Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére, cseréjére valamint elidegenítésére vonatkozó szabályokról

2016. április 6., szerda, 11:21

Monor Városi Önkormányzat Képviselő-testülete

19/1996. (X. 22.), 8/1997. (IV. 18.), 27/1997. (XI. 24.), 12/1999. (IV. 23.), 16/1999. (VI. 18.), 24/1999. (IX. 27.), 5/2000. (II. 25.), 13/2001. (IV. 30.), 19/2001. (VI. 27.), 8/2004. (III. 29.), 27/2004. (XI. 29.), 5/2005. (IV. 29.), 9/2006. (III. 31.), 24/2006. (IX. 30., 11/2007. (IV. 30.), 10/2008. (V. 02.), 15/2009., 6/2010. (III. 17.), 11/2010. (IV. 26.), 29/2010. (XI. 17.), 3/2011. (I. 31.), 5/2012. (II. 12.), 6/2013. (II. 25.), 8/2014. (II. 18.) 4/2015. (II. 27.), 21/2015. (XII. 15.), 15/2016. (VI. 29.) számú rendeleteivel módosított egységes szerkezetbe foglalt

 

15/1996. (VII. 11.) számú rendelete

Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére, cseréjére valamint elidegenítésére vonatkozó szabályokról

 

Monor Város Önkormányzat Képviselő-testülete a többszörösen módosított lakások és helyiségek bérletére, cseréjére, valamint elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. felhatalmazása alapján, az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére (bérbeadása), cseréjére, valamint az elidegenítésére a következő rendeletet alkotja:

 

A rendelet hatálya

1.§

 

(1)[1]  E rendelet hatálya –a kezelőre tekintet nélkül- Monor Város Önkormányzatának tulajdonában álló valamennyi lakás és lakáshoz tartozó egyéb, közös használatú helyiség valamint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, cseréjére és elidegenítésére terjed ki.

 

(2)   E rendelet rendelkezéseit az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelkezésekkel együttesen kell alkalmazni.

 

Lakásbérlet létrejötte

2.§

 

(1)[2]  A bérbeadó jelen rendelet értelmében Monor Város Önkormányzata (továbbiakban: bérbeadó.) A bérleti joggal kapcsolatos döntések meghozatalára kizárólag a Képviselőtestület jogosult.

 

(2)[3]  A bérbeadó a törvényben meghatározott kivétellel, illetőleg a gondnoki és szolgálati lakások kivételével köteles pályázatban meghirdetni az üresen álló, illetőleg megüresedett önkormányzati bérlakásokat.

 

(3)[4] Az (1) bekezdésben írt jogok gyakorlásához szükséges döntések – pályáztatás, szerződéskötés, lakbértámogatások elbírálása – előkészítése és végrehajtása a Polgármesteri Hivatal feladata.

 

(4)[5] Önkormányzati lakás a 2/A §. a.) pontja alapján kiutalt lakás kivételével csak határozott időre adható bérbe. A bérleti jogviszony leghosszabb időtartama 5 év. Rendkívüli esetben egy alkalommal maximum 2 évre meghosszabbítható.

 

2/A. §.[6], [7]

 

Az Önkormányzati lakás bérbeadásának jogcímei:

  1. szociális alapon
  2. költségalapon
  3. lakáscsere jogcímén
  4. különösen indokolt lakáskiutalás (ideiglenes elhelyezés szükségessége, lakásrekonstrukció)
  5. gondnoki teendők ellátása érdekében,
  6. szolgálati lakás jogcímén.

 

2/B. §.[8]

 

(1) Szociális helyzete alapján önkormányzati lakás annak a nagykorú magyar állampolgárnak, továbbá annak az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándorlónak, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személynek adható bérbe, aki:

  1. a család közös háztartásban élők összjövedelmének az egy főre jutó havi jövedelme magasabb a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 80 %-ánál, de nem haladja meg a nyugdíjminimum kétszeresét.
  2. az együtt költözők tulajdonában nincs jelentős ingó és ingatlan vagyon,
  3. a (a) és (b) bontok alapján beszámítható jövedelem, vagyon, a szociális igazgatásról szóló 1993. évi III. törvény 4. §. (1) bekezdés a.) és b.) pontjában felsoroltakat kell figyelembe venni.

