az Önkormányzat 2005. évi költségvetéséről

2016. március 22., kedd, 10:13

MONOR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének

9/2005. (V. 31.), 13/2005. (IX. 30.), 21/2005. (XII. 22.), 4/2006. (II. 28.), 7/2006. (III. 31.) számú rendeletével módosított

2/2005. (II. 28.) számú rendelete

 

az Önkormányzat 2005. évi költségvetéséről

 

Monor Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény 65. §-a alapján, valamint az Államháztartás működési rendjéről szóló – többször módosított – 217/1998. (XII. 30.) számú Kormányrendeletnek megfelelően a 2005. évi költségvetésről és szerkezeti rendjéről az alábbi rendeletet alkotja:

 

A rendelet hatálya

1. §

 

A rendelet hatálya a Képviselő-testületre, annak bizottságaira, a Polgármesteri Hivatalra és az Önkormányzat intézményeire terjed ki.

 

2. §

 

  1. Az Államháztartási Törvény 67. § (3) bekezdése alapján a Képviselő-testület a címrendet a (2), (3) bekezdés szerint állapítja meg.

 

  1. Az önállóan és részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működő intézmények külön-külön alkotnak egy-egy címet.

 

  1. A Polgármesteri Hivatal költségvetésében szereplő szakfeladatonkénti kiadások – 7. számú melléklet szerinti felsorolásban – külön-külön címet alkotnak.

 

A költségvetés bevételei és kiadásai

[1], [2] 3. § [3], [4], [5]

 

A Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal és az önkormányzati intézmények együttes 2005. évi költségvetését az alábbiak szerint állapítja meg:

 

eFt-ban

Megnevezés

4/2006. rendelet

7/2006. rendelet

B E V É T E L E K

 

 

I. Működési bevételek

1 680 747

1 694 177

 1. Intézményi működési bevétel

208 245

176 862

 2. Sajátos működési bevétel

1 472 502

1 517 315

II. Támogatások

1 010 804

1 023 641

 1.Önkormányzatok költségvetési támogatása

1 010 804

1 023 641

III. Felhalmozási és tőke jellegű bevételek

293 531

265 101

IV. Véglegesen átvett pénzeszközök

167 410

250 916

 1. Működési célú pénzeszköz átvétel

122 266

129 008

 2. Felhalmozási célú pénzeszköz átvétel

45 144

121 908

V. Támogatási kölcsönök visszatérülésének bevétele

8 500

8 500

VI. Hitelek

0

55 710

 1. Működési célú hitelfelvétel

0

55 710

 2. Felhalmozási célú hitelfelvétel

0

0

V. Pénzmaradvány

45 102

51 784

B E V É T E L E K  ÖSSZESEN

3 206 094

3 349 829

K I A D Á S O K

 

 

I. Működési kiadások

2 906 200

2 888 818

 1. Intézmények

1 830 468

1 830 468

    - Személyi juttatás

1 071 719

1 071 719

    - Munkaadókat terhelő járulékok

345 330

345 330

    - Dologi kiadás

366 072

366 072

    - Működési célú pénzeszköz átadás, támogatás

1 423

1 423

    - Ellátottak pénzbeli juttatásai

45 924

45 924

 2. Polgármesteri Hivatal

1 075 732

1 058 350

    - Személyi juttatás

330 168

345 444

    - Munkaadókat terhelő járulékok

111 510

110 900

    - Dologi kiadás

349 808

308 972

    - Működési célú pénzeszköz átadás, támogatás

281 587

290 369

    - Ellátottak pénzbeli juttatásai

2 659

2 665

II. Felújítási kiadások

104 014

169 526

III. Fejlesztési kiadások

81 518

172 534

IV. Felhalmozási célú pénzeszköz átadás

10 576

15 165

V. Hitelek törlesztése

57 336

57 336

VI. Céltartalék

39 345

39 345

    - Kötelező államháztartási tartalék

39 345

39 345

    - Közalkalmazotti bérfejlesztés

0

0

VII. Tartalék (Kistérség)

7 105

7 105

K I A D Á S O K  ÖSSZESEN

3 206 094

3 349 829

Költségvetési létszámkeret

615,0

615,0

 

I.

