a települési támogatásról, az egyéb szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, igénybevétele szabályairól, és a fizetendő térítési díjakról

2016. március 22., kedd, 16:14

Monor Város Önkormányzata Képviselő-testületének

 

a 8/2015. (IV. 20.),14/2015. (VII. 17.), 17/2015. (X. 22.), 6/2016. (III. 5.), 9/2016. (IV. 20.), 18/2016. (VII. 18.), 20/2016. (VIII. 12.), 29/2016. (XII. 21.), 6/2017. (III. 21.), 15/2017. (IX. 15.) önkormányzati rendeletekkel módosított egységes szerkezetbe foglalt,

5/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásról, az egyéb szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, igénybevétele szabályairól, és a fizetendő térítési díjakról

 

 

Monor Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 10. § (1), 18. § a.) pontja, 25. § (3) bekezdés b.) pontjában, 26. §-ában, 32. § (1) bekezdés b.) pontja, 32. § (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében, 45.§ (1) és (7) , 48. § (4), 58/B.§ (2), 62.§ (2) bekezdéseiben, a 92. § (1) bekezdés a.) pontja, a 92. § (2) bekezdés a.) - g.) pontjaiban, a 115. § (3) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdés a.), d.), g.) pontjaiban, 134/E §-ában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 18. § (2), 29. § (1) - (3), 131 . § (1) , 148. § (5),151, § (4a), 162. § (5) bekezdéseiben, továbbá a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében, 3. § (1) a.) pontjában kapott felhatalmazása alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában foglalt feladatkörében eljárva az alábbiakat rendeli el:

 

ÁLTALÁNOS RÉSZ

 

  1. fejezet

A rendelet célja

 

  1. §

(1)   E törvény célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az egyes szociális, gyermekvédelmi és személyes gondoskodást nyújtó ellátások formáit, szervezetét, a szociális, gyermekvédelmi és személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit.

 

(2)   A szociális, gyermekvédelmi és személyes gondoskodást nyújtó ellátás feltételeinek biztosítása — az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl — az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata.

 

  1. fejezet

Általános szabályok

 

  1. §
  1. A rendelet hatálya kiterjed a Monor Város Önkormányzata illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.

 

  1. Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell az Sztv. 3. § (1)-(3) bekezdéseit, a 7. § (1) bekezdését, valamint a Gyvt. 4. § (1) – (3) bekezdéseit.

 

  1. RÉSZ

 

  1. fejezet

Szociális és gyermekvédelmi ellátások formái

 

  1. §
  1. Az e rendeletben meghatározott szociális és gyermekvédelmi feladat- és hatásköröket
  1. a helyi önkormányzat képviselő-testülete,
  2. az Emberi Erőforrások Bizottsága,
  3. a polgármester és a
  4. a jegyző

gyakorolja.

(2)   A települési önkormányzat képviselő-testületétől kapott átruházott hatáskörben az Emberi Erőforrások Bizottsága gyakorolja a

  1. a települési ápolási támogatás megállapítását
  2. települési gyógyszertámogatás megállapítását,
  3. az e rendelet 11. § (6) bekezdésében meghatározott összeghatár alatti települési gyermeknevelési támogatás megállapítását,
  4. szociális étkezés személyi térítési díjának mérséklése, vagy elengedése,
  5. menzatérítés megállapítását,
  6. karácsonyi támogatás megállapítását.

 

(3)   A települési önkormányzat képviselő-testületétől kapott átruházott hatáskörben a polgármester hatáskörébe tartozó szociális ellátások:

  1. [1]települési létfenntartási támogatás, legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 70 %-ának megfelelő mértékig, olyan rendkívüli élethelyzet bekövetkezése esetén, melynél a támogatás elmaradása előre látható, életet, vagy testi épséget veszélyeztető élethelyzetet teremtene.
  2. települési létfenntartási támogatás tűzifa kiutalására
  3. települési létfenntartási támogatás étkezés biztosításával
  4. köztemetés,
  5. települési temetési támogatás,

 

  1. A települési önkormányzat képviselő-testületétől kapott átruházott hatáskörben a jegyző hatáskörébe tartozó szociális ellátások:
  1. települési lakásfenntartási támogatás.

 

  1. A települési elemi kár elhárítási támogatás, az e rendelet 3. § (3) bekezdés a., b., c..) pontjába nem tartozó települési létfenntartási támogatás és az e rendelet 11. § (6) bekezdésében meghatározott összeghatár feletti települési gyermeknevelési támogatás megállapítását az önkormányzat Képviselő-testülete maga gyakorolja.

 

  1. §

(1)   Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális, gyermekvédelmi és személyes gondoskodást nyújtó ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket,  az általános   eljárási szabályokat az Sztv. 4–16. §-a, a Gyvt. 5. §-a  az igazgatási eljárási szabályokat pedig a közigazgatási hatóság eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló  2004. CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) határozza meg.

 

  1. Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.

 

  1. A települési támogatás, illetve a további szociális és gyermekvédelmi ellátás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalba kell benyújtani vagy postai úton eljuttatni, a rendelet 1. sz. függelék szerinti formanyomtatványon. A kérelemhez mellékelni kell a közös háztartásban élők jövedelemigazolását, és amennyiben lehetséges, a települési segély indokoltságáról szóló igazolást (pl. elemi kár esetén a helyreállítás költségeiről készített kimutatás, tartós betegséget igazoló orvosi-, vagy kórházi igazolás, válsághelyzetben lévő várandós anya esetén a terhesgondozásról szóló igazolás, gyermekek hátrányos helyzetéről szóló igazolás, stb.).

 

  1. A kérelmező köteles együttműködni az önkormányzattal a szociális és jövedelmi helyzetének feltárásában, köteles a maga és a családja vagyoni és jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat hitelesen igazolni.

 

  1. A jövedelem igazolása munkavégzésre irányuló jogviszony esetén a munkáltató (foglalkoztató) által kiállított igazolással történik. Az ilyen igazolás aránytalanul nehéz beszerezhetősége esetén elfogadható a vizsgált személy nevére szóló bankszámlakivonat (vagy más hasonló hiteles irat) is a bér átutalásáról. Egyéb jövedelmek igazolása csak okirattal, két tanú aláírásával ellátott magánokirattal vagy az önkormányzat nyilvántartásában fellelhető adat alapján fogadható el. Magánszemélyek vállalkozási tevékenységéből (egyéni és társas vállalkozás) származó jövedelemként a NAV által igazolt jövedelmet kell irányadónak tekinteni. Az aránytalanul nehezen beszerezhető irat helyett az ügyfél a bizonyítani kívánt tényről nyilatkozatot tehet.

