Mk1 övezetben egyéb birtokközpont nem alakítható ki.

 

„MK-2” Kertes mezőgazdasági terület (Monorierdő)

72. §

 

  1. Az övezet kisparcellás gyümölcs, szőlő és növénytermesztés céljára szolgál.

 

  1. Az övezetben 720-1500 m² közötti telekterületen csak gazdasági épület és terepszint alatti építmény helyezhető el, legfeljebb 3%-os beépítettséggel.

 

  1. 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény 3% beépítettséggel helyezhető el.

 

  1. Az övezetben lakóépület csak 3000 m²-nél nagyobb telekterület felett helyezhető el, legfeljebb 1,5 %-os beépítettséggel.

 

Az erdőterület övezetei

73. §

 

  1. Az erdőövezetekben tilos bármilyen hulladékot elhelyezni [1996. évi LIV. tv. 50.§], szennyvizet, szennyvíziszapot, hígtrágyát vagy egyéb talajszennyező anyagot elhelyezni [1996. évi LIV. tv. 52. §].

 

  1. Az erdőövezetekben erdőterv szerinti gazdálkodást kell folytatni.

 

  1. Erdőterületek esetleges igénybevétele esetén, első fokon eljáró engedélyező hatóság az ÁESZ Budapesti Igazgatóság. Az Erdészeti Hatóság az igénybevételt elutasíthatja (1996. évi LIV tv. 69.§) illetve feltételekhez kötheti (1996. évi LIV tv. 67. §).

 

„E-G” - Elsődlegesen gazdasági rendeltetésű erdőövezet

74. §

 

  1. Az övezet gazdasági elsődleges rendeltetésű (védett és védő) erdők fenntartására szolgál.

 

  1. Az övezetben csak az erdő rendeltetésének megfelelő épület helyezhető el, 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken, legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel.

 

„VE” - Elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdőövezet

75. §

 

  1. Az övezet védelmi elsődleges rendeltetésű erdők fenntartására szolgál.
  2. Az övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

 

„V-Cs” – Vízgazdálkodási terület övezete

Közcélú nyílt csatornák övezete

76. §

 

  1. Az övezetben csak a vízügyi jogszabályokban meghatározott építmények helyezhetők el. Az 1995. évi LVII. törvény előírásai szerint kizárólag vízkár-elhárítási építmények építhetők.

 

  1. Az övezetben tilos – ideiglenesen is – bárminemű települési vagy veszélyes hulladék elhelyezése, vegyszer vagy más környezetszennyező anyag tárolása, környezetszennyező tevékenység folytatása.

 

  1. Az övezetben a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény előírásait érvényesíteni kell.

2. 

Védelmi célú övezetek

Táj- és természetvédelmi övezetek

„V-TT” - Természeti területek övezete

77. §

 

  1. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága által nyilvántartott természeti területekre vonatkozóan az 1996. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

  1. Az övezetben épület, építmény nem helyezhető el.

 

  1. Az övezetben csak gyepgazdálkodás folytatható, a természeti értékeket kímélő módon.

 

  1. A talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok illetve növényvédő szerek alkalmazása csak indokolt esetben, természetkímélő módon történhet.

 

  1. Az övezetben a művelési ág megváltoztatása, a gyep égetése csak a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével történhet.

 

„V-TH” - Helyi jelentőségű természetvédelmi területek övezete

78. §

 

  1. Helyi jelentőségű természetvédelmi területként, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény előírásai szerint kell kezelni az alábbi területeket: Forrás és környéke, tervezett Bogárzó és környéke és Kosboros árok. Rendszeres gondozásuk, fenntartásuk a tulajdonos, vagy a kezelő kötelezettsége.

 

  1. Az övezetben épület, építmény nem helyezhető el. A védett területek határát táblával jelezni kell.

 

Környezetvédelmi övezetek

„V-FV” - Felszíni vizek védőövezete

79. §

 

  1. Külterületen a patakok és csatornák partvonalától számított 50 m-en belül, belterületen 10 m-en belül csak vízügyi rendeltetetésű épület, építmény helyezhető el. Az övezeten belül tilos tartósan, vagy ideiglenesen az élő szervezetekre káros, illetve a vízre és a talajra szennyező hatású vegyszert tárolni, állattartó építményt elhelyezni, szerves trágyát, illetve bármilyen típusú hulladékot tárolni.

 

  1. A talaj és talajvíz védelme érdekében a belterületen, valamint a csatornák partvonalától számított 50 m-en belül a hígtrágya kezelés tilos.

 

„V-SzT” - Szennyvíztisztító telep védőövezete

80. §

 

  1. Szennyvíztisztító telep védőövezete lakó, vegyes, gazdasági (a jelentős mértékű zavaró hatású ipar kivételével), üdülő- és különleges (a hulladéklerakók kivételével) a kerítéstől számított 300 méter. Az újonnan létesülő szennyvíziszap átmeneti tároló védőövezetét (kapacitástól függően) a 253/1997. (XII.20.) kormányrendelet határozza meg.