Az Önkormányzat bevételei

4. §

 

  1. Az önkormányzat a bevételeinek és kiadásainak összesített előirányzatait a 2005. évi gördülő tervezésnek megfelelően 2005-2006-2007. évekre vonatkozóan az 1. számú melléklet tartalmazza.

 

  1. A 3. §-ban megállapított 2005. évi bevételi főösszegek megbontását a 2. számú melléklet részletezi.

 

5. §

 

(1) Az 5. §-ban megállapított bevételek közül az intézményenkénti (címenkénti) tevékenységi működési bevételeket 2005. évre vonatkozóan a 3. számú melléklet, a Polgármesteri Hivatal működési bevételeit 2005. évre vonatkozóan a 4. számú melléklet foglalja magába.

 

(2) A 2005. évi normatív állami hozzájárulás és a normatív, kötött felhasználású támogatások jogcímenkénti összegeit és forrásait az 5. számú melléklet tartalmazza.

 

II.

Az Önkormányzat kiadásai

6. §

 

A Képviselő-testület az önállóan és a részben önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények (címek) kiadásait – és ezen belül kötelező – kiemelt előirányzatait 2005. évre vonatkozóan a 6. számú melléklet szerint állapítja meg.

 

7. §

 

A Képviselő-testület a Polgármesteri Hivatal költségvetésében szereplő működési jellegű feladatok 2005. évi kiadásait (címenként) és ezen belül kiemelt előirányzatonként a 7. számú melléklet szerint határozza meg.

 

8. §

 

A Képviselő-testület a 2005. évi felújítási előirányzatokat célonként a 8. számú melléklet szerint hagyja jóvá.

 

9. §

 

A Képviselő-testület a 2005. évi fejlesztési előirányzatokat feladatonként a 9. számú melléklet szerint állapítja meg.

 

10. §

 

A Képviselő-testület a 2005. évi felhalmozási célú pénzeszköz átadásait a 10. számú melléklet részletezi.

 

11. §

 

Az Önkormányzat 2005-2014. évi hitel törlesztésének előirányzatait a 11. számú melléklet tartalmazza.

 

12. §

 

Az Önkormányzat működési és a felhalmozási célú bevételeinek és kiadásainak 2003. év tény, 2004. év várható adatai, és a 2005., 2006., 2007. év előirányzatai – mérlegszerűen – a 12. számú mellékletben szerepelnek.

 

13. §

 

Az Önkormányzat 2005. évi kincstári előirányzat-felhasználási ütemtervét a 13. számú melléklet tartalmazza.

 

14. §

 

A Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2005. évi költségvetését a 14. számú melléklet tartalmazza.

 

15. §

 

Az önkormányzat által biztosított 2005. évi közvetett támogatásokat, és az ezáltal kieső bevételek bemutatását a 15. számú melléklet tartalmazza kedvezményezettenként, jogcímenként.

 

16. §

 

Az önkormányzat több éves kihatással járó feladatainak kimutatását a 16. sz. melléklet részletezi.

 

III.

A 2005. évi költségvetés végrehajtásának szabályai

17. §

 

  1. Az Önkormányzat Képviselő-testülete a jóváhagyott kiemelt előirányzatok, költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítási jogát nem ruházza át sem a bizottságaira, sem a polgármesterre.

 

  1. Az önkormányzat költségvetési rendeletébe beépült kisebbségi önkormányzati előirányzatok kizárólag a kisebbségi önkormányzat határozata alapján módosíthatók, e módosítások a helyi önkormányzat költségvetési rendeletének kiadási és bevételi előirányzatain átvezetendők.