 

2/C. §.[9]

 

 Költségalapon meghatározott lakbérű Önkormányzati bérlakás annak a nagykorú magyar állampolgárnak, továbbá annak az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltnak, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személynek adható bérbe, aki:

  1. legalább 2 éve Monor város közigazgatási területén állandó bejelentett lakcímmel rendelkezik és életvitelszerűen a városban lakik.
  2. a kérelem benyújtásától visszamenőlegesen számítva 5 éven belül közte és az Önkormányzat között lakásbérleti szerződés nem szűnt meg, valamint a bírósági határozat értelmében nem minősült önkényes beköltözőnek
  3. olyan igazolt jövedelemmel rendelkezik, mely biztosítja, hogy a lakbér havi összege nem haladja meg a család összjövedelmének 25 %-át,
  4. saját, továbbá házastársa, illetve vele jogszerűen együttköltöző hozzátartozója tulajdonában 5 éven belül nem volt beköltözhető lakás, vagy családi ház,
  5. vállalja az óvadék összegének megfizetését, melynek mértéke az éves lakbér.

 

2/D.  §[10]

Gondnoki lakás annak adható, aki az önkormányzati működtetésű intézménnyel, gondnoki teendők ellátására vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyban áll.

 

2/E.  §[11]

  1. Az Önkormányzat és intézményei munkaerő szükséglete vagy városi közérdekből azok kaphatnak szolgálati lakást, akiknek helyben lakása szükségszerű és más módon nem oldható meg.

 

  1. A szolgálati lakás bérlőjét az érdekelt munkáltató kezdeményezése alapján a képviselő-testület jelöli ki. A lakásbérleti jogviszony legfeljebb az érdekelt munkáltatónál fennálló munkaviszony időtartamáig tarthat.

 

(3)    Szolgálati lakás céljára a rendelet hatálybalépésekor szolgálati lakásként nyilvántartott lakások használhatók fel. Lakások szolgálati jellegének megváltoztatásáról a képviselő-testület dönt.

 

A lakásbérleti szerződés tartalma

3.§

 

(1)   A lakásbérleti szerződésnek tartalmaznia kell:

 

a.)   a lakásbérleti jogviszony időtartamát,

b.)   lakás és helyiségek, és azok alapterületét,

c.)    a lakás komfortfokozatát,

d.)   a lakáshoz tartozó helyiségeket,

e.)   a lakás bérleti díját, annak fizetési módját és határidejét,

f.)    külön szolgáltatások körét, díját és fizetési módját,

g.)   a lakás birtokbaadásának napját,

h.)   a bérbeadó és bérlő kötelezettségeit, jogait,

i.)     a bérlő és a szerződés alapján vele a lakásba együtt költözők nevét, személyi adatait,

j.)     szerződés megszűnése után a bérlő tarthat-e igényt cserelakásra,

k.)    esetleges bérlőtárs feltüntetését.

 

Bérleti szerződéshez mellékelni kell a birtokbaadáskor felvett, a lakás berendezésének és tartozékainak tételes felsorolását tartalmazó leltárt, mely tartalmazza a felsorolt műszaki állapotot.

 

(2) [12]A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A két hónapot meghaladó távollét esetén írásban köteles annak okáról a bérbeadót értesíteni. Ennek elmaradása esetén a bérbeadó felszólítása és jogkövetkezményre való figyelmeztetése után jogosult a bérleti jogviszony megszüntetésére.

 

(3)   Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződés az alábbi feltételekkel köthető:

 

-       önkormányzati bérlakásra a házastársak közös kérelmére, ha a bérlőkijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik,

-       ha a bérlőtárs a lakásból visszatérés szándéka nélkül elköltözik, a másik bérlőtárs írásbeli kérelmére az eltávozott bérlőtárs jogviszonyát megszünteti,

-       a bérbeadó a bérlő és a vele együtt lakó szülője (örökbefogadó, mostoha és nevelő szülője) közös kérelmére, a bérlőtársi szerződést akkor köteles megkötni, ha a kérelmezők együttlakását egészségügyi, vagy lényeges személyi körülmények indokolttá teszik,

-       a bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó gyermeke (örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek), valamint a jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája közös kérelmére, a bérlőtársi szerződés csak akkor köthető meg, ha a gyermek, illetőleg unoka 18. életévét betöltötte és a bérlővel legalább 5 éve, életvitelszerűen együtt lakik.

 

Felek jogai és kötelezettségei

4.§

 

(1)   [13]A bérbeadó a lakásbérleti jogviszonyból eredő egyes jogait és kötelezettségeit a Polgármesteri Hivatal és a KÖVÁL Rt. (továbbiakban üzemeltető) útján teljesíti. A bérbeadó az életvitelszerű lakáshasználatot, a lakás rendeltetésszerű használatát és a szerződésben vállalt kötelezettségeket – minden év első félévében ellenőrzi, melyről jegyzőkönyv készül.

 

(2)   A bérbeadó a lakásbérleti jogviszonyból eredő egyes kötelezettségeit más szervezet vagy személy útján is teljesítheti. Amennyiben a bérbeadó az üzemeltetői feladatokat nem a KÖVÁL Rt. útján látja el, erről a bérlőt az üzemeltető más szerv vagy személy megnevezésével írásban tájékoztatni köteles.