 

„V-HT” - Hulladékkezelő telep védőövezete

81. §

 

  1. A hulladékkezelő telep területétől számított 250 méteren belül védőövezetet kell fenntartani. A védőövezetben üdülőépület és lakóépület nem helyezhető el.

 

Egyéb védőövezetek

„V-Vm” - Villamosmű biztonsági övezete

82. §

 

  1. A közigazgatási területen áthaladó 400 kV-os nagyfeszültségű föld feletti vezeték mindkét oldalán 28 m széles, 120 kV-os nagyfeszültségű föld feletti vezeték mindkét oldalán 13 m széles távolságig terjedő biztonsági övezetet kell fenntartani. A biztonsági övezetre vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat a 11/1984. (VIII. 22.) számú IpM rendeletben foglaltak szerint kell betartani.

 

„V-Tr” - Transzformátor állomás biztonsági övezete

83. §

 

  1. A transzformátor állomás kerítésétől számított 10 méteren belül biztonsági övezetet kell fenntartani. A biztonsági övezetre vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat a 11/1984. (VIII. 22.) számú IpM rendeletben foglaltak szerint kell betartani.

 

„V-VT” - Vízmű terület védőövezete

84. §

 

  1. A vízmű területek területétől 100 méteren belül védőövezetet kell fenntartani. Vizsgálatok alapján ki kell jelölni a belső, külső, valamint a hidrogeológiai védőövezet határát. A védőövezetre vonatkozó korlátozásokat és tilalmakat a 123/1997. (VII.18.) kormány­rendelet határozza meg.

 

„V-G” - Gázfogadó állomás és gázvezetékek biztonsági övezete

85. §

 

  1. A gázfogadó állomás kerítésétől mért 30 méteren belül, illetve a gázvezetékek nyomvonalától mért 10-10 méteres sávban biztonsági védőövezetet kell fenntartani. A védőterületre vonatkozó korlátozásokat és tilalmakat a 6/1982. (V.6.) IpM rendelet határozza meg.

 

[82]Különleges beépítésre nem szánt terület – közösségi központ

85/A. § [83], [84]

 

(1)    Különleges beépítésre nem szánt terület - közösségi központ terület a Szabályozási terven Kk-kk jellel szabályozott övezet, mely elsősorban a hagyományos szőlőfeldolgozással, borászattal kapcsolatos oktatási és bemutató funkciók mellett turisztikai funkciójú épületek elhelyezésére szolgál.

 

(2)    Különleges beépítésre nem szánt terület - közösségi központ övezeteinek telkein a szőlőművelést és szőlőfeldolgozást bemutató épületek, az ezt kiszolgáló turisztikai, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató és szociális épületek, valamint szakrális építmények helyezhetők el.

 

(3)    Kk-kk övezetben csak élősövény vagy drótfonatos kerítés építhető, tömör, vagy tömör lábazatú kerítés nem létesíthető.

 

(4)    Kk-kk övezet telkein az épület elhelyezés feltételei a következők:

  1. a kialakítható legkisebb telekméret 5000 m2;
  2. a kialakítható legkisebb telekszélesség 30 m;
  3. a beépíthető legkisebb telekméret 10 000 m2;
  4. beépíthető legkisebb telekszélesség 30 m;
  5. beépítési mód szabadon álló;
  6. legnagyobb beépíthetőség 5%;
  7. legnagyobb építménymagasság 3,5 m, szakrális építmények esetén 10 m;
  8. terepszint alatti beépíthetőség maximális alapterülete 10%.

 

  1. [85]

 

 

Közlekedési területek

86. §

 

  1. A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szé­lességeit a szabályozási terv ábrázolja.

 

  1. Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén új léte­sítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával lehet.

 

  1. Az elhelyezett funkciókhoz szükséges gépjárműtárolás telken belül biztosítandó. A gépjármű várakozó helyeket az általános érvényű előírások szerint kell kialakítani, kivéve a településközpont vegyes területeket, ahol az övezeti előírások szerint kell.

 

  1. [86]Közlekedési területbe sorolt:

M4 gyorsforgalmi út

4. sz.(E60) főút (Budapest-Záhony);

3111.j. közút

3112 j. közút;

46102 j. közút

4605 j. közút

Monor – Monorierdő ök. út

a Budapest-Záhony vasúti fővonal;

a monori vasútállomás

a tervezett autóbusz pályaudvar

 

  1. [87]Megépítésükkel egyidőben közlekedési területbe kell sorolni a tervezett:

4 sz. főút, elkerülő út,

3112 j - 46102 j. közutak közötti tervezett elkerülő út területét

 

  1. Az utak megépítését a kijelölt helybiztosítással kell lehetővé tenni.

 

  1. Az utak helybiztosításának területén épít­mények csak ideiglenes engedéllyel és kártérítési igény nélkül építhetők.

 

  1. [88]Közutak védőterületén

M4 gyorsforgalmi út:                                                       100 m

4. sz. főút külterületi szakasz:                                       100 m

egyéb országos közút külterületi szakasz:                  50 m

 

  1. Vasút védőterületén

a vasútvonal szélső vágányától mért 50 méteren belül új lakóépület nem helyezhető el

 

(10) A közutak tervezési osztályai:

Tervezett M4 autópálya                     K.I.A

4 sz. út külterületi szakasz                K.III.A

4 sz út. Belterületi szakasz                B.III.A.a

3112 j. út külterületi szakasz             K.V.A.b

3112 j. út belterületi szakasz            B.V.C.c

3111 j. út külterületi szakasz             K.V.A

3111 j. út belterületi szakasz             B.V.C.c

4605 j. út külterületi szakasz            K.V.A.

