A helyi építészeti örökség védelméről

2016. március 22., kedd, 10:03

MONOR VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

7/2008. (III. 19.), 29/2010. (XI. 17.), 30/2010. (XI. 17.), 25/2012. (V. 23.), 1/2013. (I. 29.), 15/2015. (X. 5.) számú rendeletével módosított egységes szerkezetbe foglalt

1/2008. SZÁMÚ RENDELETE

 

A helyi építészeti örökség védelméről.

 

[1]Monor Város Önkormányzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 53. §. (3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM. rendeletre (a továbbiakban: FVM rendelet), az építési hatósági engedélyezésről szóló 46/1997. (XII.29.) KTM. rendeletre és az építésügy körébe tartozó egyes hatósági nyilvántartásokról 255/2007. (X. 4.) Korm. rendeletre, Monor Város építészeti örökségének védelméről az alábbi rendeletet alkotja:

 

Általános rendelkezések

1. §

 

(1) E rendelet célja Monor Város építészeti örökségének védelme, a település építészeti értékeinek, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

 

(2) A település építészeti értékei a nemzet kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk  közérdek.

 

(3) A helyi építészeti értékvédelem feladata különösen: a különleges oltalmat, helyi védelmet igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár-, illetve természetvédelmi szempontból védelemre érdemes településszerkezetek, épületegyüttesek, épületek és épületrészek, építmények, utcaképek és látványok, műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, fák, növénytársulások, azok környezete;  számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése,  közérdeklődéssel történő megismertetése, károsodásának megelőzése, fenntartásuk illetve megújulásuk elősegítése.

 

 (4) Az (1)-(3) bekezdésekben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Monor Város Önkormányzata e rendeletével az építészeti öröksége körébe tartozó, megóvandó épített értékeit helyi védettség alá helyezi.

 

(5) A védetté nyilvánított helyi építészeti örökségi elemeket és az egyes védetté nyilvánított építészeti örökségi elemre vonatkozó – az FVM rendelet 5. § (3) bekezdése, 6. § (1)-(2) bekezdései szerinti – különleges építési követelményeket a helyi védelem egyes tárgyai vonatkozásában e rendelet melléklete külön tartalmazza.

 

2. §

 

(1)           E rendeletet Monor Város közigazgatási területén kell alkalmazni, és annak hatálya kiterjed minden, e rendelettel védetté nyilvánított építészeti értékre.

(2)        A rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, amely a védetté nyilvánított értékek tulajdonosa vagy bármilyen jogcím alapján használója.

 

(3)           A rendelet hatálya nem terjed ki a külön jogszabályok szerint – nem helyi szinten – védetté nyilvánított építészeti értékekre. Ezek felsorolását a rendelet függeléke tartalmazza.

 

(4) E rendeletet a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv előírásaival összhangban kell alkalmazni.

 

3. §

(1) E rendelet alkalmazása során:

 

  1. a helyi területi védelem, a helyi egyedi védelem, a helyi védelem, a településszerkezet, és a településkarakter fogalmait az FVM rendelet 2. §-a alapján kell értelmezni,

 

  1. az építészeti örökség fogalmát az Étv. 2. § 33. pontja szerint kell értelmezni,

 

  1. településkép: utcakép, térszerkezet, az épített és táji természeti környezet együttese. A településkép az épített és természeti környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épület-homlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket, parkot, közterületi bútorzatot és burkolatot. A védett településkép része lehet a terület(területrészek) használati módja is,

 

d.) értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy, szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település értékrendje szempontjából annak minősíthető értéket. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti valamint műszaki és természeti jellemzőit, dokumentumait és fotóit;

 

A helyi védettség keletkezése és megszűnése

4. §

 

  1. A helyi védettség elrendeléséről illetve megszüntetéséről Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete e rendeletben dönt.