 

18. §

 

A központi pótelőirányzatokról, valamint a szükséges előirányzat-módosításokról és előirányzat-átcsoportosításokról a polgármester a Képviselő-testületet 30 napon belül tájékoztatja. A Képviselő-testület negyedévenként, de legkésőbb a költségvetési beszámoló felügyeleti szervhez történő megküldésének külön jogszabályban meghatározott határidejéig, december 31-i hatállyal módosítja emiatt költségvetési rendeletét.

 

19. §

 

Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (veszélyhelyzetben) a polgármester a költségvetési előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre, egyes kiadási előirányzatok teljesítését felfüggesztheti, a költségvetési rendeletben nem szereplő kiadásokat is teljesíthet. Ezekről a Képviselő-testület legközelebbi ülésén be kell számolni.

 

20. §

 

Az önállóan gazdálkodó költségvetési intézmény saját hatáskörben a kiemelt előirányzatokon belül a részelőirányzatoktól eltérhet, de a dologi kiadások körében a kötelezettségekre tervezett (adók, távközlési díjak, intézményüzemeltetés és szolgáltatás díja) részelőirányzatok terhére más célra történő átcsoportosítást csak akkor hajthat végre, ha ezen éves fizetési kötelezettségének folyamatosan eleget tud tenni.

 

21. §

 

  1. A helyi kisebbségi önkormányzat költségvetését önállóan, költségvetési határozatban állapítja meg. Az önkormányzat költségvetési rendeletébe a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetése a kisebbségi önkormányzat költségvetési határozata alapján, elkülönítetten (külön szakfeladatként) épül be.

 

  1. Az Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi kisebbségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal.

 

22. §

 

  1. Az önkormányzati intézmények a jóváhagyott kiemelt előirányzatokon belül – beleértve a létszámkeretet is – kötelesek gazdálkodni.

 

                                                             

  1. Ezen előirányzat-módosítások sem a költségvetési évben, sem a következő években költségvetési támogatási igénnyel nem járhatnak.

 

23. §

 

  1. Az önkormányzati intézmények – külön jogszabályban szabályozott felülvizsgálat után – a Képviselő-testület által a zárszámadási rendeletével egyidőben jóváhagyott előző évi előirányzat-maradványát, pénzmaradványát tárgyévben, az előirányzat-maradvány teljes összegére vonatkozó intézményi hatáskörű előirányzat-módosítás után használhatja fel.

 

  1. Feladatelmaradás esetén az elmaradt feladatra eső előirányzat elvonásra kerül.

 

  1. Az előző évi előirányzat-maradvány jóváhagyását követően az előirányzat-maradvány személyi juttatásokra fordítható részének az ugyanezen előirányzatok megtakarításából származó összeget kell tekinteni.

 

24. §

 

  1. A személyi juttatások előirányzatai közül a rendszeres személyi juttatások és a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások előirányzat-maradványa használható fel év közben, illetve a következő évben a pénzmaradvány, illetőleg az előirányzat-maradvány jóváhagyását követően jutalom kifizetésére. Jutalom kifizetés valamennyi forrásból, a rendszeres személyi juttatási előirányzat 18 %-os mértékéig terjedhet. E mértéken felül csak teljesítményhez kötötten fizethető jutalom.

 

  1. A betöltetlen álláshelyekre jutó személyi juttatások előirányzatával úgy kell gazdálkodni, hogy az álláshely az év bármely időpontjában betölthető legyen.

 

  1. A tartósan üres álláshelyre jutó személyi juttatások 4 hónapot meghaladó előirányzata év közben jutalmazásra nem használható fel, az kizárólag a folyamatos feladatellátás folyamatos vitelét szolgáló többletmunka elismerését jogszabály szerinti formában szolgáló személyi juttatásokra fordítható.

 

  1. A személyi juttatások előirányzatának átmeneti bérmegtakarítása terhére tartós kötelezettség nem vállalható.

 

25. §

 

Az intézmények finanszírozási összegének folyósítását az állami támogatás nettó finanszírozási rendszeréhez hasonlóan kell biztosítani.

 

26. §

 

Az Önkormányzat pénzállományának alakulásáról – szükség szerint aktualizálva – likviditási tervet kell készíteni.