4605 j. út belterületi szakasz            B.V.A.c

46102 j. út külterületi szakasz          K.VI.A

46102 j. út belterületi szakasz          B-V.A.c

tervezett új keleti út                             K.V.A.a

 

(11) [89] A települési gyűjtő-utak helyi elnevezését és elhelyezkedését a rendelet 1. sz. függeléke [90] tartalmazza.

 

[91]A KÖu-P jelű övezet (önálló parkoló terület övezete)

86/A.§

 (1) Az önálló parkolók területét a környező területekhez illeszkedően kell kialakítani, az ott alkalmazott burkolatok, zöldfelületek minőségének és mennyiségének megfelelően.

(2) A parkoló területének minimum 30%-át zöldfelületként kell fenntartani és kertépítészeti terv alapján létesíteni, a fásításra vonatkozó egyéb előírások figyelembe vételével, a burkolt felületek maximuma 70% lehet. A fásítást tájidegen fajokkal nem lehet megvalósítani és a parkoló felületek árnyékolására kell felhasználni. A parkolók területén növényfuttatásra és árnyékolásra alkalmas kerti építmények (pergolák), fából épített falak elhelyezhetők.

(3) Az önálló parkoló területeken biztosítani kell kerékpár és motorkerékpár tárolási lehetőséget is.

 

KÖZMŰELLÁTÁS, KÖZMŰLÉTESÍTMÉNYEK

Általános előírások

87.§

 

  1. A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

 

  1. A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságait biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

 

  1. Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény-, épület-, műtárgy-építés stb.) esetén a kivitelezés során a meg­levő közművezetékek nyomvo­nalá­val, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglevő közművezetékek, vagy közmű­létesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

 

  1. A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak - szükség esetén- egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.

 

  1. Épületekre építésére engedély –ha e rendelet másként nem rendelkezik -- csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.

 

  1. A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű közös kivitelezés érdekében.

 

  1. A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közmű­vek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehe­tőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

 

  1. Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követel­mények betartására is figyelemmel kell lenni.

 

  1. Mindennemű építési tevékenységnél a meglevő és megmaradó közmű­vezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

 

  1. Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, ill. a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

 

  1. A területen vezetett nyomvonalas felszíni és földalatti vezetékekre és létesítményekre vonatkozó biztonsági övezeteket be kell tartani:

‑ villamosmű biztonsági övezete - (1/1984.(VIII. 22.) IpM sz. rendelet)

‑ nagynyomású olajvezetékek, gázvezetékek és gázfogadó állomás védőtávolsága (1/1977 (IV.6.) NIM rendelet)

 ‑ hírközlő és repülés-irányító berendezések védőövezete

 

(12) Új útnyitásoknál a közművek egyidejű kiépítéséről gondoskodni kell. A fe­les­le­ges­­sé váló közműveket a földben hagyni nem szabad.

 

(13) Az utak közvilágítását és a telkek térvilágítását összehangoltan kell meg­va­ló­sí­tani.

 

Víziközművek

88. §

 

  1. Lakóházra építési engedély a település teljes területén csak akkor adható, ha a vezetékes ivóvízellátás biztosítható.

 

  1. Telken, földrészleten ívóvízbekötés csak akkor engedélyezhető, ha a szennyvízcsatorna hálózatra való csatlakozás egyidejűleg megtörténik.

 

  1. A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.

 

  1. A csatornázatlan - beépítésre szánt  - lakóterületeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig új vízvezeték hálózat nem létesíthető.

 

  1. Beépítésre nem szánt területen zárt szennyvíztározó medencében kell a keletkező szenny­vizeket összegyűjteni. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani. Szennyvíz­szikkasztó műtárgyak létesítése nem engedélyezhető.

 

  1. A szennyvízcsatorna megépítése után, a csatornával ellátott területeken az építési engedélyt kiadni, csak a csatornára történő rákötés igazolásával lehet.

 

  1. A vállalkozási területen keletkező, a megengedettől eltérő szennyezettségű szennyvizeket telken belül elő kell tisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó stb.), a közcsatornákba csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. Az előtisztítást a hatóságok által előírt mértékben kell elvégezni.

 

  1. A település hosszú távú arculatformálását meghatározó csapadékvíz elvezetési tanulmányterv készítendő és az építésbe vont területeken, a rekonstrukciós területeken és az átalakuló területeken a csapadékvíz elvezetést már annak megfelelően kell kiépíteni.