 

  1. A szociális rászorultságtól függő ellátást igénylő kérelmező vagyoni helyzete az eljárás során - a Ket. szemlére vonatkozó szabályai szerint - környezettanulmány felvételével is vizsgálható. A kérelmező a környezettanulmány felvételében köteles együttműködni. A rendszeres támogatások elbírálására irányuló eljárás során a kérelmező lakásán környezettanulmányt kell készíteni. A környezettanulmány tartalmazza a kérelmező és a vele közös háztartásban élők személyes adatait és jövedelmi viszonyait, a lakásra vonatkozó alapadatokat, a szociális körülmények általános leírását; amennyiben a kérelmezőnek különélő, tartásra kötelezhető hozzátartozója van, a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy hozzátartozója semmilyen támogatást nem nyújt részére. A környezettanulmány készítésére az Önkormányzat szociális és gyermekjóléti intézményei felkérhetők. Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha az a Hivatalban az igénylő vagy családtagja egyéb ellátás iránt benyújtott kérelme kapcsán – 1 éven belül - a rendelkezésre áll. A fent nem szabályozott esetekben, amennyiben a hatáskör gyakorlója szükségesnek tartja, környezettanulmány készíthető a jogosultságot alátámasztó tényállás tisztázásához vagy kérelmező és családja szociális helyzetének pontos megítéléséhez.

 

  1. Sürgős szükség esetén – ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – a  támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján megadható a bizonyíték utólagos csatolása mellett, amennyiben a nyilatkozatban foglaltak utólagos ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy a nyilatkozatban foglaltak nem feleltek meg a valóságnak, úgy az ellátás megszűntethető.

 

  1. A kérelmező – a karácsonyi támogatást és a menzatérítést kivéve – valamennyi, jelen rendelet I. RÉSZÉBEN meghatározott szociális és gyermekvédelmi ellátás igénylése esetén köteles nyilatkozni a lakókörnyezetének az e rendelet 13. § (7) bekezdésében meghatározottak szerinti rendezettségéről. A nyilatkozatban foglaltak valóságosságát, illetve aktív korúak ellátása esetén az e rendeletben előírt lakókörnyezet rendezettségét a Monori Polgármesteri Hivatal dolgozója ellenőrizheti és amennyiben megállapításra kerül, hogy a nyilatkozatban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, illetve aktív korúak ellátása esetében a rendeletben a lakókörnyezet rendezettségére vonatkozóan előírt feltételeknek, úgy az e rendelet szerinti ellátás megszüntetésre kerül, aktív korúak ellátása esetén az ellátás megszűntethető.

 

  1. §
  1. A pénzbeli ellátások kifizetése házipénztárban, utalással, vagy postai úton történik.

 

  1. A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani.

 

  1. Az eseti pénzbeli települési támogatásokat a döntés követő 8 napon belül kell folyósítani.

 

  1. A természetben nyújtott települési támogatások biztosításának szabályait, határidejét, formáját a vonatkozó határozat rendezi.

 

  1. A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg az érintettet azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

 

(6)[2]  A pénzbeli szociális ellátások folyósítása és elszámolása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) szabályai szerint történik. A pénzbeli ellátások kifizetése a jogerős vagy előzetesen végrehajthatóvá nyilvánított határozat alapján a Pénzügyi Iroda feladata, amely további feladatként:

a)    az ellátások kifizetéséről pénzügyi nyilvántartást vezet;

b)    gondoskodik az ellátásokkal összefüggő járulékfizetési, pénzügyi elszámolási és visszaigénylési feladatok végrehajtásáról.

A Pénzügyi Irodának kifizetésre megküldött szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és azok összegéről a Jegyzői Iroda – ellátási típusonként – naprakész nyilvántartást vezet.

A nyilvántartások vezetésére - figyelemmel az e rendelet 12. § -a, 17. §-a és a 18. § -a szerint ellátásokra vezetett elkülönült nyilvántartásokra - és az ezzel összefüggő személyes adatok kezelésére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénynek a nyilvántartásra és adatkezelésre vonatkozó rendelkezései és a személyes adatok kezelésére és nyilvántartására vonatkozó további jogszabályok rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.

 

 

  1. fejezet

Települési támogatási ellátások

 

  1. §
  1. Az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújthat.

 

  1. A települési támogatás formái:
  1. eseti települési támogatás:

aa)   települési létfenntartási támogatás (ennek keretében tűzifa kiutalása, települési létfenntartási támogatás keretében időszakosan étkezés biztosítása),

ab)   települési gyógyszertámogatás,

ac)   települési temetési támogatás;

ad)   települési támogatás elemi kár elhárításához,

ae)   települési gyermeknevelési támogatás,

af)   köztemetés,

ag)   menzatérítés,

ah)   karácsonyi támogatás.

  1. rendszeres települési támogatás:

ba)   települési létfenntartási támogatás.

bb)  települési lakásfenntartási támogatás,

bc)   települési ápolási támogatás.

 

1. Települési létfenntartási támogatás

7.    §

(1)   Települési létfenntartási támogatás adható annak a személynek, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetében a 200%-át nem haladja meg.

 

  1. A jövedelemszámításnál – ha ez rá nézve kedvezőbb - (függetlenül attól, hogy családban él) egyedülélőnek kell tekinteni azt a személyt, aki 70 év feletti, vagy daganatos beteg, vagy szervátültetésre váró beteg, illetve súlyos vesebeteg.

 

  1. A települési létfenntartási támogatás adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel vissza nem térítendő formában, illetve kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.

 

  1. A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a települési létfenntartási támogatásra való rászorultságát.

 

  1. A települési létfenntartási támogatás összege alkalmanként mértéke alkalmanként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetében a 250%-át.

 

  1. Települési létfenntartási támogatás kivételes méltányosságból nyújtható egy naptári évben 1 alkalommal, jövedelemhatárra való tekintet nélkül, amennyiben a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek az adott évben települési támogatásban nem részesültek.

 

  1. Települési létfenntartási támogatás kivételes méltányosságból, amennyiben azt a rendkívüli szociális helyzet indokolja azonnal is folyósítható.

 

  1. A rendszeres települési létfenntartási támogatás kivételes méltányosságból egy összegben is folyósítható.

 

  1. A települési létfenntartási támogatás egy naptári évben nyújtott összesített összege akár eseti, akár rendszeres jelleggel került megállapításra egy háztartás esetében, egy naptári évben nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló esetében a 250%-át.