 

(3)   Ha a bérleti szerződés megkötésekor a Polgármesteri Hivatal az üzemeltető és a bérlő azt állapítják meg, hogy a lakás rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, az eltéréseket közös jegyzőkönyvbe foglalják a hiányosságok rendezésével.

 

(4)   Az álláspontok jelentős eltérése esetén, bármelyik fél visszaléphet a szerződéskötéstől.

 

(5)   Amennyiben a Polgármesteri Hivatal az üzemeltető és a bérlő írásban megállapodik abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá, és látja el komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel úgy, hogy előzetes becslés és jóváhagyás után számlával igazolt költségeit a benyújtástól számított 15 napon belül fizeti meg az üzemeltető a bérlő részére.

 

(6)   A Polgármesteri Hivatal, az üzemeltető és a bérlő közötti megállapodásnak minden esetben tartalmaznia kell:

 

a.)   a hiányosságok tételes felsorolását,

b.)   a szükséges munkák, hiányzó (működésképtelen) berendezések felsorolását,

c.)    a munkák befejezési határidejét,

d.)   a bérlő által átvállalt munkák várható költségkihatásait,

e.)   a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt, a bérlő köteles megkérni.

 

(7)   Amennyiben a munkák elvégeztetését a bérlő vállalja, úgy a birtokbaadástól kezdve köteles lakbért fizetni.

 

(8)   Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költségeket meghaladják, a bérlő a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges műszakilag igazolt többletkiadásainak a megfizetésére tarthat igényt.

 

(9)   A Polgármesteri Hivatal és az üzemeltető a munkálatok elvégzésének határidejét –a bérlő írásbeli kérelmére indokolt esetben- legfeljebb egy alkalommal meghosszabbíthatja.

 

(10) Ha a bérlő a munkálatokat saját hibájából a lakásbérleti szerződésben meghatározott, vagy a Polgármesteri Hivatal és az üzemeltető által a (7) bekezdésben foglaltak alapján meghosszabbított határidőn belül nem végzi el, a bérbeadó a szerződést –a törvény 24.§ (1) bekezdésének b.) pontja alapján- az üzemeltető javaslatára felbonthatja.

 

(11) A lakbért a bérlő, minden naptári hónap 15. napjáig köteles előre, egy összegben megfizetni, a bérleti szerződésben meghatározott módon a bérbeadó által üzemeltetéssel megbízott számlájára vagy pénztárába.

 

(12) A lakbér késedelmes megfizetése esetén –a szerződésszegéshez fűzött egyéb jogkövetkezményeken túlmenően- a bérlőt a Polgári Törvénykönyvben meghatározott mértékű késedelmi kamatfizetés terheli.

 

Közös használatra szolgáló területek használata

5.§

 

(1)   A lakáshoz tartozó közös használatra szolgáló terület csak valamennyi érintett bérlő hozzájárulása esetén biztosítható az érintettek egyikének külön használatára. Ez esetben is be kell tartani a balesetvédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi előírásokat.

 

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bérlő köteles helytállni az egyébként a bérbeadót terhelő kötelezettségekért és viselni azt a kárt, amely egyébként használat nélkül nem következett volna be.

 

Lakás átalakítás, korszerűsítés

6.§

 

(1)   A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti.

 

(2)   A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:

 

-       konkrét megjelölését,

-       befejezési határidejét,

-       költségeit, és azok megfizetésének feltételét, módját, valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni.

 

(3)   A bérbeadó a bérlő kérésére, csak a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalja.

 

(4)   A lakás átalakításához a bérbeadó csak azzal a feltétellel járul hozzá, ha ezáltal a lakás rendeltetésszerű használata kedvezőbbé válik, fenntartása nem válik költségesebbé, és ennek költségei a bérlőt terhelik.

 

(5)   A lakás korszerűsítéséhez a határozott idejű bérleti jogviszony esetén a bérbeadó csak akkor járul hozzá, ha a lakás komfortfokozatát növeli, vagy a hagyományos, illetve elektromos fűtési módról vezetékes gázüzemű fűtési módra történő átállását eredményezi.

 

(6)   Korszerűsítés esetén a bérlő és a bérbeadó megállapodhat abban, hogy a bérlő a bérleti jogviszony időtartama alatt a korszerűsítést megelőző komfortfokozat szerinti lakbért érvényesíti, amennyiben a költséget a bérlő fizeti.

 

(7)   Lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést –az e rendelet szabályai szerint megállapítható lakbér összegére is kiterjedően- módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott, és a munkák költségeit a bérbeadó viselte.