 

27. §

 

  1. A közalkalmazottakra vonatkozó illetménypótlék számításának alapja (pótlékalap) 2005. évben 18.900,- Ft.

 

  1. A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés fedezetének számítási alapja:

2005. január 1-jétől 2005. augusztus 31-ig: 5.000,- Ft/fő/hónap, 2005. szeptember 1-jétől 2005. december 31-ig: 5.250,- Ft/fő/hónap.

 

  1. Az intézmények pótfinanszírozás keretén belül kapják meg az alábbi feladatok előirányzatait:
  • Pedagógus szakvizsga és továbbképzés
  • Pedagógusok szakkönyvvásárlása (14.000,- Ft/pedagógus)
  • Tanulók tankönyvvásárlása
  • Diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása
  • MSE bérleti díj
  • Szakmai és informatikai fejlesztési feladatok támogatása
  • Szociális továbbképzés és szakvizsga
  • 2005. szeptember 1-jétől járó 4,5 % közalkalmazotti bérfejlesztés fedezete.

 

28. §

 

2005. évben a törvényi rendelkezésnek megfelelően a köztisztviselői illetményalap 35.000,- Ft/hó. Az önkormányzat rendeletében a 2002., 2003. és 2004. évben meghatározott illetményalapnak megfelelően a köztisztviselői illetményalap 38.000,- Ft/hó.

 

29. §

 

Az önkormányzati oktatási intézmények feladatellátásából (ellátotti létszámváltozásból) adódó, feladatfinanszírozási határozatnak megfelelő növekedés, illetve csökkenés eredményeként a 2005/2006. tanév elején pótfinanszírozásra, illetve elvonásra kerül sor.

 

30. §

 

  1. Az Önkormányzat a költségvetési év végét követően a költségvetési törvény előírásai szerint a tényleges mutatók alapján elszámol a normatív módon elosztott központi költségvetési kapcsolatokból származó forrásokkal, illetve az államháztartás más alrendszerétől kapott egyéb támogatásokkal.

 

  1. A jogtalanul igénybe vett összeget a törvényben meghatározott módon teljes egészében, kamatokkal együtt vissza kell fizetni.

 

31. §

 

Az Önkormányzat az elfogadott költségvetéséről a Költségvetési törvény, valamint az Államháztartási törvény előírásai alapján az államháztartási információs és mérlegrendszernek megfelelően tájékoztatja a Kormányt.

 

32. §

 

  1. A hitelfelvétellel kapcsolatos szerződés megkötésének jogát a Képviselő-testület 80 Millió Ft értékhatárig a polgármesterre ruházza át.

 

  1. A polgármester a hitelszerződésről annak aláírását követő következő képviselő-testületi ülésen köteles tájékoztatást adni.

 

  1. Az 80 Millió Ft feletti hitelügyletekkel kapcsolatos hatáskörök kizárólagosan a Képviselő-testületet illetik meg.

 

33[6]. §

 

A Polgármesteri Hivatal kiadásai között szereplő alapítványok támogatására tervezett 1,24 millió forint 100 %-ának felhasználási joga a Képviselőtestületet illeti meg.

 

34. §

 

  1. A polgármester az önkormányzat gazdálkodásának első félévi helyzetéről szeptember 15-ig, míg a háromnegyed-éves helyzetről a költségvetési koncepcióhoz kapcsolódóan tájékoztatja a Képviselő-testületet.

 

  1. A helyi kisebbségi önkormányzat elnöke az előírt beszámolási kötelezettség teljesítéséhez információt szolgáltat.

 

  1. A Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája köteles elkészíteni az önkormányzati szintű összevont időközi költségvetési jelentést és megküldeni a MÁK Regionális Igazgatóság részére a tárgyév I-III. hónapjáról április 20. napjáig, I-VI. hónapjáról július 20. napjáig, az I-IX. hónapjáról október 20. napjáig, az I-XII. hónapjáról a tárgyévet követő év január 20. napjáig. Az időközi mérlegjelentést a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell elkészíteni és megküldeni.