 

  1. Új utcanyitásoknál, útrekonstrukciónál, útépítéseknél - a kedvezőbb utcakép kialakítása érdekében - lehetőleg már zárt csapadékvízgyűjtő csatornahálózatot kell építeni, feltéve, hogy az befogadó gyűjtőbe, levezető csatornába vezethető.

 

  1. Új utcanyitásoknál, ha fedett gyűjtő nem, csak szikkasztó árokrendszer építhető, ezt az utca teljes vonalán egybefüggően, a kapubejáratoknál min. 300 mm átmérőjű átereszekkel kell kialakítani.

 

  1. Az útszélesség megállapításánál a csapadékvíz elvezetéséhez szükséges területet a méretezés során figyelembe kell venni.

 

Energiaközművek

89. §

 

(1)[92]

 

  1. Ahol a meglevő hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre fennmarad, területgazdálkodási szempontból, az utca-bútorozási és utca-fásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálóza­tokat közös oszlopsorra kell összevonni. Ezekben az utcákban párhuzamosan új oszlopsor elhelyezésére engedély nem adható. Oszlopsorral terhelt utcában új villamos energia, vagy hírközlő hálózat már csak földkábel fektetéssel engedélyezhető.

 

  1. A földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték nyomvonalától nagy­közép­nyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 5-5 m, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.

 

  1. Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomás­szabályo­zókat kell el­helyezni. A tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyez­hetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.

 

  1. Az ország teljes területén a mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, Antenna Hungária Rt-vel egyeztetett magassági korlátozás betartandó.

 

  1. A távközlési hálózatot létesítésekor ill. rekonstrukciójakor célszerű földkábelbe, ill. alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni. A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

 

  1. [93] Belterületen rádiótelefon antenna, átjátszó berendezés, bázisállomás csak a már meglévő hírközlési berendezés (a meglévő rádiótelefon antenna, a meglévő átjátszó berendezés, a meglévő bázisállomás) tartószerkezetére helyezhető el, felújítható és bővíthető. Új rádiótelefon antenna és tartószerkezete belterületen kizárólag a MÁV állomás-, a sportpálya- és a KÖVÁL Rt. üzemi területén létesíthető.

 

(8) [94], [95] Külterületen a belterületi határtól mért 500 méter távolságon belül nem helyezhető el új rádiótelefon antenna-, átjátszó berendezés, bázisállomás és azok tartószerkezete sem.

 

Záró rendelkezések

90. §

 

  1. Jelen rendelet mellékletei az A.D.U. Építész Iroda Kft által készített szabályozási tervlapok.

 

  1. Belterület szabályozási terv m= 1:2 000, Külterület övezeti szabályozás m= 1:20 000

 

  1. A rendeletben dőlt betűkkel szedett, magasabb szintű jogszabályi hivatkozások, rendeletszámok nem képezik e rendelet részét, módosításuk esetén a rendeletben auto­matikusan átvezetendők a változtatások.

 

  1. A Rendelet hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 7/1991. (V. 02.), 20/1991. (XI. 21.), 13/1992. (V. 07.), 33/1992. (XI. 05.), 18/1999. (VI. 18.) számú rendeleteivel módosított Monor Város Általános Rendezési Tervéről szóló 2/1989. (VI. 15.) rendelete.

 

  1. Ezen Rendelet 2004. május 1-én lép hatályba.

 

Monor, 2004. április 20. 

 

     Pogácsás Tibor sk.         Sándorné Urbán Hajnalka sk.

        polgármester                                   jegyző               

 

1. sz. melléklet

 

Fogalom magyarázat:

A szabályzat az OTÉK fogalomrendszerét használja, az itt leírtak csak kiegészítő és értelmező meghatározások.

 

1. [96]Telekalakítási terv: A vonatkozó jogszabály értelmében, az abban meghatározottak szerint készítendő, amennyiben legalább 8 telek, vagy több jön létre.

Telekalakítási terv csak meglévő, vagy szabályozási terv szerint tervezett köz­terület figyelembe vételével készülhet. Ha a közterületi határ módosítása szükséges, szabályozási tervet kell készíteni.

2. Szintterületi mutató: A telken megépíthető épületek összes szintterületének és a telek területének hányadosa, az építési övezeteknél lehet meghatározni. (Nem tévesztendő össze a szintterület sűrűséggel.)

 

3. Mellékrendeltetésű épület/építmény: (melléképület volt az OÉSZ - ben)

Az övezet leírásában meghatározott főrendelte­téstől eltérő, kiegészítő rendel­tetésű épület, pl önálló gk tároló, vagy a terület jellemző használatától eltérő rendeltetésű épület (üzlet, műhely, stb.), amely a telken az övezet alapvető rendeltetésének megfelelő építménnyel együtt, de külön egység­ben létesül. Nem azonos az OTÉK 108. oldal 54. pont alatt felsoroltakkal.