 

Lakásbérleti jogviszony megszűnése

7.§

 

(1)   A lakásbérlet megszűnésének általános feltételeit a lakástörvény 23.-24.§-a tételesen felsorolja.

 

(2)   Lakásbérlet megszűnése esetén a lakás vissza-adása időpontjában a bérbeadó megbízásából a Polgármesteri Hivatal, az üzemeltető és bérlő közös jegyzőkönyvben rögzítik a lakás és a berendezések leltárszerűségét, s ezzel kapcsolatos esetleges véleményeltérést.

 

(3)   Bérlő távolléte esetén –amennyiben képviseletről nem gondoskodik- tanuk jelenlétében kell a jegyzőkönyvet elkészíteni, és azt az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell.

 

(4)   Bérlő vállalja, hogy a hiányosságot saját költségén 8 nap alatt megszünteti, ellenkező esetben az üzemeltető a bérlő terhére a munkát elvégezteti.

 

  1. Bérbeadó és a bérlő a határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlő részére másik lakást ad.

 

  1. [14], [15] A határozatlan időre kötött lakásbérleti szerződést a felek közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik,- a bérlő cserelakásra nem tart igényt-, hogy a bérbeadó pénzbeli térítést fizet a bérlőnek. Ennek mértéke az éves lakbér, ha minimum 5 éve benne lakik, abban az esetben, ha a lakást üresen és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak a rendelkezésére bocsátja.

 

  1. [16]A bérlő a határozott időre kötött lakásbérleti szerződés megszűnésekor köteles a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak visszaadni és jogosult az óvadék összegére.

 

Hozzájárulás albérleti szerződéshez

8.§

 

(1)   A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás legfeljebb 50%-át a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával, lakás céljára albérletbe adhatja úgy, hogy az albérlőnek legalább 6 m2 lakószoba jusson.

 

(2)   Bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó, volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállal.

 

Hozzájárulás tartási szerződéshez

9.§

 

(1)   A bérlő a határozatlan időre bérbe adott lakás esetében a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet.

(2)   A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

-       az eltartó 18. életévét nem töltötte be,

-       az eltartó a 18. életévét betöltötte, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik,

-       az eltartó az egészségügyi körülményei alapján a tartás teljesítésére nem képes,

-       a bérlő életkora, illetőleg egészségügyi körülményei alapján tartásra nem szorul,

-       a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, illetőleg érvényes tartási-gondozási szerződés alapján más személy gondoskodik.

 

(3)   A bérbeadó a hozzájárulást megelőzően a (2) bekezdésben meghatározott körülményeket az egyedi esetekben köteles tisztázni.

 

A bérbeadó hozzájárulása lakáscsere-szerződéshez

10.§

 

(1)   A bérbeadó a lakáscsere-szerződéshez kizárólag akkor adhatja hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik lakás bérletére cseréli át. Egy lakás több lakásra is cserélhető.

 

(2)   A bérbeadó csak úgy járul hozzá a lakás cseréjéhez, ha a lakás bérlőjének nem áll fent a bérbeadóval (üzemeltetővel) szemben a lakásbérleti jogviszonyból keletkezett pénzügyi tartozása, illetve amennyiben ennek kiegyenlítését a cserével érintett fél hitelt érdemlően igazolja.

 

(3)   A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

-       elcserélni kívánt önkormányzati lakásbérleti szerződése meghatározott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig szól, és az új bérlő határozatlan időtartamú lakásbérleti szerződést kíván kötni,

-       a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul,

-       bérlőkijelölésre, vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult, illetőleg az eltartó a cseréhez nem járul hozzá.

 

(4)   Ha a cserélő felek a csereszerződésben másképp nem állapodnak meg, a bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

 

(5)   A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni. Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő –e rendelet szabályai szerint- bérlői kötelezettségéről, valamint a lakbér összegéről.

 

Lakáshasználati díj

11.§

 

(1)   Jogcímnélküli lakáshasználó az, aki a lakását a bérbeadó hozzájárulása vagy a vele való megállapodás nélkül használja. A tulajdonos köteles felhívni a jogcímnélküli lakáshasználót a lakás kiürítésére és rendeltetésszerű állapotban történő visszaadására.

 

(2)   A határozat időre szóló lakásbérleti szerződés megszűnése után, ha a bérlő nem költözik ki a lakásból, jogcímnélküli lakáshasználóvá válik.

 

(3) [17]a lakás használati díja jogcímnélküli használat esetén, amennyiben a jogcímnélküli lakáshasználó másik lakásra nem tart igényt:

  1. jogcím nélküli használat kezdetétől a második hónap végéig a lakbérrel azonos,
  2. a harmadok hónaptól a 6. hónapig a lakbér kétszerese,
  3. a 7. hónaptól a lakbér négyszerese.