 

  1. A helyi védettség elrendelésére vagy annak megszüntetésére bárki javaslatot tehet.

 

  1. A javaslatnak tartalmaznia kell:

 

a.) helyi egyedi védelemre vonatkozó javaslat esetén:

 

  • a védelemre javasolt érték (hivatalos vagy köznyelvi) megnevezését, (körülhatárolását), területi elhelyezkedését,

 

  • a védelemre vonatkozó javaslat indoklását;

 

b.) helyi területi védelemre vonatkozó javaslat esetén:

 

  • a védelemre javasolt terület (hivatalos vagy köznyelvi) megnevezését,
  • a védelemre javasolt terület lehatárolását,

 

  • a védelemre vonatkozó javaslat indoklását.

 

(4) A javaslathoz mellékelhető minden olyan információ, dokumentum és egyéb adat amelyet a védelem alá helyezést kezdeményező fontosnak és értékelhetőnek tart.

 

(5) A javaslat alapján – amennyiben a helyi védelem alá helyezést indokoltnak tartja - a Képviselő-testület illetékes állandó bizottsága (a továbbiakban: bizottság) dönt a védetté nyilvánítási folyamat megkezdéséről. A bizottság ennek során:

 

- javaslatot tesz a helyi védelem alá helyezni javasolt építészeti elemről szóló értékvizsgálat elkészítésére,

- a helyrajzi szám és egyéb szükséges adatok beszerzésére,

- a védelemre javasolt érték rövid ismertetésének, leírásának, dokumentálásának, fotóinak elkészítésére.

 

5. §

 

  1. A helyi védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséről a főépítész közreműködésével az önkormányzat hivatala gondoskodik.

 

  1. A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez minden esetben előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, továbbá be kell szerezni:
    1. a kulturális örökségvédelmi hatóság állásfoglalását,
    2. a települési értékvédelemmel foglakozó társadalmi szervezetek, érdek-képviseletek állásfoglalását,
    3. a védelemre javasolt érték tulajdonosának (használójának, kezelőjének, bérlőjének) (a továbbiakban: érdekeltek) véleményét.

 

  1. A helyi védelem alá helyezési vagy annak a megszüntetési eljárására történő intézkedésről az érdekelteket értesíteni kell. Az értesítést

 

  1. írásban – a használót, kezelőt, bérlőt a tulajdonos(ok) által értesítve – a tulajdonosi körnek kell megküldeni,

 

  1. ha az érdekeltek körének megállapítása, felkutatása aránytalan nehézségbe ütközik – a helyben szokásos hirdetmény útján kell közzétenni.

 

  1. A helyi védelem alá helyezéshez szükséges dokumentáció elkészülte után a bizottság javasolja a Képviselő-testületnek a helyi védelem alá helyezést. A bizottság e döntését legalább 30 napig a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni és ugyanezen határidőn belül biztosítani kell az elkészült dokumentáció megtekinthetőségét az Önkormányzat hivatalában. A helyi védelem alá helyezésről ezen időszak alatt bárki véleményt nyilváníthat. A Képviselő-testület ezen írásba foglalt vélemények ismeretében dönt a határidő lejártát követően a helyi védelem alá helyezésről.

 

6. §

 

  1. A helyi védelem elrendeléséről és megszűnéséről értesíteni kell:

 

  • a tulajdonost,
  • az ismert érdekeltet;
  • az illetékes földhivatalt,
  • az illetékes elsőfokú építésügyi hatóságot,
  • az érintett szakhatóságokat,
  • az védetté nyilvánított terület illetve egyedi építészéti elem vonatkozásában érintett közművek üzemeltetőit.

 

  1. A helyi védelem alá helyezés tényét illetve annak megszüntetését az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A helyi védelem elrendelésével kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiánya a védettséget nem érinti.

 

(3) [2]A helyi védelem alá vont építészeti értékekről az Önkormányzat nyilvántartást (törzskönyvet) vezet. A törzskönyv az FVM rendelet 8. §-ában és a Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben maghatározott adatokon túlmenően tartalmazza:

 

  1. védett érték megnevezését (köznyelvi és műszaki nyilvántartási elnevezés),
  2. tulajdonosát és - a tulajdonos által bejelentett - tulajdonlásban bekövetkezett változásokat, érdekelt által történő használat esetén – a tulajdonos által bejelentett - erre vonatkozó adatokat,
  3. a védett építészeti értékkel kapcsolatban megtett intézkedéseket.