4. Telektömb: a telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol (Étv. 2.p. 26. p.)

 

2. sz. melléklet - Építés lejtős terepen

(A Strázsa hegy oldalára felhúzódó beépítések miatt – szükséges)

A támfalgarázs építésének szabályai:

  • A kialakuló utcai telekhatáron álló kerítés – homlokzat, amiben a gép­kocsi tároló kapuja van, maximum 3,0 méter magasságú lehet. Felette csak áttört korlát, kerítés helyezhető el. A magasságot az út kiemelt szegélyéhez (rendezett terepszint) kell viszonyítani. (Kiemelt szegély nélküli útnál +15 cm magasság, azaz 3,15 méter engedélyezhető.)
  • Támfalgarázs ott létesíthető, ahol a terep lejtése, a telek hossz­irányá­ban, az út tengelyétől az előkert 6,0 méter mélységéig eléri az átlagosan 20 % emelkedést, illetve az elméleti (20 %-os) vonal nem emelkedik ki a terepből, az adott hosszon, vagy az előkert terepszintje 1,5 méterrel magasabb az utca szegé­lyénél.
  • A támfal utcai hossza (a garázskapukkal együtt) a gépkocsi tároló előtt maximum 6,0 méter lehet + a gyalogos bejáró építménye 2,5 m széles­séggel
  • A szomszédos telek csatlakozásánál kialakuló támfal magassága 1,0 méter lehet. Felette lévő kerítés tömör (lábazati) szakaszával maximum 2,0 méter lehet együttesen.
  • A támfalgarázs a telken főépülettől független elhelyezéssel is építhető, beépítettségbe és az alápincézett részbe nem számítandó be (OTÉK 1. sz. melléklet 74. és 77. pont), de csak a gépkocsi tároló és annak határoló szer­kezetei.

Építménymagasság számítás

Az építménymagasság számítása lejtős terepen az OTÉK által megszabott keretek között, az alábbi eltérések figyelembevételével történhet:

  • Lejtős terepen, ha a terepszint alatti építmény terepcsatlakozástól mért magassága meghaladja az 1,0 métert, az 1,0 méternél magasabban kiálló építményrész beszámít a beépítettség mértékébe, és az épít­mény­magasság számításánál is figyelembe kell venni. Legnagyobb ki­állása nem haladhatja meg az 1,5 métert, kivéve, ha a lejtő irányú ol­da­lon bejárati homlokzata van és ehhez tereplépcső, rámpa csatla­kozik.
  • Az épületek összes hossza a 10 %-ot meghaladó lejtésű telken leg­feljebb 20,0 méter lehet.
  • Ha a telek, földrészlet lejtése meghaladja a 10 %-ot, az övezetben megadott homlokzatmagasság a lejtő felől 15 %-kal túlléphető. Amennyiben a földrészlet lejtése meghaladja a 15 %-ot, a lejtő felöli homlokzatmagasság a lejtő felől 20%-kal léphető túl. A homlokzat­magasságok átlaga ez esetben sem haladhatja meg az övezet meg­adott mértékét. Az épület homlokzatmagasságának számítási módja az OTÉK szerint történik.
  • Ha a telek, földrészlet lejtése meghaladja a 15%-ot, az épület körül rendezett terep (járda) a termett talajhoz képest legfeljebb 1,5 m bevágással vagy töltéssel létesíthető.

 

3. sz. melléklet

 

A nyúlványos telek kialakításának és a több telket érintő telekrendezés egyedi szabályai

 

A nyúlványos telek fogalma: A nyúlványos telek legalább 3,0 méter széles nyúlvánnyal csatlakozik a közterülethez a visszamaradó telek határa mellett. (1. sz. ábra)

  • A nyúlvány csak egy telek kiszolgálására alkalmazható.
  • A teleknyúlvány területe nem számítható be a telek területébe, a beépítettség kiszámí­tásánál (OTÉK 1 sz. melléklet 75. pont).

 

A nyúlványos telek alakításának szabályai:

  • Nyúlványos telek csak a szabályozási terven jelölt helyeken alakítható ki.
  • A jelölt területen, együttesen maximum 4 db telek (2 db visszamaradó és 2 db nyúlványos telek) alakítható ki, két, egymásmelletti 3,0 - 3,0 méter szé­les, egy­mástól el nem zárt teleknyúlvánnyal. (2. sz. ábra)

 

Több telek együttes kialakítása:

  • 5-6 db telek kialakításához teleknyúlvány nem használható, min. 10,0 méter széles magánút szükséges a telkek feltárásához. (3. sz. ábra)
  • 7-8 db, vagy azt meghaladó számú telek kialakításához 12,0 méter széles magánút vagy közút szük­séges. (4. sz. ábra)
  • Az út melletti hosszanti fekvésű telek minimális szélessége (út felől nézve, a mélysége) 14,0 mé­ter, ebben az esetben a hátsókert 3,0 méter széles.
  • Magánútra, közterületre merőleges fekvésű telek minimális szélessége 16,0 méter, a hátsókert mélysége minimum 6,0 méter.

 

[97]4. sz. melléklet

 

Út mintakeresztszelvények

(Külön fájlban található.)

 

[98] 5. sz. melléklet

(Külön fájlban található.)

 

[99] 6. sz. melléklet

(Külön fájlban található.)