 

(4)   A lakáshasználati díj (kötött díj) mértékét a képviselő-testület évente felülvizsgálja.

 

Lakbér, lakbértámogatás

12.§

 

(1)   Monor Város Önkormányzata az önkormányzati lakások lakbérét költségalapon határozza meg.

 

(2)   A lakbérek összege nem tartalmazza a külön szolgáltatás díjait. Külön szolgáltatások: szemétszállítás, víz- és csatornadíj, (Azoknál az önkormányzati lakásoknál, ahol mérőóra nincs felszerelve, a számlázás a hatályos KHV rendelet szerint megállapított átalány mennyiség alapján történik.) fűtési díj, elektromos szolgáltatás, stb.

A külön szolgáltatásokat a bérlő a szolgáltató felé köteles megfizetni. A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1993. évi LXXVIII. tv. rendelkezése az irányadó.

 

(3)   Lakbér-övezetek:

I.              övezet: Liliom-Bocskai-Mátyás király-Széchenyi-Ady Endre- Kossuth L.-Acsádi utcák által bezárt terület.

II.[18]          övezet: Monor  I-es övezeten kívüli belterülete.

III.            övezet: külterületen lévő ingatlanok.

 

(4)[19], [20], [21], [22], [23], [24], [25], [26], [27], [28] Lakbér mértéke:

 

Komfortfokozat

I. övezet

II. övezet

III. övezet

Gondnoki lakás

Összkomfortos

591.-Ft/m2/hó

553.-Ft/m2/hó

491.-Ft/m2/hó

350.-Ft/m2/hó

Komfortos

491.-Ft/m2/hó

446.-Ft/m2/hó

391.-Ft/m2/hó

300.-Ft/m2/hó

Félkomfortos

354.-Ft/m2/hó

292.-Ft/m2/hó

231.-Ft/m2/hó

200.-Ft/m2/hó

Komfort nélküli

231.-Ft/m2/hó

199.-Ft/m2/hó

170.-Ft/m2/hó

150.-Ft/m2/hó

Szükséglakás

-

170.-Ft/m2/hó

170.-Ft/m2/hó

-

 

(5)   A (4) bekezdésben meghatározott lakbér mértékét kertes családi házak esetében +10%-kal kell emelni.

 

  1. [29]40 %-os, de maximum 5.000.- Ft/hó lakbértámogatás illeti meg azt a bérlőt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a kérelem benyújtásakor nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 100 %.-át.

20 %-os, de maximum 4.000.- Ft/hó lakbértámogatás illeti meg azt a bérlőt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem a kérelem benyújtásakor nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át.

 

  1. [30], [31], [32] A támogatás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a kérelmező, valamint a vele együttlakó, jövedelemmel rendelkező személyek utolsó három havi jövedelemigazolását, valamint vagyonnyilatkozatot.

A támogatás odaítéléséről az Emberi Erőforrások Bizottsága véleményét tartalmazó előterjesztés alapján a Képviselőtestület dönt.

 

  1. [33], [34] Szolgálati lakás jogcímén kiutalt lakás esetében a képviselő-testület a lakás kiutalásakor egyedi elbírálás alapján a lakbér mértékéből legfeljebb 30 % kedvezményt adhat. A Monor Város Önkormányzatának tulajdonában lévő lakások felsorolását jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

 

(9)[35] A lakbér mértékét a képviselő-testület évente felülvizsgálja.

 

 

A nem lakás céljára szolgáló egyéb helységek bérlete

  1. 13. §

 

  1. Jelen rendelet 2. § -ában, valamint 3. § - 7. §-aiban foglalt rendelkezések megfelelően alkalmazandóak az önkormányzati tulajdonú nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségek bérletére is.

 

  1. A nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségek bérleti díját a Képviselő-testület az ingatlan költségaránya, településen belüli elhelyezkedése, hasznos funkciója alapján a piaci viszonyoknak és a bérlemény ingatlan forgalmi értékének megfelelően állapítja meg, és évente vizsgálja felül.

 

  1. Bérbeadó önkormányzat a bérlemény bérleti díjából a település területén működő pártoknak kedvezményt nem adhat.

 

Lakás és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítése

[37] 14.§

 

(1)   Az önkormányzat képviselő-testülete a tulajdonában álló –üresen álló, vagy lakott- önkormányzati bérlakást és nem lakás céljára szolgáló helyiséget elidegenítésre kijelölheti. Az önkormányzati lakás elidegenítésre történő kijelöléséről szóló testületi határozatában meg kell jelölni, hogy melyek azok a lakások, amelyeknek vevőjeként;

 

a.)[38]

b.)   az elővásárlási joggal rendelkező bérlő,

c.)    a lakásban –, elővásárlási joggal nem rendelkező- lakó, illetve,

d.)   az önkormányzattal bérleti jogviszonyban nem lévő harmadik személy kerül kijelölésre.