 

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti elem illetve a helyi területi védelem alatt álló területbe tartozó építészeti elem tulajdonosa köteles az Önkormányzatnak bejelenteni – az új tulajdonos megjelölésével - azt, ha a tulajdonjogát átruházza. A tulajdonos köteles a helyi védelem tényét az új tulajdonossal is közölni.

 

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti elem illetve a helyi területi védelem alatt álló területbe tartozó építészeti elem tulajdonosa köteles a tulajdonában álló védett érték vonatkozásában az érdekeltet megfelelően tájékoztatni.

 

 

A helyi védelem alatt álló védett építészeti értékekre vonatkozó általános településrendezési és építési előírások

7. §

 

  1. A védett építészeti értéket tartalmazó településszerkezet, telekalakítás és utcavonal-vezetés megőrzendő.

 

  1. A védelemmel érintett területen  új épületeket, építményeket csak a jellegzetes településkép egységes megjelenését biztosító módon lehet kialakítani, illetve a meglévőket erre tekintettel szabad használni, fenntartani. A közterületek alakítását, burkolatát – bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával, azokkal összhangban lehet megvalósítani.

 

  1. Védett területen, védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka, illetve olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét, a védett növényzet egészségét.

 

  1. A helyi területi védelem alatt álló területen illetve egyedi védelem alatt álló építészeti örökségi elemen hirdetést, reklámot, tájékoztató-információs táblát – a védettség tényét közlő jelzés kivételével - csak a települési tervtanács előzetes véleményének beszerzését követően lehet – hatósági engedély alapján – elhelyezni.

 

  1. A védelemmel érintett építészeti örökségi elemen a védettséget kő vagy színesfém táblán: „Helyi védelem alatt álló építészeti érték” felirattal lehet jelezni. Az Önkormányzat által történő megjelölést a tulajdonos és az érdekelt tűrni köteles.

 

  1. Védett épületen illetve védett utcaképben új parapet fűtőberendezés, klímaberendezés közterületről is látható egysége nem helyezhető el.

 

  1. Védett épületen, építményen illetve védett utcaképben csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben más műszaki megoldás nincs, a védett épületen, építményen illetve építményenként legfeljebb egy távközlési berendezés (antenna, műholdvevő..) helyezhető el.

 

  1. Védett területen vagy védett épület, építmény építésügyi hatósági eljárásaiban az építésügyi hatóság a környezet kialakításához kertészeti, zöldfelületi tervek készítését írhatja elő.

 

  1. Védett épület, építmény teljes bontását csak a védelem megszűnése után lehet engedélyezni. A védelem megszüntetésének vagy az épület, építmény részleges bontásának engedélyezésénél az egyes épületszerkezeteknek, tartozékoknak új épületbe (épületekbe) történő beépítését, megőrzésének biztosítását elő lehet írni.

 

8. §

 

  1. A védett értéket érintő építési munkák engedélyezési eljárásában a – külön jogszabályban meghatározottakon túlmenően - a következő dokumentumokat is be kell szerezni:

 

  1. a védett érték beavatkozással érintett részének részletes felmérési, állapotrögzítési tervdokumentációját, fotóit;

 

  1. az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést;

 

  1. zöldterületet is érintő munkák esetében kertfelmérési rajzot, növényjegyzéket valamint a kialakításra vonatkozó kertészeti tervdokumentációt.

 

  1. Védett épületet, építményt érintő bármely építési munkához, a rendeltetés akár részleges megváltoztatásánál is be kell szerezni az építési hatóság engedélyét, akkor is ha az egyébként nem lenne szükséges.
  2. Védett értéket érintő minden építési munka engedélyezése csak a főépítész, szükség szerint a települési tervtanács előzetes véleménye alapján történhet. A vélemény meghatározhatja:

 

  • a tetők, magastetők, tetőfelépítmények kialakítását;
  • bővítmények maximális kiterjedését;
  • portálok kialakításának,
  • homlokzat-képzések, színezések,
  • a felhasználható anyagokra,
  • a beavatkozással kapcsolatos, a védett érték rehabilitációjával összefüggő egyéb feltételekre vonatkozó követelményeket.