 

[100] 7. sz. melléklet

(Külön fájlban található.)

 

[101] 8. sz. melléklet

(Külön fájlban található.)

 

[102] 9. sz. melléklet

(Külön fájlokban található.)

 

[103]10. sz. melléklet

(Külön fájlokban található.)

 

[104] 1.sz. Függelék:

 

Monor Város úthálózatának rendszere

 

                Országos közutak:

 

  • Ady Endre út – 3112 jelű MONOR – TÁPIÓSZELE összekötő út
  • József Attila út – 3112 jelű MONOR – TÁPIÓSZELE összekötő út
  • Kistói út – 46102 jelű CSÉVHARASZTI összekötő út
  • Móricz Zsigmond u. (Ady Endre u. – Kistói út között):
     31314 jelű állomáshoz vezető út
  • Péteri út – 3111 jelű ECSER – MONOR összekötő út
  • Kossuth Lajos utca:
    • Ady Endre u. – József Attila u. között: 3112 jelű
      MONOR – TÁPIÓSZELE összekötő út
    • Ady Endre u. – Péteri út között: 3111 jelű
      ECSER – MONOR összekötő út
    • József Attila u. – Kistói út között: 3111 jelű
      ECSER – MONOR összekötő út

 

 

 

Belső gyűjtőutak (dőlt betűvel jelzett utcák földutak):

  • Acsády út
  • Aradi utca
  • Bajcsy-Zsilinszky út
  • Balassi Bálint utca
  • Bercsényi utca
  • Csokonai utca
  • Deák Ferenc utca
  • Erzsébet királyné útja
  • Ipar utca
  • Jókai utca
  • Katona József utca (Pilisi utca és a vasút között földút)
  • Kinizsi utca
  • Kisfaludy utca
  • Kistemplom utca
  • Kossuth Lajos utca (Kistói úttól Monorierdő felé a belterületi határig)
  • Liliom utca
  • Lőcsei utca
  • Mátyás király utca
  • Mikszáth Kálmán utca
  • Móricz Zsigmond út (Kistói út – Jósika utca között)
  • Munkácsy utca
  • Páskom utca
  • Petőfi Sándor utca (Dózsa Gy. út – Móricz Zs. u. közötti szakasz)
  • Pilisi utca
  • Puskin utca
  • Szélmalom utca
  • Temesvári utca
 

[1] Módosította a 31/2012. (VII. 19.) önkormányzati rendelet 1.§. Hatályos: 2012. augusztus 18.

[2] Módosította a 12/2015. VII. 2.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2015. augusztus 1-től.

[3] Módosította a 3/2016. (II. 26.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2016. március 27-től.

[4] Módosította a 21/2016. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2016. augusztus 13-tól.

[5] Módosította a 31/2016. (XII. 16.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2016. december 31-től.

[6] Módosította a 12/2015. VII. 2.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2015. augusztus 1-től.

[7] Módosította a 31/2016. (XII. 16.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos: 2016. december 31-től.

[8] Módosította a 12/2015. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos: 2015. augusztus 1-től.

[9] Módosította a 12/2015. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos: 2015. augusztus 1-től.

[10] Hatályon kívül helyezte a 7/2009. (II. 17.) számú rendelet 2. §. Hatályos: 2009. március 1.

[11] Hatályon kívül helyezte a 18/2008. (X. 10.) számú rendelet 1.§. Hatályos: 2008. október 10.

[12] Módosította a 12/2015. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos: 2015. augusztus 1-től.

[13] Módosította a 18/2008. (X. 10.) számú rendelet 2.§. Hatályos: 2008. október 10.

[14] Módosította a 8/2006. (III. 31.) számú rendelet 3.§ (1) bekezdés. Hatályos 2006. április 1.

[15] Módosította a 8/2006. (III. 31.) számú rendelet 3.§ (2) bekezdés. Hatályos 2006. április 1.

[16] Módosította a 31/2012. (VII. 19.) önkormányzati rendelet 3.§. Hatályos: 2012. augusztus 18.

[17] Módosította a 7/2009. (II. 17.) számú rendelet 3.§. (1) bek. Hatályos: 2009. március 1.

[18] Módosította a 8/2006. (III. 31.) számú rendelet 3.§ (3) bekezdés. Hatályos 2006. április 1.

[19]  Megállapította a 7/2009. (II. 17.) számú rendelet 3.§ (2) bek. Hatályos: 2009. március 1.

[20]  Megállapította a 4/2007. (II. 28.) számú rendelet 2.§. Hatályos: 2007. április 1-jétől.

[21] Módosította a 12/2015. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos: 2015. augusztus 1-től.

[22] Megalkotta a 12/2015. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos: 2015. augusztus 1-től.

[23]  Megállapította a 8/2006. (III. 31.) számú rendelet 3.§ (4) bekezdés. Hatályos: 2006. április 1 től.

[24] Hatályon kívül helyezte 31/2012. (VII. 19.) önkormányzati rendelet 4.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2012. augusztus 18.

[25] Módosította a 12/2015. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 6. §. Hatályos: 2015. augusztus 1-től.