 

(2) Az önkormányzattal bérleti jogviszonyban nem lévő harmadik személy részére –a lakott önkormányzati bérlakás csak kivételesen indokolt esetben, s különösen akkor értékesíthető, ha

 

a.)[39], [40] a Magyar Állam az elővásárlási jogával nem él,

b.)   a törvény alapján elővásárlási joggal rendelkező az önkormányzati írásbeli felszólításra a megállapított határidőig bejelenti, hogy az elővásárlási jogával nem kíván élni, vagy a felhívásra nem nyilatkozik,

c.)    az önkormányzat tulajdonában lévő lakást azért kívánja értékesíteni, mert a tulajdonos jogait –rajta kívül álló okok miatt- nem gyakorolhatja,

d.)   az önkormányzati bérlakásnak, vagy annak az ingatlannak, amelyben a bérlakás található az önkormányzat nem kizárólagos, hanem csak a társtulajdonosa.

 

(3)[41] Ha az önkormányzat a bérlakást,

 

  1. az elővásárlási joggal érintett részére értékesíti, a lakás vételára
    • határozott idejű bérleti szerződés esetén a forgalmi érték 80%-a,
    • határozatlan idejű bérleti szerződés esetén a forgalmi érték 70%-a.

 

b.)   harmadik személy részére értékesíti, a bérlakás vételára nem lehet alacsonyabb a forgalmi érték 80%-ánál, s a megállapított vételár megfizetésére részletfizetési kedvezmény nem biztosítható.

 

(4)   A harmadik személlyel megkötésre kerülő adás- szerződésben rögzíteni kell az önkormányzati lakásban lakó, szerzett jogaival kapcsolatos alapvető kérdéseket, illetve ki kell kötni, hogy adás- szerződés megkötéséről és annak rávonatkozó tartalmáról a lakót a vevő szerződés aláírásától számított 8 napon belül értesíteni köteles.

 

(5)[42] Az elővásárlási jog alapján történő lakásértékesítés fizetési feltételei a felek eltérő megállapodása hiányában:

 

  1. [43]A szerződés megkötésekor a megállapított vételár 20 %-át egyösszegben kell megfizetni.
  2. [44]A vételárhátralékra 15 évi részletfizetési kedvezmény illeti meg a vevőt.
  3. [45]Az a.) b.) pontokban meghatározottnál kedvezőbb – vételár előleg 10 %, részletfizetés 20 év – fizetési feltételek állapíthatók meg annak a bérlőnek, akinek a családjában az 1 főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.
  4. [46]A kamat mértéke: a mindenkori jegybanki alapkamat.

 

(6)[47] A 13. § (5) bekezdés a.), b.), c.) pontjában meghatározottaktól eltérő fizetési feltételek esetén az önkormányzat az alábbi vételár-kedvezményt biztosítja:

 

  1. Határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződéssel rendelkező bérlőt a vételár egy összegben történő megfizetése esetén a vételár 20 %-ának megfelelő árengedmény illeti meg.
  2. Határozott időtartamra szóló bérleti szerződéssel rendelkező bérlőt a vételár egy összegben történő megfizetése esetén a vételár 10 %-ának megfelelő árengedmény illeti meg.

 

(7) [48]       Az elidegenítésre kijelölt üresen álló lakást és helyiséget, illetve a harmadik személy részére értékesítésre kijelölt önkormányzati bérlakást, az önkormányzati vagyonrendelet alapján kell értékesíteni, figyelembe véve a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban NVT) előírásait.

 

(8)[49] Az elővásárlási szándék bejelentése esetén az önkormányzati bérlakás csak akkor értékesíthető, ha a  és elővásárlási szándék előterjesztőjének önkormányzattal szemben köztartozása nem áll fenn, illetve polgári peres eljárás nincs folyamatban.

 

(9)   A harmadik személy részére értékesítésre kijelölt önkormányzati bérlakások jegyzékét az önkormányzat hirdetőtábláján folyamatosan közzé kell tenni. A jegyzék tartalmazza a lakás fekvését, komfortfokozatát, alapterületét, a megállapított beköltözhető forgalmi értékét, a bérlő (lakó) megnevezését, résztulajdon esetén a tulajdonosok tulajdoni arányát.