 

9. §

A védett érték fenntartása, hasznosítása

 

  1. A védett érték karbantartása, állapotának megóvása, gondozása a tulajdonos kötelessége.

 

  1. A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésének megfelelő használattal kell biztosítani. Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához, esztétikai értékének csökkenéséhez vezet, úgy a használatot – jogszabályi keretek között – az illetékes építésügyi hatóság korlátozza vagy megtiltja.

 

A helyi védelem alatt álló építészeti elemek fenntartásának támogatása

10. §

 

A helyi védelem alatt álló érték tulajdonosa illetve érdekeltje a külön jogszabályban meghatározott helyi adó vonatkozásában a külön jogszabály szerint kaphat adókedvezményt vagy adómentességet.

 

11. §

 

(1) Az azt követő második költségvetési évben, amikor az első olyan érték kerül helyi védelem alá, amely nem az Önkormányzat tulajdonában áll - az Önkormányzat Értékvédelmi Keretet hoz létre. A Keretet az Önkormányzat mindaddig köteles fenntartani, amíg a helyi védelem alatt álló építészeti elemek között van nem önkormányzati tulajdonos.

 

(2) A védett érték tulajdonosának kérésére az Önkormányzat az Értékvédelmi  Keretből támogatást nyújthat a védett érték vonatkozásában a szokásos karbantartási feladatokon túlmenő, szükségessé váló – egyébként a tulajdonost terhelő – a védettség szempontjából indokolt munkálatok finanszírozására.

 

(3) Az Értékvédelmi Keret éves pénzügyi feltöltéséről Monor Város Képviselő-testülete a költségvetési rendeletében gondoskodik. Az Értékvédelmi Keret a költségvetés önálló címe. A Keretben a tárgyévben fel nem használt összegeket elvonni, átcsoportosítani nem lehet, az a következő évi keretet növeli. Az Önkormányzat a Keret növelésére forrásokat gyűjthet, pályázatokon vehet részt.

 

(4) Nem adható támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélküli vagy az engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát. Ez esetben a támogatást kamattal növelten vissza kell fizetni. Ez a rendelkezés a szabálytalan beavatkozás megtörténtétől számított 5 évig, az Önkormányzat tudomására jutásától számított egy éven belül érvényesíthető.

 

12. §

A védett értékek szerepe az oktatásban és a közművelődésben

 

  1. Az építészeti értékek szemlélet- és jellemformáló szerepének érvényesülése, a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében a védett értékeknek és a velük kapcsolatos ismereteknek a helyi oktatásban és közművelődésben helyet kell kapnia.

 

(2) Az Értékvédelmi Keretből ösztönözni és támogatni kell a védett építészeti értékek megismerését, megismertetését, népszerűsítését célzó tájékoztatók, kiadványok elkészítését és fórumok, konferenciák, képzések, táborok megtartását, kutatások végzését.

 

13. §

[3]

 

(1)[4] , [5]Tilos

a.) a helyi védelem alatt álló építészeti értéket megsemmisíteni, megrongálni vagy a rendeltetésétől eltérően használni,

b.) a helyi védelem alatt álló építészeti értékkel kapcsolatosan engedélyhez kötött tevékenységet előzetes engedély nélkül végezni,

c.) a helyi védelem alatt álló építészeti érték megjelölését eltávolítani, megrongálni.

 

(2)[6] , [7]

 

Vegyes és záró rendelkezések

14. §

 

(1) E rendelet 2008. február 1.-én lép hatályba.