 

  1. Amennyiben a települési létfenntartási támogatás kamatmentes kölcsön formájában kerül megállapításra, úgy a kölcsönt legalább 6 hónapra kell nyújtani, 50.000 forint alatt legfeljebb 18 hónapra, e felett 30 hónapra. A kölcsön visszafizetését a folyósítását követő 3. hónap első napjától kell megkezdeni. A kérelmező kérésére e határidő további legfeljebb három hónappal meghosszabbítható. A törlesztő részletek a tárgyhónap 10. napján esedékesek. A határozatban rendelkezni kell a visszafizetés határidejéről és a törlesztés összegeiről. A törlesztő részletek követése a Monori Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodájának a feladata. A kölcsön visszafizetésének időszaka alatt, a fizetési hátralékkal nem rendelkező adós egyszer, különleges méltányosságból legfeljebb három hónapos fizetési halasztást kaphat. E kérdésben a kölcsönt megállapító szerv jogosult dönteni.

A kölcsönt megállapító szerv - kérelemre – elengedheti a tartozást annak, akinek az e rendelet szerinti kölcsöntartozása, valamint a 7/2000. (III.24.) sz. rendelettel megállapított helyi támogatásként nyújtott kamatmentes kölcsön tartozása áll fenn, ha az e §. (12) bekezdésében meghatározott feltételek közül bármelyik fennáll és, egyidejűleg megállapítható, hogy nagyságrendjében a behajtás költsége a tartozás tőke összegét elérné, vagy meghaladná.

 

2. Települési gyógyszertámogatás

8.    §

(1)   Gyógyszerkiadásokra, kórházi kezelésre, szakorvosi beutalásra tekintettel települési gyógyszertámogatás adható annak a személynek, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan létfenntartási gonddal küzd.

 

(2)   A települési gyógyszertámogatás eseti települési támogatás formájában nyújtható, ennek igazolására csak a 30 napnál nem régebbi, névre szóló, a társadalombiztosítási támogatásba befogadott háziorvos, vagy szakorvosi által felírt, elrendelt gyógyszer vény, vagy számla, illetve gyógyászati eszköz, gyógyító eljárás szükségességére vonatkozó igazolás fogadható el.

 

  1. Az eseti települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet haladéktalanul, a kérelem beérkezését követő azonnal el kell bírálni.

 

  1. Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet megállapítani.

 

  1. Eseti települési gyógyszertámogatás annak a kérelmezőnek állapítható meg, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át és az egy főre számított havi családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 175 %-át, egyedül élő esetén 225 %-át. A jövedelemszámításnál egyedül élőnek kell tekinteni azt a személyt, aki daganatos beteg, vagy szervátültetésre váró beteg illetve a súlyos vesebeteg.

 

(6)   A megállapított eseti települési gyógyszertámogatás összege alkalmanként 4.000,- Ft összegig terjedhet.

 

3. Települési temetési támogatás

9.    §

(1)   A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatás adható annak a személynek, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem.

 

  1. Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartást akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.

 

  1. A támogatás összegét kérelmenként - a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összegének 10–90 %-ig terjedő összegben - kell megállapítani.

 

(4)   [3]A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 178.695,- Ft, mely összeg – figyelembe véve a temetkezéssel foglalkozó helyi gazdálkodó szervek véleményét – minden év április 1. napjáig felülvizsgálatra kerül.

 

  1. A kérelmezőnek a kérelméhez 4.§ (3) bekezdésében foglaltakon felül csatolnia kell, a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

 

  1. A megállapított segély összegét, vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a kérelmező részére vissza kell adni.

 

  1. [4]A települési temetési költségekhez való hozzájárulásként támogatást az anyakönyvi kivonat kiadásától számított 30 napon belül lehet igényelni.

 

  1. Települési temetési támogatás nem állapítható meg annak, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény alapján temetési hozzájárulásban részesült.

 

4. Települési támogatás elemi kár elhárításához

10.   §

(1)   Elemi kárra tekintettel települési támogatás adható annak a személynek, akinek a bekövetkezett elemi károk miatt létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

 

  1. Elemi kárnak minősül a tűz, robbanás, vihar, viharon kívüli egyéb elemi kár, földcsuszamlás, talajsüllyedés, földrengés, árvíz miatt bekövetkezett kár.

 

  1. A támogatás pénzbeli és természetbeni támogatásként, illetve kamatmentes kölcsön formájában - az e rendelet 7. § (10) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - is nyújtható, az egyedi határozatban foglaltak szerint.

 

(4)   Az (1) bekezdés szerint a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet akkor áll fenn, ha

a)    kérelmező lakhatását biztosító ingatlan elemi kárt szenvedett, és

b)    a kérelmezőnek nincs saját, vagy a családja tulajdonában lévő, és haszonélvezeti jogával bíró más, a lakhatását lehetővé tevő ingatlana.

 

  1. A jegyző, vagy a jegyző által kijelölt ügyintéző a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelemmel érintett ingatlanon helyszíni szemlét tart. A kérelmező köteles a helyszíni szemlén közreműködni. Az együttműködés hiánya a kérelem elutasítását vonja maga után.

 

(6)   El kell utasítani azt a kérelmet, mely esetében a kérelmező, illetve családjában élő személy

a)    az elemi kárt szándékosan idézte elő,

b)    az elemi kár elhárításában, csökkentésében a körülményekhez, lehetőségeihez képest nem, vagy nem megfelelő mértékben vett részt.

 

  1. [5]Az elemi kárra tekintettel kérelmezett települési támogatás megítéléséről az önkormányzat a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül dönt.

 

5. Települési gyermeknevelési támogatás

11.   §

(1)   Települési gyermeknevelési támogatás adható annak a személynek, akik létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többlet kiadások miatt, és ezért anyagi segítségre szorul.

 

(2)   Az (1) bekezdés szerint támogatást kérelmezni lehet

a)    a gyermek iskoláztatásához, neveléséhez vagy

b)    válsághelyzetben lévő várandós anya által, a gyermekének megtartásához, vagy

c)    a gyermek fogadásának előkészítéséhez, vagy

d)    a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez, vagy

szükséges anyagi támogatásra.

 

  1. Az (1) bekezdés szerinti támogatást kérelmező akkor van létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, gyermekét egyedül nevelő szülő esetében a 200%-át nem haladja meg.

 

  1. A települési gyermeknevelési támogatást eseti jelleggel kell nyújtani. A támogatást egy naptári évben legfeljebb két alkalommal lehet megállapítani.

 

  1. A települési gyermeknevelési támogatás esetenkénti összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb havi összegének a 250 százalékát nem haladhatja meg.

 

  1. Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb havi összegének a 200 százalékáig a Bizottság, ezt meghaladóan - a Bizottság javaslatára - a Képviselő-testület jogosult a támogatási kérelem elbírálására.

 

  1. A települési gyermeknevelési támogatásban egy család, egy naptári évben legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb havi összegének a 250 százalékáig részesülhet.