 

(10) A helyiség vételára, ha az elővásárlásra jogosult vásárolja meg, akkor a vételár összege nem lehet kevesebb mint a megállapított forgalmi érték. Ha nem elővásárlásra jogosult vásárolja meg a helyiséget, a vételár a szerződésben megállapított összeg, de ez nem lehet kevesebb mint a megállapított beköltözhető forgalmi érték.

 

(11) Lakás- és helyiség megvásárlására kötött minden szerződésben ki kell kötni:

 

-       a vevő tulajdonjogát és ingatlan-nyilvántartásban csak akkor lehet átvezetni ha az első vételrészletet teljesítette,

-       a vételár teljes kiegyenlítéséig a lakásra és a helyiségre elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn,

-       adás-szerződés csak akkor köthető meg ha a lakásra és helyiségre bérleti díj hátralék, illetve közüzemi díjtartozás nem áll fenn,

-       ha a vevő a lakás és helyiség vételárát még nem teljesítette, úgy annak az elidegenítéséhez azzal a feltétellel adható hozzájárulás, ha a lakás és helyiség vételárát a vevő egyösszegben megfizette.

 

Eljárási szabályok

[50] 15.§

 

(1)   Az önkormányzat az elővásárlási jog gyakorlásával és az adás-vétellel kapcsolatos feladatok lebonyolításával a Polgármesteri Hivatalt bízza meg.

 

(2)[51] szándék, illetve elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó szándékot a jegyzőhöz kell bejelenteni. Ezt követően a Gazdasági és pénzügyi Ellenőrző Bizottság véleményezi és Monor Város Képviselő-testülete dönt.

 

(3) [52]  A Polgármesteri Hivatal a Magyar Államot illető elővásárlási jog gyakorlására lefolytatja az NVT-ben szabályozott eljárást.

 

Hatálybalépés

[53] 16.§

 

(1)   Ezen önkormányzati rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a helyben szokásos módon.

 

(2)   Lakbér támogatás rendelkezései 1997. január 1-jén lépnek hatályba.

 

(3)   Lakbér-övezetenkénti lakbér díjtételei 1997. szeptember 1-jétől lépnek hatályba.

 

(4)   Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a többször módosított 39/1993. Ök. számú rendelet.

 

Monor, 1996. július 11.

 

         Dr. Dudás Jenő sk.           Dr. Szekeres Sándor sk.

              polgármester                                 jegyző

 

 

 

 

I. számú melléklet

 

Lakáshasználati díjak mértéke 2001. 08. 01-től

Összkomfortos lakás esetén                         400 Ft/m2/hó

Komfortos lakás esetén                                  350 Ft/m2/hó

Félkomfortos lakás esetén                             300 Ft/m2/hó

Komfortnélküli lakás esetén                          200 Ft/m2/hó

Szükséglakás esetén                                      150 Ft/m2/hó

 

 

 

 

[54]II. számú melléklet

 

Monor Város Önkormányzatának tulajdonában lévő lakások

Bérlakások

Szolgálati lakások

Gondnoki lakások

Ady E. u. 2. fsz. 2.

Ady E. u. 12-16.

Ady E. u. 12-16.

Deák F.u.2.I.lh.fsz.1.

Ady E. u. 12-16.

Batthyány u. 5.

Deák F.u.2.II.lh.3./8.

Erzsébet királyné u. 19. 2. sz. lakás

 

Kossuth 88/a.1./5.

   

Kossuth 88/a.2./2.

   

Kossuth 88/a.2./4.

   

Kossuth 88/a.2./5.

   

Kossuth 88/a.3./2.

   

Kiss Ernö u.4.IV./1./4.

   

Kiss Ernö u.4.

   

Mátyás kir. u. 3.

   

Erzsébet Kir.u.19. 3. sz. lakás

   

Mikszáth K. u. 61.

   

Virág u.60.

   

Petőfi S.u.12.

   

Petőfi S. u. 12.

   

 

 

[1] Módosította a 9/2006. (III. 31.) számú rendelet 1.§. Hatályos: 2006. március 31.

[2] Módosította a 9/2006. (III. 31.) számú rendelet 2.§. Hatályos: 2006. március 31.

[3] Módosította a 21/2015. (XII. 15.) önkormányzati rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos: 2015.december 16-tól.

[4] Módosította a 9/2006. (III. 31.) számú rendelet 3.§. Hatályos: 2006. március 31.

[5] Módosította a 9/2006. (III. 31.) számú rendelet 3.§. Hatályos: 2006. március 31.

[6] Megállapította a 9/2006. (III. 31.) számú rendelet 4.§. Hatályos: 2006. március 31.

[7] Módosította a 21/2015. (XII. 15.) önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos: 2015. december 16-tól.

[8] Megállapította a 9/2006. (III. 31.) számú rendelet 4.§. Hatályos: 2006. március 31.