 

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a helyi építészeti és természeti értékek védelméről szóló 5/1995. számú helyi rendelet

 

  1. címében az „épített és” szöveg,
  2. 1. § (2) bekezdése,
  3. 2. § (1) bekezdésében az „épületet, építményt, vagy azok tartozékait, továbbá” szövegrész,
  4. a 2. § (3) bekezdésében az „épület(ek)re, építmény(ek)re, vagy azok tartozékainak, továbbá a” szövegrész,
  5. a 3. § (1) bekezdésben az „épület(ek)re, építmény(ek)re,” szövegrész,
  6. a 3. § (2) bekezdésben a „építmény(ek), tartozék(ok),” szöveg, az „alkotórész(ek), elem(ek) homlokzatán, felületén, vagy” szöveg,
  7. a 4. § (1) bekezdésben az „épület(ek), építmény(ek), vagy azok tartozékai, illetve a” szöveg,
  8. a 4. § (2) bekezdésben „épület(ek), építmény(ek), vagy azok tartozékaira, továbbá” szöveg,
  9. a 6. § második mondata,
  10. az 1. számú mellékletének bevezető szövegében az „és településrészi” az „épített és”, az „, épületeket, építményeket, illetve tartozékaikat, alkotórészeiket és elemeiket” szövegrészek és
  11. az 1. számú mellékletének 9-15. pontjai

 

hatályukat vesztik.

 

(3) [8]

 

 

 

               

 

 

 

[9]Melléklet

az 1/2008 (I. 17.) számú rendelethez

Helyi védelem alatt álló építészeti értékek:

Sorszám

A védett érték megnevezése, körülhatárolása

Helyrajzi száma,

területi elhelyezkedése

A védelem módja

A 7-8. § -okon  túlmenő építési követelmények

 

1.

A Kossuth Lajos Általános Iskola kétszintes épületrésze

Kossuth Lajos utca 98.,

6833 Hrsz,

A Kossuth Lajos utca és a Kálvin tér sarkán elhelyezkedő kétszintes épületrész

Egyedi védelem,

Helyi városképi jelentőségű,

Az épület tömege, tetőformája, homlokzati jellege (homlokzati nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok) megtartandó

 

2.

A József Attila Gimnázium Petőfi Sándor utcai épülete, az „Ipartestületi székház”

Ady Endre u. 12-14.,

2437 hrsz,

Természetben a Petőfi Sándor  utca 9-11. szám alatt található épület

Egyedi védelem,

 

Helytörténeti értékű

Az épület Petőfi Sándor utcai homlokzatának tömege, tetőformája, homlokzati jellege megtartandó

 

Függelék

 

Országos műemléki védettség alatt álló építészeti elemek

 

 

1. Református nagytemplom (műemléki törzsszáma: 7109)

 

2. Római katolikus templom (műemléki törzsszáma: 7108)

 

3. Nepomuki Szt. János szobor (műemléki törzsszáma: 7107)

 

Monor, 2008. január 17.

 

 

 

Pogácsás Tibor sk.                                                                  Sándorné Urbán Hajnalka sk.

 polgármester                                                                                  jegyző

 

 

 

[1] Módosította az 1/2013. (I. 29.) önkormányzati rendelet 28. §. Hatályos: 2013. január 29-től.

[2] Módosította a 15/2015. (X. 5.) önkormányzati rendelet 17. §. Hatályos: 2015. október 6-tól.

[3] A szövegrészt hatályon kívül helyezte a 25/2012. (V. 23.) Önkormányzati rendelet 6.§ (2) bekezdés g.) pontja. Hatályos: 2012. május 24.

[4] Módosította a 30/2010. (XI. 17.) számú rendelet 6.§. Hatályos: 2010. november 17.

[5] Módosította a 25/2012. (V. 23.) önkormányzati rendelet 5.§. Hatályos: 2012. május 24.

[6] Módosította a 30/2010. (XI. 17.) számú rendelet 7.§. Hatályos: 2010. november 17.

[7] Hatályon kívül helyezte a 25/2012. (V. 23.) Önkormányzati rendelet 6.§ (2) bekezdés g.) pontja. Hatályos: 2012. május 24.

[8] Hatályon kívül helyezte a 29/2010. (XI. 17.) számú rendelet 6.§. Hatályos: 2010. november 17.

[9] Kiegészítette a 7/2008. (III. 19.) számú rendelet 1.§. Hatályos: 2008. március 19.