 

  1. A települési gyermeknevelési támogatás folyósítása a gyermek törvényes képviselőjének történik, azonban külön kérésére – záros elszámolási határidő tűzésével - indokolt esetben közvetlenül az oktatási intézmény gyermekvédelmi felelősének, a védőnőnek, a gyermekorvosnak, illetve a gyermekjóléti szolgálat családgondozójának is kifizethető. Erről valamint az elszámolás módjáról és határidejéről a határozatban rendelkezni kell.

 

  1. Iskoláztatási célból nem állapítható meg támogatás azon tanulói, vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkező gyermeknek, aki a tárgyév június hónapjában a Gyvt. 20/A. §-a szerinti támogatásban részesül.

 

6. Karácsonyi támogatás

12.   §

  1. Az Emberi Erőforrások Bizottsága – a tárgyévi költségvetésben e célra meghatározott keret terhére – gyerekenként legfeljebb 3.000 forintos egyszeri karácsonyi támogatásban részesítheti a monori székhelyű bölcsőde és a nevelési-oktatási intézmények által a rászorultság, vagy a szociális helyzet és a szorgalom és a tanulmányi eredmény alapján javasolt – intézményenként legfeljebb 10 - gyermeket.

 

  1. A támogatásnak az adott évben adhatóságáról, a lebonyolítás és a szempontrendszer pontos meghatározásáról a Bizottság legalább a megelőző ülésén határozatot hoz.

 

(3)   A támogatást az önkormányzat – ha a (2) bekezdés szerinti határozat másként nem rendelkezik - közvetlenül az intézménynek utalja. Az intézmény január 31-ig tételesen - gyerekenként – számol el a támogatásról.

 

7. Települési lakásfenntartási támogatás

13.   §

(1)   Települési lakásfenntartási támogatás adható annak a szociálisan rászoruló háztartásnak, melynek jelentős havi lakásfenntartási kiadásai vannak és teljesülnek az e rendeletben meghatározott egyéb feltételek.

 

  1. Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászorult az a háztartás ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át.

 

  1. A kérelmezőnek számlával kell igazolnia a lakásfenntartási kiadásait, amelyekről szóló számlákat a 4. § (3) bekezdésben foglaltakon túl a kérelemhez csatolni kell.

 

  1. A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, víz- és gázfogyasztás, a csatornahasználat díja, a szemétszállítási díj, a lakbér, az albérleti díj, a közös költség, és a tüzelőanyag ára.

 

  1. A települési lakásfenntartási támogatást rendszeres települési támogatás formájában kell nyújtani, elsősorban természetbeni juttatásként. A támogatást havi rendszerességgel 12 hónapra lehet megállapítani, kivételes méltányosságból a megállapított támogatás egy összegben is folyósítható.

 

  1. A megállapított rendszeres települési lakásfenntartási támogatás összege 2.500,- Ft-tól 5.000,- Ft-ig nyújtható.

 

(7)   A Képviselő-testület a települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi együttes feltételeket határozza meg:

a)    tiszta, rendezett legyen

aa)   a kérelemmel, illetve az ellátással érintett lakás vagy a ház (a továbbiakban: ház),

ab)   a ház udvara, kertje (ez utóbbi alatt a gyomtalanítást is értve),

ac)   a házkerítéssel - kívül - határos területe, a járda,

b)    a ház állag megőrzése biztosítva legyen,

c)    a ház vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot.

 

(8)   A (7) bekezdésben meghatározott feltételeket a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakókörnyezetére kell vonatkoztatni.

 

(9)   A jegyző a (7) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére az érintettet 5 napos határidő kitűzésével szólítja fel.

 

(10)  Aki a lakókörnyezete rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, annak a települési létfenntartási támogatás nem állapítható meg.

 

(11)  Nem állapítható meg települési létfenntartási támogatás a külterületi és zártkerti MG-GSZK 1,2,3 övezetekben található ingatlanokban.

 

7. Települési ápolási támogatás

14.   §

  1. Települési ápolási támogatás adható annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és a beteg ápolása miatt létfenntartása veszélyeztetett.

 

  1. Az (1) bekezdés alkalmazásában a kérelmező létfenntartása akkor veszélyeztetett, ha a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem nem egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét 150 %-át nem haladja meg.

 

  1. A települési ápolási támogatás megszüntetésére alkalmazni kell az Szt. 42. § (2) és (3) bekezdését.

 

(4)   Az ápolást végző személy az Szt. 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha

a.)   az ápolt lakókörnyezetét nem tartja tisztán,

b.)   az ápolt higiénés feltételeit nem teljesíti,

c.)   az ápolt étkezését nem biztosítja,

d.)   nem valósul meg az állandó ápolás, gondozás, higiénés ellátás,

e.)   nem személyesen tesz eleget ápolási, gondozási kötelezettségének.

 

(5)A települési ápolási támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének bruttó 80 %-a.

 

  1. A támogatást havi rendszerességgel lehet megállapítani.

 

(7)   Az ellátás feltételeit 2 évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

 

  1. fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

 

15.   §

  1. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható:
  1. eseti és rendszeres települési létfenntartási támogatás (ennek keretében tűzifa szociális alapon történő kiutalása, étkezés szociális alapon, esetileg történő megállapítása)
  2. eseti települési támogatás elemi kár elhárításához,
  3. eseti települési gyermeknevelési támogatás,
  4. települési lakásfenntartási támogatás,
  5. köztemetés,
  6. menzatérítés.

 

8. Köztemetés

16. §

(1)   A köztemetés esetén az Sztv. 48.§-ában foglaltak az irányadók.

 

(2)A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.

 

  1. A polgármester különös méltányosságból egészben vagy részben mentesítheti a hozzátartozót a költségek megtérítése alól, amennyiben a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150%-át, egyedülálló esetén 200%-át.

 

9. Tűzifa kiutalása

17.   §

(1)   Eseti települési létfenntartási támogatás nyújtható tűzifa kiutalása formájában is, amennyiben az igénylő kérelmében jelzett kivételes méltánylást érdemlő körülményei ezt indokolják.

 

  1. A tűzifa kiutalására évente két alkalommal kerül sor, alkalmanként 50 háztartás részére. A kiutalás iránti kérelmeket évente két alkalommal a tárgyév október 1. és 31. közötti időszakban, illetve december 1. és 31. közötti időszakban lehet benyújtani, az erre vonatkozó tűzifa kiutalási döntések meghozatalára pedig mindkét időszak lejártát követő 15 napon belül kerül sor.

 

  1. A tűzifa elszállításáról a kérelmező maga gondoskodik, vagy különös méltánylást igénylő körülményei esetén azt a KÖVÁL Zrt. térítésmentesen a kérelmező lakóhelyére szállítja.