 

35. §

 

  1. A zárszámadási rendelet-tervezetet, valamint a zárszámadáshoz kapcsolódó – önkormányzati szintű, összevont – éves egyszerűsített könyvviteli mérleget, az egyszerűsített éves pénzforgalmi jelentést és az egyszerűsített pénzmaradvány kimutatást a könyvvizsgálói jelentéssel együtt legkésőbb a költségvetési évet követő április 30-ig a Képviselő-testület elé kell terjeszteni. A Képviselő-testület által elfogadott egyszerűsített beszámolót a költségvetési évet követő év június 30-ig közzé kell tenni és egyidejűleg a könyvvizsgálói jelentéssel együtt meg kell küldeni az Állami Számvevőszék részére.

 

 

36. §

A önkormányzati kincstári feladat ellátásának általános szabályai

1. pont

 

Az önkormányzati kincstári feladatokat ellátó költségvetési szerv (a továbbiakban kincstári intézmény) a Polgármesteri Hivatal.

 

A kincstári intézmény feladata az önkormányzati kincstári körbe tartozó önállóan és részben önállóan gazdálkodó intézmények (a továbbiakban: intézmény) számára biztosítani a kincstári pénzellátási feladatokat egyetlen önkormányzati kincstári számláról – önkormányzati költségvetési elszámolási számláról.

Az önkormányzati kincstári költségvetési beszámoló a féléves és éves önkormányzati kincstári költségvetési jelentés, illetve pénzügyi és szakmai működési mutatószámokkal alátámasztott elemzése.

 

2. pont

 

Az önkormányzat az általa fenntartott önállóan gazdálkodó intézmények pénzeszközeit, illetve az önálló költségvetési elszámolási pénzeszközeit a helyi önkormányzat költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódó és előzetesen megtervezett kincstári alszámlán biztosítja.

A kincstári intézmény feladata az önállóan és részben önállóan gazdálkodó és teljes vagy részjogkörű költségvetési szervek pénzellátási feladatainak ellátása.

 

Az előirányzat-felhasználás és finanszírozása gazdasági eseményekhez igazodóan, utólagosan és az intézményi bevételek beszámításával történik. Az intézményi bevételek részét képezik az átvett pénzeszközök is.

 

Az intézmény a számára meghatározott előirányzat-felhasználási kereten belül –a kincstári intézménnyel egyeztetett módon- rendelkezhet előirányzatai felett.

 

A központi költségvetésből származó évközi többletbevételekkel a költségvetési szerv keretei megemelhetők az ütemtervnek megfelelően.

 

3. pont

 

A Képviselő-testület a költségvetési előirányzatokat és felhasználási finanszírozási ütemtervét, a Polgármesteri Hivatal és az önkormányzati kincstári kezelésbe rendelt nyilvántartott és kiemelt költségvetési előirányzatokat és felhasználási ütemezését elkülönítetten fogadja el.

 

Az önkormányzati költségvetési támogatást a fenntartásába tartozó költségvetési szervek részére előirányzat-felhasználási keret és ütemezés meghatározásával bocsátja rendelkezésre.

 

Az előirányzat felhasználási keret ütemezésének évközi módosítását a polgármester hagyja jóvá. Az előirányzat-felhasználási keret ütemezésétől való eltérést a polgármester, az elháríthatatlan külső körülmény esetén teljesíthető kiadást a polgármester engedélyezi.

 

Az eltérés engedélyezése során a polgármester vizsgálja a jóváhagyott költségvetésben megállapított kiadás és bevételi előirányzat várható teljesítését.

 

Az eltérés alapja lehet folyamatos, előre nem tervezett működési célú, illetve rendkívüli, vis maior eredetű kiadási előirányzati többlet.