[26] Módosította a 12/2015. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 7. §. Hatályos: 2015. augusztus 1-től.

[27] Hatályon kívül helyezte a 12/2015. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 12. §. Hatályos: 2015. augusztus 1-től.

[28] Megállapította a 31/2012. (VII. 19.) önkormányzati rendelet 8.§. Hatályos: 2012. augusztus 18.

[29] Az új övezet határai: a gombai út és a dr. Csanády u feletti, a 094 hrsz. területek alátöréseit érintő korábbi Mg-Gksz területek.

[30] Hatályon kívül helyezte a 12/2015. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 12. §. Hatályos: 2015. augusztus 1-től.

[31] Megállapította a 12/2015. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 8. §. Hatályos: 2015. augusztus 1-től.

[32] Megállapította a 8/2006. (III. 31.) számú rendelet 3.§ (5) bekezdés. Hatályos: 2006. április 1 től.

[33] Megállapította a 7/2009. (II. 17.) számú rendelet 4.§. Hatályos: 2009. március 1.

[34] Megállapította a 7/2009. (II. 17.) számú rendelet 5.§. Hatályos: 2009. március 1.

[35] Módosította a 4/2007. (II. 28.) számú rendelet 3.§. Hatályos: 2007. április 1-től.

[36] Módosította a 4/2007. (II. 28.) számú rendelet 3.§. Hatályos: 2007. április 1-től.

[37] Módosította a 4/2007. (II. 28.) számú rendelet 3.§. Hatályos: 2007. április 1-től.

[38] Módosította a 4/2007. (II. 28.) számú rendelet 4.§. Hatályos: 2007. április 1-től.

[39] Módosította a 8/2006. (III. 31.) számú rendelet 3.§ (6) bekezdés. Hatályos: 2006. április 1-től.

[40] Módosította a 15/2015. (X. 5.) önkormányzati rendelet 13. § (1) bekezdése. Hatályos: 2015. október 6-tól.

[41] Módosította a 31/2016. (XII. 16.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos: 2016. december 31-től.

[42] Módosította a 8/2006. (III. 31.) számú rendelet 3.§ (7) bekezdés. Hatályos: 2006. április 1-től.

[43] Megállapította a 7/2009. (II. 17.) számú rendelet 6.§ (1) bek. Hatályos: 2009. március 1.

[44] Módosította a 3/2016. (II. 26.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos: 2016. március 27-től.

[45] Módosította a 4/2007. (II. 28.) számú rendelet 5.§. Hatályos: 2007. március 15.

[46] Módosította a 3/2016. (II. 26.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos: 2016. március 27-től.

[47] Módosította a 15/2015. (X. 5.) önkormányzati rendelet 13. § (2) bekezdése. Hatályos: 2015. október 6-tól.

[48] Hatályon kívül helyezte a 31/2012. (VII. 19.) önkormányzati rendelet 9.§. Hatályos: 2012. augusztus 18.

[49] Megállapította a 7/2009. (II. 17.) számú rendelet 6.§ (2) bek. Hatályos: 2009. március 1.

[50] Megállapította a 7/2009. (II. 17.) számú rendelet 6.§ (3) bek. Hatályos: 2009. március 1.

[51] Megállapította a 31/2012. (VII. 19.) önkormányzati rendelet 10.§. (2) bekezdése. Hatályos: 2012. augusztus 18.

[52] Megállapította a 31/2012. (VII. 19.) önkormányzati rendelet 10.§ (3) bekezdése. Hatályos: 2012. augusztus 18.

[53] Megalkotta a 15/2015. (X. 5.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdése. Hatályos: 2016. március 27-től.

[54] Megalkotta a 15/2015. (X. 5.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdése. Hatályos: 2016. március 27-től.

[55] Megalkotta a 15/2015. (X. 5.) önkormányzati rendelet 28. § (2) bekezdése. Hatályos: 2016. március 27-től.

[56] Megalkotta a 31/2016. (XII. 16.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos: 2016. december 31-től.

[57] Megalkotta a 31/2016. (XII. 16.) önkormányzati rendelet 6. §. Hatályos: 2016. december 31-től.

[58] Módosította a 15/2015. (X. 5.) önkormányzati rendelet 13. § (3) bekezdése. Hatályos: 2015. október 6-tól.

[59] Módosította a 15/2015. (X. 5.) önkormányzati rendelet 13. § (4) bekezdése. Hatályos: 2015. október 6-tól.

[60] Megállapította a 4/2007. (II. 28.) számú rendelet 6.§. Hatályos: 2007. március 15.

[61]  Megállapította a 4/2007. (II. 28.) számú rendelet 8.§. Hatályos: 2007. március 15.

[62] Megállapította a 4/2007. (II. 28.) számú rendelet 9.§. Hatályos: 2007. március 15.

[63] Megállapította a 4/2007. (II. 28.) számú rendelet 10.§. Hatályos: 2007. március 15.

[64] Megállapította a 4/2007. (II. 28.) számú rendelet 11.§. Hatályos: 2007. március 15.