 

  1. A szociális alapon kiutalásra kerülő tűzifa mennyisége esetenként a 10 mázsát nem haladhatja meg, egy háztartás egy naptári évben egy alkalommal részesülhet tűzifa kiutalásban.

 

  1. Kiutalt tűzifa esetén a kérelmező köteles gondoskodni arról, hogy a tűzifa csak a kéményseprő által ellenőrzött, szabályosan működtetett szilárd tüzelési rendszerben kerülhet tüzelőként felhasználásra.

 

10. Étkezés méltányossági alapon történő megállapítása

18.   §

(1)   Eseti települési létfenntartási támogatás nyújtható térítésmentes étkezés megállapítása formájában is, amennyiben a kérelmező kérelmében jelzett kivételes méltánylást érdemlő körülményei ezt indokolják és a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150%-át, egyedülálló esetén 200%-át.

 

  1. Az e § szerinti ellátás jövedelmi feltételeinek történő megfelelésről a kérelmező nyilatkozni köteles és amennyiben a nyilatkozatban foglaltak utólagos ellenőrzése során megállapítást nyer, hogy a nyilatkozatban foglaltak nem feleltek meg a valóságnak, úgy az ellátás megszűntethető.

 

  1. Az e § alapján, szociális alapon megállapított térítésmentes étkezés ebéd formájában vehető igénybe a Monori Gondozási Központban, időtartama pedig legfeljebb 1 havi lehet.

 

  1. Egy kérelmező egy naptári évben legfeljebb három alkalommal részesülhet az e § alapján megállapított térítésmentes szociális étkezés ellátásban.

 

11. Menzatérítés

19.   §

(1)   Menzatérítés állapítható meg az oktatási-nevelési évre vonatkozóan a bölcsödében, óvodában illetve közoktatási intézményben, nappali rendszerű oktatásban étkezésben részesülő gyermek számára, ha a gyermeket gondozó család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 150 százalékát.

 

(2)   A menzatérítés összege:

a.)   a normatív kedvezményben részesülő gyermek étkezése után – a Bizottság döntésétől függően - a kedvezménnyel nem fedezett étkezési díj egésze lehet.

b.)   a normatív kedvezményben nem részesülő gyermek esetében a támogatás – a Bizottság döntésétől függően - a teljes étkezési díj térítéséig terjedhet.

 

  1. A Bizottság meghatározhatja, hogy a gyermek étkeztetését milyen időtartamra támogatja. Ilyen döntés nélkül a menzatérítés az oktatási-nevelési év végéig tart.

 

  1. A menzatérítés kifizetése közvetlenül az intézménynek/ KÖVÁL Nonprofit Zrt.-nek történik, a gyerek tényleges étkezéséről utólagosan kibocsátott számla alapján.

 

(5)   A kérelemhez csatolni kell az intézmény/Polgármesteri Hivatal igazolását arról, hogy a gyermek részesül-e (és ha igen, akkor mekkora) normatív étkezési kedvezményben.

 

  1. RÉSZ

 

  1. fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások formái

 

  1. §

Az ellátások formái

(1)   Monor Város Önkormányzata az e rendeletben meghatározott szociálisan rászorultak és gyermekeik részére a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat szociális és gyermekjóléti intézmények fenntartásával biztosítja. A személyes gondoskodás magába foglal alap és szakosított ellátásokat is.

 

(2)   Alapellátás:

a.)   Gyermekek napközbeni ellátása keretében:

-    bölcsődei ellátás,

-    óvodai, általános iskolai gyermekétkeztetés.

b.)   Gondozási Központ keretében:

-    szociális étkeztetés,

-    házi segítségnyújtás,

-    nappali ellátás,

c.)   Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szolgáltatásában:

-    családsegítés,

-    aktív korú nem foglalkoztatottak együttműködési programjainak szervezése,

-    gyermekjóléti szolgálat működtetése.

d.)   Ellátási szerződés alapján: gyermekek átmeneti gondozása helyettes szülői hálózat működtetésével.

 

 

 

  1. §

Bölcsődei ellátás

  1. Monor Városi Önkormányzatának Képviselő-testülete a kiskorúak személyes gondoskodása céljából bölcsődét tart fenn.

 

(2)   A bölcsődei ellátást igénybe vehetik Monor város közigazgatási területén élő szülők gyermeke

a.)   3 éves koráig, amennyiben e rendelet előírásai szerint azt a család helyzete és a gyermek egészségi állapota szükségessé teszi,

b.)   3. életévét betöltése esetén 4 életévének betöltését követő augusztus 31–ig, amennyiben testi és szellemi fejlettsége alapján még nem érett az óvodai nevelésre,

c.)   [6]6 éves korig, amennyiben a gyermek sajátos nevelési igényű.

 

(3)  A gyermek bölcsődei gondozását a szülők különösen akkor igényelhetik, ha

a.)   a gyermek testi, illetve szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, betegségük, vagy egyéb ok miatt, vagy

b.)   akit egyedülálló, vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban 3 vagy annál több gyermeket nevelnek.

 

(3/A)[7]    Bölcsődei ellátás igénybevételére irányuló kérelem az Intézményhez nyújtható be, az Intézmény felvételi szabályzata szerint.

A kérelem elbírálásánál előnyt jelent

  1. ha a gyermek szülője, más törvényes képviselője a felvételi kérelem benyújtását követő 30 napon belül igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll

aa) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket,

ab) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket,

ac) a három vagy több gyermeket nevelő családban élő gyermeket,

ad) az egyedülálló szülő által nevelt gyermeket, és

  1. a védelembe vett gyermeket.

 

  1. A gyermek bölcsődei felvételéről és a bölcsődei gondozás megszüntetéséről a bölcsőde intézmény-vezetője dönt. A bölcsőde vezetőjének elutasító, vagy ellátást megszüntető határozata ellen a gyermek szülei, vagy nevelői a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül Monor Város Önkormányzata Képviselő-testületéhez címzett fellebbezéssel élhetnek.

 

(5)   A gyerek bölcsődei ellátásáért a szülő, nevelő vagy gondozó:

[8]a.)  Bölcsődei étkezési térítési díjat köteles fizetni, melynek mértékét e rendelet 2. sz. mellékletének (1) a.) pontja határozza meg.

[9], [10], [11]b.)

 

[12], [13](5/a)  Az ingyenes vagy a kedvezményes bölcsődei étkezési térítési díj a Gyvt. 21/B. §-ában rögzített feltételek fennállása esetén állapítható meg.