 

4. pont

 

Az előirányzat-felhasználási keret esedékes ütemének előrehozását a polgármester akkor engedélyezi, ha

  1. az intézmény igazolja, hogy a gazdasági eseményről az ütemezés jóváhagyását megelőzően nem bírt tudomással,
  2. az előirányzat-felhasználási keret esedékes ütemének előrehozásának szükségességét hitelt érdemlően alátámasztja,
  3. az előrehozás ténye nem érinti a költségvetési szerv éves működésének biztonságát.

 

Az intézmény az előrehozott előirányzat felhasználásáról köteles elszámolni a teljesítést követő 8 napon belül a polgármesternek.

 

A működési célú előirányzatok személyi kiadások kiemelt előirányzataira az előrehozás kizárólag a munkaadókat terhelő járulékok kiemelt előirányzatainak megfelelő mértékű előrehozásával egyidejűleg hajtható végre.

 

5. pont

 

Az intézmény jóváhagyott előirányzatai terhére a kincstári intézmény teljesít kifizetést a költségvetési szerv alszámlájára.

 

A kincstári intézmény, teljesítés után, utalványozott számla vagy az azt helyettesítő, a költségvetési szerv tartozásának, kötelezettségének elismerését tanúsító bizonylat alapján kiállított fizetési megbízás alapján bocsátja a szükséges pénzeszközt (ellenérték) a költségvetési szerv rendelkezésére.

 

A kincstári intézmény figyelembe veszi a rendelkezésre álló előirányzat mértékét, illetve a kifizetés esedékességét, valamint a finanszírozás ütemezését.

 

A fizetési megbízás teljesítéséhez az alszámlára befolyt intézményi bevételeket a teljesítendő kiadás összegéig egészíti ki a kincstári intézmény, azaz csak akkor és akkora összeget bocsát rendelkezésre az intézményi alszámlákon, amennyi az aktuális pénzügyi teljesítésekhez szükséges az intézményi bevételek kiegészítéseként.

 

6. pont

 

A jóváhagyott előirányzattól elmaradó tényleges bevétel-teljesítés esetén a polgármester vizsgálja az elmaradás okát.

 

Az elmaradás okának ismeretében a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti az előirányzat-felhasználási keret, illetve az előirányzat módosítására vonatkozó javaslatát.

 

Ha az elmaradásért az intézményvezető felelőssége megállapítható, kezdeményezi a szükséges eljárás lefolytatását.

 

7. pont

 

A kincstári intézmény az előirányzat-felhasználási tervet meghaladó kifizetéseket a következő esetekben tagadhatja meg:

  1. ha az értékhatár meghaladja az előirányzat felhasználási keret 10%-át,
  2. az előirányzat előrehozatalára vonatkozó kérelmet a polgármester nem engedélyezte,
  3. az intézménynek az elháríthatatlan külső okra történő hivatkozását a polgármester nem fogadta el.

 

A kincstári intézmény a kifizetés megtagadásáról haladéktalanul értesíti az intézmény vezetőjét, valamint a polgármestert.

 

 

8. pont

 

A kincstári intézmény nem korlátozza a kincstári pénzellátási rendszerbe tartozó intézmények hatáskörét, gazdasági önállóságát.

 

A kincstári intézmény felelőssége az előirányzat-felhasználás likviditási és fedezetvizsgálati, valamint a célszerű felhasználás és a belső ellenőrzési feladataira terjed ki.

 

9. pont

 

Az intézmény rendelkezési jogköre kiterjed valamennyi, az intézmény rendelkezésére bocsátott saját költségvetési előirányzatra.

 

Az előirányzatok felhasználása tekintetében az előirányzat-felhasználásáért az intézmény teljes körűen felel.

 

10. pont

 

Az intézmény saját gazdasági szervezete, vagy a helyi önkormányzat által megbízott intézmény látja el a gazdálkodással, költségvetés-tervezéssel, az előirányzat-felhasználással, a hatáskörébe tartozó előirányzat-módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beszerzéssel, a vagyon használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénz kezelésével, az analitikai nyilvántartással, könyvvezetéssel, számlakezeléssel, pénzügyi információszolgáltatással összefüggő feladatokat.