[65] Módosította a 31/2012. (VII. 19) önkormányzati rendelet 11.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2012. augusztus 18-tól.

[66] Módosította a 31/2012. (VII. 19) önkormányzati rendelet 11.§ (1) bekezdése. Hatályos: 2012. augusztus 18-tól.

[67] Módosította a 3/2016. (II. 26.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos: 2016. március 27-től.

[68] Megállapította a 7/2009. (II. 17.) számú rendelet 7.§. Hatályos: 2009. március 1.

[69] Megállapította a 7/2009. (II. 17.) számú rendelet 7.§. Hatályos: 2009. március 1.

[70] Megalkotta a 12/2015. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 9. §. Hatályos: 2015. augusztus 1-től.

[71] Megalkotta a 12/2015. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 9. §. Hatályos: 2015. augusztus 1-től.

[72] Módosította a 31/2012. (VII. 19.) önkormányzati rendelet 12. §. (1) bekezdés. Hatályos: 2012. augusztus 18-tól

[73] Megállapította a 31/2012. (VII. 19.) önkormányzati rendelet 12. §. (2) bekezdés. Hatályos: 2012. augusztus 18-tól

[74] Megállapította a 31/2012. (VII. 19.) önkormányzati rendelet 12. §. (2) bekezdés. Hatályos: 2012. augusztus 18-tól

[75] Megállapította a 31/2012. (VII. 19.) önkormányzati rendelet 12. §. (2) bekezdés. Hatályos: 2012. augusztus 18-tól

[76] Megállapította a 31/2012. (VII. 19.) önkormányzati rendelet 12. §. (2) bekezdés. Hatályos: 2012. augusztus 18-tól

[77] Megállapította a 7/2009. (II. 17.) számú rendelet 8.§. Hatályos: 2009. március 1.

[78] Módosította a 8/2006. (III. 31.) számú rendelet 3.§ (8) bekezdés. Hatályos: 2006. április 1-től.

[79] Megállapította a 7/2009. (II. 17.) számú rendelet 8.§. Hatályos: 2009. március 1.

[80] Megállapította a 7/2009. (II. 17.) számú rendelet 8.§. Hatályos: 2009. március 1.

[81] Módosította a 12/2015. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 10. §. Hatályos: 2015. augusztus 1-től.

[82] Meghatározta a 3/2016. (II. 26.) önkormányzati rendelet 6. §. Hatályos: 2016. március 27-től.

[83] Megalkotta a 12/2015. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 11. §. Hatályos: 2015. augusztus 1-től.

[84] Módosította a 15/2015. (X. 5.) önkormányzati rendelet 13. § (5) bekezdése. Hatályos: 2015. október 6-tól.

[85] Hatályon kívül helyezte a 3/2016. (II. 26.) önkormányzati rendelet 7. §. Hatályos: 2016. március 27-től.

[86] Módosította a 21/2016. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2016. augusztus 13-tól.

[87] Módosította a 21/2016. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2016. augusztus 13-tól.

[88] Módosította a 21/2016. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdése. Hatályos: 2016. augusztus 13-tól.

[89] Megállapította a 31/2012. (VII. 19.) önkormányzati rendelet 13. §. Hatályos: 2012. augusztus 18-tól

[90] A függelék szöveges és térképi állományból áll, a fejlesztések megvalósításával változhat a tartalma a rendelet módosítása nélkül is.

[91] Megállapította a 31/2012. (VII. 19.) önkormányzati rendelet 14. §. Hatályos: 2012. augusztus 18-tól

[92] Hatályon kívül helyezte a 8/2006. (III. 31.) számú rendelet 3.§ (10) bekezdés. Hatályos: 2006. április 1-től.

[93]Módosította a 31/2012. (VII. 19.) önkormányzati rendelet 15. §. (1) bekezdés Hatályos: 2012. augusztus 18-tól

[94] Megállapította a 7/2009. (II. 17.) számú rendelet 9.§. Hatályos: 2009. március 1.

[95] Módosította a 31/2012. (VII. 19.) önkormányzati rendelet 15. §. (2) bekezdés Hatályos: 2012. augusztus 18-tól

[96] Módosította a 18/2008. (X. 10.) számú rendelet 5.§. Hatályos: 2008. október 10.

[97] Módosította a 12/2015. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 13. §. Hatályos: 2015. augusztus 1-től.

[98] Módosította a 12/2015. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 13. §. Hatályos: 2015. augusztus 1-től.

[99] Megalkotta a 12/2015. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 14. §. Hatályos: 2015. augusztus 1-től.

[100] Megalkotta a 12/2015. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 14. §. Hatályos: 2015. augusztus 1-től.

[101] Megalkotta a 12/2015. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 14. §. Hatályos: 2015. augusztus 1-től.

[102] Megalkotta a 12/2015. (VII. 2.) önkormányzati rendelet 14. §. Hatályos: 2015. augusztus 1-től.

[103] Megalkotta a 3/2016. (II. 26.) önkormányzati rendelet 8. §. Hatályos: 2016. március 27-től.

[104] Megállapította a 31/2012. (VII. 19.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2012. augusztus 18.