 

  1. Megszűnik a bölcsődei ellátás amennyiben:
  1. a bölcsődei nevelési év végén, ha a gyermek 3. életévét betölti,
  2. az e Rendelet 19. § (2) bekezdés b.) pontjában meghatározott gyermek 4. életévének betöltését követő augusztus 31. –e után,

c.)   a 3 évesnél idősebb gyermeket az óvoda nevelésre felvesz,

d.)   a súlyosan fogyatékos gyermek 6. életévét betölti,

e.)   a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint a gyermek egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetve magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek egészségét,

[14]f.)

 

  1. §

Óvodai, általános iskolai gyermekétkeztetés

  1. Gyermekétkeztetésre jogosult minden a Monor Város Önkormányzatának fenntartásában működő óvodával és általános iskolával nevelési, illetve tanulói jogviszonyban álló gyermek.

 

  1. Az óvodai és általános iskolai gyermekétkeztetésért a szülő, nevelő vagy gondozó, étkezési térítési díjat köteles fizetni, melynek mértékét e rendelet 2. sz. melléklete határozza meg.

 

  1. [15]Nem áll fenn étkezési térítési díj fizetési kötelezettség az után az óvodai ellátásban részesülő gyermek után, akinél a Gyvt. 151. § (5) bekezdés a)vagy c) pontja szerinti feltételek valamelyike fenn áll, illetve az után az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, akinél a Gyvt. 151. § (5) bekezdés b)vagy d) pontja szerinti feltételek valamelyike fennáll.
  1. §

Szociális étkeztetés

  1. Étkeztetés keretén belül a 18. életévüket betöltött rászorulóknak napi egyszeri meleg étkeztetés biztosítható abban az esetben, ha önmaguknak és eltartottjaiknak tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

 

  1. Aki kora vagy egészségi állapota miatt lakáshoz kötött, a Monori Gondozási Központ házi segítségnyújtás keretében belül biztosítja az étkeztetést.

 

  1. A szociális étkeztetés intézményi térítési díját e rendelet 2. sz. melléklete határozza meg.

 

  1. Az étkezésért fizetendő személyi térítési díjat úgy kell megállapítani, hogy az a kötelezett havi jövedelmének 30%-át ne haladja meg.

 

  1. §

Házi segítségnyújtás

 

  1. Házi segítségnyújtás keretén belül a Monori Gondozási Központ hivatásos és tiszteletdíjas gondozói gondoskodnak azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak.

A házi segítségnyújtás megszüntethető, ha a gondozott nem együttműködő, a gondozót munkájában akadályozza, annak testi épségét veszélyezteti, illetőleg a gondozás indoka megszűnt, valamint, ha a személyi térítési díj fizetési kötelezettségének több, mint fél évet meghaladóan nem tesz eleget.

 

  1. Házi segítségnyújtás szolgáltatás körében a Monori Gondozási Központ ellátási területe Monor Város közigazgatási területe, illetve az Sztv. 89. § (1), a 90. § (4) bekezdéseiben és a 91. § (1) bekezdés c.) pontjában foglaltak szerinti feladat ellátási megállapodás alapján Bénye Község közigazgatási területe, Csévharaszt Község közigazgatási területe, Gomba Község közigazgatási területe, Káva Község közigazgatási területe, Nyáregyháza Község közigazgatási területe, Péteri Község közigazgatási területe, Vasad Község közigazgatási területe is.

 

  1.  A házi segítségnyújtás intézmény térítési díjának megállapítására Monor Város Önkormányzata jogosult, mely intézményi térítési díj mértékét e rendelet 2. sz. melléklete határozza meg.

 

  1. A házi segítségnyújtás személyi térítési díját úgy kell megállapítani, hogy az a kötelezett havi jövedelmének 25%-át ne haladja meg.

 

  1. Amennyiben a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, úgy a személyi térítési díj a kötelezett havi jövedelmének 30%-át nem haladhatja meg.

 

  1. §

Családsegítés és gyermekvédelem

  1. A Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Monor intézmény térítésmentesen közreműködik a szociális, gyermekvédelmi és mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek és családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszűntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

 

  1. A Kistérségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat ellátási területére családsegítés és gyerekjóléti szolgáltatás vonatkozásában rendelet megalkotására kijelölt önkormányzat: Monor Város Önkormányzata, mely kötelezettségének Monor Város Önkormányzata e rendeletében tesz eleget. Az e paragrafusban meghatározott ellátási forma a családsegítés, melynek ellátási díját e rendelet 2. sz. melléklete határozza meg és a gyerekjóléti szolgáltatás, mely díjmentes.

 

  1. §

Helyettes szülői hálózat

  1. Monor Város Önkormányzata a Gyvt. és más jogszabályokban meghatározottak szerint, a gyermekek átmeneti gondozása keretében helyettes szülői hálózatot tart fenn.

 

  1. A helyettes szülői hálózat megszervezését és működtetését a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Monor (a továbbiakban: Szolgálat), mint működtető végzi.

 

  1. A helyettes szülői gondozás elrendeléséhez minden esetben szükséges a szülői felügyeletet gyakorló szülő vagy más törvényes képviselő beleegyezése.

 

  1. A gyermek gondozására leginkább megfelelő helyettes szülőt – a Szolgálat javaslatának figyelembevételével – Monor Város Jegyzője jelöli ki.

 

  1. A helyettes szülői jogviszony létrehozására irányuló – illetőleg az azt módosító – írásba foglalt megállapodást a működtető köti meg az adott esetben leginkább megfelelő, a jegyző által kijelölt helyettes szülővel.

 

  1. A helyettes szülőt a gondozásában lévő gyermek ellátására nevelési díj és ellátmány illeti meg, amelyeknek összege a Gyvt. 56.§-ban foglaltakra tekintettel állapítandó meg.

 

  1. A nevelési díj és az ellátmány összegét a helyettes szülő köteles az átmeneti gondozásában lévő gyermekre fordítani és a felhasználásokról elszámolni.

 

  1. A nevelési díj és az ellátmány felhasználásának jogszerűségét a Szolgálat ellenőrzi. Az átmeneti gondozás eredményeiről, illetve a jelen rendelet, valamint a külön jogszabályokban meghatározott szakmai ellenőrzésekről a Szolgálat folyamatosan tájékoztatja Monor Város Jegyzőjét.

 

  1. A helyettes szülő gondozási, nevelési feladatának ellátásáért a helyettes szülői jogviszony létrehozására irányuló megállapodásában meghatározott helyettes szülői díjra jogosult, amelynek összegét a Gyvt. 66/F.§ figyelembe vételével kell megállapítani.

 

  1. A személyes gondoskodást nyújtó alapellátás keretében biztosított helyettes szülői ellátás intézményi térítési díját jelen rendelet 2. sz. melléklete határozza meg.