 

Az intézmény saját gazdasági szervezete látja el a beszerzéssel, annak analitikus nyilvántartásával összefüggő feladatokat.

 

11. pont

 

Az önkormányzat költségvetési intézményei hitelt nem vehetnek fel, kezességet nem vállalhatnak, értékpapírt nem vásárolhatnak, váltót nem bocsáthatnak ki, és nem fogadhatnak el, pénzeszközeiket tartós betétként nem köthetik le.

Az önkormányzat –kincstári körbe tartozó- intézményei önálló bankszámlával nem rendelkezhetnek, pénzeszközeiket az önkormányzat költségvetési számlája alszámláin kötelesek tartani, kivéve a jogszabály alapján elkülönítetten kezelendő bevételeket.

 

Az intézmény pénzellátási rendszere Monor Város Önkormányzata költségvetési elszámolási számlájához kapcsolódó önkormányzati kincstári pénzforgalmi számlán és ahhoz kapcsolódó alszámlákon (alcímű számlákon) történik.

 

Az intézmény a finanszírozási terv alapján folyósított gazdálkodási előlegek kezelésére bankkártyával rendelkezhet.

 

Az intézmény házi pénztárkezelési joggal rendelkezik. A polgármester határozza meg az intézmények házipénztárában a napi pénztárzárást követően tartható készpénz-összeg mennyiségét.

 

A kincstári intézmény az intézmények előirányzat felhasználását folyamatosan figyelemmel kíséri.

 

A kincstári intézmény vezetője a tapasztalati adatok, a gazdasági események és a célszerűség alapján – a költségvetési pénzforgalmi és a számlavezető pénzintézeti bankszámlakivonatok adatai alapján - kialakítja a rendszeres és eseti kifizetések teljesítésének rendjét, valamint a bevételek beérkezésének idejét és rendjét.

 

12. pont

 

Az intézmények számláin képződő átmeneti vagy tartós maradványok, vagy rendkívüli többletbevételek pénzeszközeit az önkormányzat fekteti be, az önkormányzati számlára való átvezetések rendjét a polgármester határozza meg.

 

A pénzmaradványok és többletbevételek jóváhagyását követően a polgármester szükséges esetben felülvizsgáltatja a tervezett előirányzatok, illetve a szintre hozás mértékét.

 

Az intézmények előirányzat-maradványát az intézmény működésének hatékonysága, a minőségi ellátás figyelembe vételével a képviselő-testület felülvizsgálja, és a zárszámadási rendeletével együtt hagyja jóvá.

 

Az előző két bekezdésben foglaltak érvényesítéséhez pénzügyi és szakmai működési mutatórendszer alkalmazását írja elő a kincstári intézmény számára.

 

A képviselő-testület alacsony hatékonyságú intézményi működés esetében, gazdasági szükséghelyzetben az intézmény előirányzat-maradvány felhasználását korlátozhatja.

 

IV.

Záró rendelkezések

37. §

 

  1. Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban 2005. január 1. napjától kell alkalmazni.

 

  1. A rendelet kihirdetéséről és közzétételéről a Jegyző köteles gondoskodni a helyben szokásos módon.

 

M o n o r, 2005. február

 

Pogácsás Tibor sk.                                      Sándorné Urbán Hajnalka sk.

   polgármester                                                             jegyző

 

[1] Módosította a 9/2005. (V. 31.) számú rendelet. Hatályos 2005. június 1-től.

[2] Módosította a 13/2005. (IX. 30.) számú rendelet. Hatályos 2005. november 1-től.

[3] Módosította a 21/2005. (XII. 22.) számú rendelet. Hatályos 2005. december 22-től.

[4] Módosította a 4/2006. (II. 28.) számú rendelet. Hatályos: 2006. március 1-től.

[5] Módosította a 7/2006. (III. 31.) számú rendelet. Hatályos: 2006. április 1-től.

[6] Módosította a 7/2006. (III. 31.) számú rendelet 2.§-a. Hatályos: 2006. április 1-től.