 

  1. §

Nappali ellátás

(1)   Monor Város Önkormányzatának fenntartásában a Monori Gondozási Központ, mint idősek klubja a támogatásra szoruló, önmaguk ellátása csak részben képes időskorúak részére napközbeni gondozás formájában nyújt nappali ellátást.

 

  1. Felvehető az idősek klubjába az a 18. évét betöltött személy is, aki egészségi állapota miatt szociális és mentális támogatásra rászorul (pl. rokkant, vagy enyhén fogyatékos), és önmaga ellátására csak részben képes.

 

  1. A nappali ellátás személyi térítési díját úgy kell meghatározni, hogy az az ellátott havi jövedelmének a 15%-át, amennyiben a napközbeni ellátás mellett étkezést is nyújtanak a jövedelem 30%-át ne haladja meg.

 

  1. A nappali ellátás intézményi térítési díját jelen rendelet 2. sz. melléklete határozza meg.

 

  1. fejezet

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételének közös szabályai

 

  1. §

(1)   A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele önkéntes, az az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére történik.

 

  1. Cselekvőképtelen igénylő esetén a kérelmet – az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve - törvényes képviselője terjeszti elő.

 

(3)   A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét törvényes képviselője beleegyezésével – amennyiben pedig cselekvőképességét ezen ügycsoportra vonatkozóan a bíróság nem korlátozta e nélkül - maga terjesztheti elő, vita esetén a gyámhatóság dönt.

 

  1. §

(1)   A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételére irányuló kérelmeket:

a.)   a bölcsődei elhelyezés esetén – a Monori Bölcsőde vezetőjéhez;

b.)   óvodai, általános iskolai elhelyezés esetén a gyermekétkeztetés iránti igényt a KÖVÁL Nonprofit Zrt.-nél;

c.)   étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás iránt igény esetén –a Monori Gondozási Központ vezetőjénél;

d.)   a családsegítő, gyerekjóléti szolgáltatás és a gyermek átmeneti gondozása iránti igényt - a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Monor vezetőjénél;

e.)   ápolást, gondozást nyújtó intézménybe való beutalási kérelmet – a Monori Polgármesteri Hivatal Jegyzőjéhez kell benyújtani.

 

(2)   A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételére irányuló kérelmeket,

-    az e.) pontban az Emberi Erőforrások Bizottsága, rendkívül sürgős esetben a polgármester,

-    az egyéb esetekben az intézményvezető bírálja el.

 

  1. Amennyiben a (2) bekezdés szerinti döntést akár az ellátást igénylő, akár a törvényes képviselője vitatja, úgy az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül Monor Város Önkormányzatához fordulhat. Ilyen esetben a Képviselő-testület határozattal dönt.

 

(4)   A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás feltételeiről és az ellátás tartalmáról a kérelem benyújtásakor az igénylőt, vagy törvényes képviselőjét tájékoztatni kell. Az ellátás megkezdésének időpontjáról az intézmény vezetője a jogosultat, illetve hozzátartozóját értesíti.

 

  1. §

(1)   Az intézményi jogviszony megszűnik, illetve megszüntetésre kerül:

a.)   a jogosultnak, illetve hozzátartozójának a jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentését követő 7 napon belül (házirend),

b.)   ha az intézményi ellátás, elhelyezés feltételei már nem állnak fenn, vagy a jogosultat másik intézménybe kell elhelyezni,

 

  1. Az ellátás megszüntetéséről az ellátás megállapítására jogosult intézményvezető, illetve az önkormányzat illetékes szerve (Emberi Erőforrások Bizottsága) intézkedhet.

 

  1. §
  1. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.

 

(2)   A személyi térítési díjat;

a.)   az ellátást igénybevevő jogosult,

b.)   a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c.)   a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelme a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

d.)   a jogosult tartását, gondozását szerződésben vállaló, vagy arra bíróság által kötelezett személy köteles megfizetni, amelyet a kötelezett jövedelmi viszonyai – szociális étkeztetés és házi segítségnyújtás esetén a családban; kiskorú igénybevevő esetében a vele közös háztartásban élő szülők egy főre jutó jövedelme -, és az e rendelet 2. számú mellékletét képező intézményi térítési díj, valamint a jogszabályi korlátozások figyelembe vételével kell megállapítani.

 

  1. §
  1. Az intézményi, valamint az étkezési térítési díjakat ellátási formánként a képviselő-testület, mint intézményfenntartó e rendelet 2. számú mellékletében állapítja meg és indokolt esetben mértékét évente két alkalommal vizsgálhatja felül.

 

  1. A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg.

 

  1. A személyi térítési díj összege a felülvizsgálatot követően sem változtatható a kötelezett terhére, ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme olyan mértékben csökken, hogy ezáltal az Sztv.-ben meghatározott térítési díj fizetési kötelezettségének nem tudna eleget tenni.

 

  1. A személyi térítési díj összege a felülvizsgálatot követően sem csökkenthető, ha az ellátott, illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a családja jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben növekedett.

 

  1. A felülvizsgálat során megállapított új személyi térítési díj bevezetésének időpontjáról a képviselő-testület rendelkezik azzal a feltétellel, hogy a jogosult az új térítési díj megfizetésére nem kötelezhető a felülvizsgálatot megelőző időszakra.

 

(6)   Térítésmentes ellátást kell biztosítani, ha az e rendelet hatálya alá tartozó szociális ellátására egyébként jogosult személy jövedelemmel nem rendelkezik és a térítési díj fizetésére kötelezhető, tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója nincs, ugyanígy tartási vagy öröklési szerződésbe foglalt tartásra, illetve gondozásra kötelezettséget vállaló személlyel nem rendelkezik.

 

  1. A bölcsődei ellátás keretében nyújtott étkeztetés, és az óvodai és általános iskolai ellátása keretében biztosított étkezés esetén díjkedvezmény e rendelet 17. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén, az ott meghatározottak szerint vehető igénybe.

 

  1. A személyi térítési díj összegéről az intézmény vezetője legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül írásban értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet.

 

(9)   A térítési díjak megfizetésének határideje:

a.)   gyermekétkeztetés esetén a tárgyhónap 5. napjáig

b.)   a Monori Gondozási Központot érintő valamennyi befizetés esetén a tárgyhót követő hónap 5. napján

 

  1. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokkal kapcsolatban felmerült panaszok kivizsgálására az intézményvezető köteles. 

 

  1. Az intézményvezető tizenöt napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a Képviselő-testülethez fordulhat jogorvoslattal.

 

  1. Amennyiben a jogosult a személyi térítési díj összegét vitatja, vagy annak csökkentését, illetve elengedését kéri, az Emberi Erőforrások Bizottsághoz fordulhat. Ilyen esetben a Bizottság határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről.

 

(13)  A személyi térítési díj összegét megállapító, elengedő, csökkentő, illetve az elengedést vagy csökkentést elutasító határozat elleni jogorvoslatot (fellebbezést) a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselő-testületnek címezve az érintett intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani.

 

(14)  A személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti szolgáltatások további szabályai, és térítési díjainak megállapítására – az e rendeletben szabályozott rendelkezéseken kívül - az Sztv., valamint a Gyvt. vonatkozó rendelkezései az irányadók.

 

  1. fejezet

Szociálpolitikai kerekasztal

 

  1. §

Az önkormányzat helyi szociálpolitikai kerek asztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére. A helyi szociálpolitikai kerek asztal évente legalább egy alkalommal tart ülést. Tagjai a város területén szociális intézményeket működtető fenntartók képviselői és a rendelet 1. számú Melléklete szerinti szervezetek képviselői. A szociálpolitikai kerek asztal működésének ügyviteli teendőit a Jegyzői Iroda látja el.

 

  1. fejezet

Záró rendelkezések

 

  1. §
  1. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Sztv.-t, a Gyvt.-t és a vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

 

  1. E rendelet 2015. március 1. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg Monor Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeli szociális és gyermekvédelmi ellátásokról szóló 17/2003. (VII. 28) önkormányzati rendelete és a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, igénybevétele szabályairól, valamint a fizetendő térítési díjakról szóló 18/2010.  (VIII. 24.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

 

  1. A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

 

 

 

 

Monor, 2015. február 26.

 

 

 

 

          dr. Zsombok László sk.                                                           dr. Urbán Hajnalka sk.

                  polgármester                                                                               jegyző

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

  1. sz. melléklet az 5/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

 

A Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai

 

Magyar Vöröskereszt Monor Körzeti Szervezete,

Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesületének Monori Csoportja,

Monori Nyugdíjas Szivárvány Klub,

Idősek Klubja,

Városi Nyugdíjas Kör,

Vasutas Nyugdíjas Klub,

Nagycsaládosok Monori Egyesülete,

Vöröskereszt Telepi Alapszervezete,

„Közös út” Cukorbetegek Egyesülete,

Mozgáskorlátozottak Egyesülete,

Monori Gondozási Központ,

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Monor

Monori Roma Nemzetiségi Önkormányzat

 

 

 

 

[16], [17], [18], [19], [20] 2. számú melléklet az 5/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelethez

 

A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások után fizetendő térítési díjak

Ellátás formája:

Fajta:

Bruttó összege:

Áfa kör:

  1. Étkezési térítési díj

a.) bölcsődei étkeztetés

reggeli

75 Ft

Áfa köteles

tízórai

40 Ft

Áfa köteles

ebéd

195 Ft

Áfa köteles

uzsonna

75 Ft

Áfa köteles

napi 4-szeri étkezés

385 Ft

Áfa köteles

b.) óvodai étkezés

tízórai

  80 Ft

Áfa köteles

ebéd

260 Ft

Áfa köteles

uzsonna

  80 Ft

Áfa köteles

napi 3-szori étkezés

420 Ft

Áfa köteles

c.) általános iskolai étkeztetés:

7-10. év között tízórai

  90 Ft

Áfa köteles

7-10. év között ebéd

320 Ft

Áfa köteles

7-10. év között uzsonna

  90 Ft

Áfa köteles

7-10. év között napi 3-szori étkezés

500 Ft

Áfa köteles

11 – 14. év között tízórai

  90 Ft

Áfa köteles

11 – 14. év között ebéd

340 Ft

Áfa köteles

11 – 14. év között uzsonna

  90 Ft

Áfa köteles

11 – 14. év között napi háromszori étkezés

520 Ft

Áfa köteles

d.) középiskolai gyermekétkeztetés

11 – 14. év között ebéd

340 Ft

Áfa köteles

15-18 év között ebéd

380 Ft

Áfa köteles

e.) szociális étkezés:

napi 3-szori étkezés (házhoz szállítás nélkül)

710 Ft

Áfa köteles

csak ebéd (házhoz szállítás nélkül)

445 Ft

Áfa köteles

csak ebéd (házhoz szállítással)

585 Ft

Áfa köteles

2.) A házi segítségnyújtás intézményi térítési díja hivatásos gondozó esetén

a.) személyi gondozás

a.) ellátási napra

840 Ft

Áfa mentes

b.) ellátási órára

210 Ft

Áfa mentes

b.) szociális segítés

a.) ellátási napra

840 Ft

Áfa mentes

b.) ellátási órára

210 Ft

Áfa mentes

3.) Nappali ellátás intézményi térítési díja

a.) étkezés nélkül

0 Ft

Áfa mentes

b.) étkezéssel

710 Ft

Áfa mentes

4.) Bölcsődei intézményi gondozási díj:

0 Ft

Áfa mentes

5.) Családsegítés ellátási díja:

0 Ft

Áfa mentes

           
 

 

 

[1] Módosította a 18/2016. önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2016. július 19-től.

[2] Módosította a 17/2015. (X. 22.) önkormányzati rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos: 2015. október 23-tól.

[3] Módosította a 6/2017. (III. 21.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2017. április 1-től.

[4] Módosította a 6/2017. (III. 21.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2017. április 1-től.

[5] Módosította a 17/2015. (X. 22.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos: 2015. október 23-tól.

[6] Módosította a 15/2017. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2017. szeptember 16-tól.

[7] Megalkotta a 15/2017. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2017. szeptember 16-tól.

[8] Módosította a 15/2017. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos: 2017. szeptember 16-tól.

[9] Módosította a 8/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2015. május 1-től.

[10] Módosította a 14/2015. (VII. 17.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2015. szeptember 1-től.

[11] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos: 2017. szeptember 16-tól.

[12] Megalkotta a 14/2015. (VII. 17.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2015. szeptember 1-től.

[13] Módosította a 15/2017. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos: 2017. szeptember 16-tól.

[14] Hatályon kívül helyezte a 15/2017. (IX. 15.) önkormányzati rendelet 6. §. Hatályos: 2017. szeptember 16-tól.

[15] Megalkotta a 14/2015. (VII. 17.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos: 2015. szeptember 1-től.

[16] Módosította a 8/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2015. május 1-től.

[17] Módosította a 6/2016. (III. 5.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2016. április 1-től.

[18] Módosította a 20/2016. (VIII. 12.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2016. szeptember 1-től.

[19] Módosította a 29/2016. (XII. 21.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2017. január 1-től.

[20] Módosította a 6/2017. (III. 21.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos: 2017. április 1-től.