[9] Megállapította a 9/2006. (III. 31.) számú rendelet 4.§. Hatályos: 2006. március 31.

[10] Megállapította a 21/2015. (XII. 15.) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdése. Hatályos: 2015.december 16-tól.

[11] Megállapította a 21/2015. (XII. 15.) önkormányzati rendelet 3. § (4) bekezdése. Hatályos: 2015.december 16-tól.

[12] Megállapította a 9/2006. (III. 31.) számú rendelet 5.§. Hatályos: 2006. március 31.

[13] Kiegészítette a 9/2006. (III. 31.) számú rendelet 6.§. Hatályos: 2006. március 31.

[14] Megállapította a 9/2006. (III. 31.) számú rendelet 7.§. Hatályos: 2006. március 31.

[15] Módosította a 15/2016. (VI. 29.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2016. július 1-től.

[16] Megállapította a 9/2006. (III. 31.) számú rendelet 7.§. Hatályos: 2006. március 31.

[17] Módosította a 9/2006. (III. 31.) számú rendelet 8.§. Hatályos: 2006. március 31.

[18] Módosította a 24/2006. (IX. 30.) számú rendelet 7.§. Hatályos: 2006. október 1-től.

[19] Módosította az 5/2005. (IV. 29.) számú rendelet. Hatályos: 2005. április 1-től.

[20] Módosította a 11/2007. (IV. 30.) számú rendelet 1.§. Hatályos: 2007. május 1-től.

[21] Módosította a 10/2008. (V. 02.) számú rendelet 1.§. Hatályos: 2008. július 1-től.

[22] Módosította a 15/2009. sz. rendelet 1. §. Hatályos: 2009. július 1-től.

[23] Módosította a 6/2010. (III. 17.) számú rendelet 1.§. Hatályos: 2010. július 1-től.

[24] Módosította a 3/2011. (I. 31.) számú rendelet 1.§. Hatályos: 2011. július 1-jétől.

[25] Módosította az 5/2012. (II. 21.) számú rendelet 1.§. Hatályos: 2012. július 1-től.

[26] Módosította a 6/2013. (II. 25.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2013. július 1-től.

[27] Módosította a 8/2014. (II. 18.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2014. július 1-től.

[28] Módosította a 21/2015. (XII. 15.) önkormányzati rendelet 3. § (5) bekezdése. Hatályos: 2015.december 16-tól.

[29] Módosította a 9/2006. (III. 31.) számú rendelet 9.§. Hatályos: 2006. március 31.

[30] Módosította a 9/2006. (III. 31.) számú rendelet 10.§. Hatályos: 2006. március 31.

[31] Módosította az 5/2012. (II. 21.) számú rendelet 2. §. Hatályos: 2012. február 21.

[32] Módosította a 4/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2015. február 28-tól.

[33] Hatályon kívül helyezte a 9/2006. (III. 31.) számú rendelet 11.§. Hatályos: 2006. március 31.

[34] Megállapította a 21/2015. (XII. 15.) önkormányzati rendelet 3. § (6) bekezdése. Hatályos: 2015. december 16-tól

[35] Megállapította a 8/2004. (III. 29.) sz. rendelet 3.§. Hatályos: július 1-től.

[36] Megállapította a 11/2010. (IV. 26.) számú rendelet 1.§. Hatályos: 2010. április 26.

[37] Módosította a számozást a 11/2010. (IV. 26.) számú rendelet 2.§. Hatályos: 2010. április 26.

[38] Hatályon kívül helyezte a 27/2004. (XI. 29.) sz. rendelet 1.§ (1) bek. Hatályos: december 1-től.

[39] Hatályon kívül helyezte a 27/2004. (XI. 29.) sz. rendelet 1.§ (1) bek. Hatályos: december 1-től.

[40] Megállapította az 5/2012. (II. 21.) számú rendelet 3. §. Hatályos: 2012. február 21.

[41] Megállapította a 27/2004. (XI. 29.) sz. rendelet 1.§ (2) bek. Hatályos: november 29-től.

[42] Módosította a 27/2004. (XI. 29.) sz. rendelet 1.§ (1) bek. Hatályba lép: 2004. december 1-jén.

[43] Módosította a 9/2006. (III. 31.) számú rendelet 12.§. Hatályos: 2006. március 31.

[44] Módosította a 9/2006. (III. 31.) számú rendelet 12.§. Hatályos: 2006. március 31.

[45] Módosította a 9/2006. (III. 31.) számú rendelet 12.§. Hatályos: 2006. március 31.

[46] Módosította a 9/2006. (III. 31.) számú rendelet 12.§. Hatályos: 2006. március 31.

[47] Megállapította a 27/2004. (XI. 29.) sz. rendelet 1.§ (3) bek. Hatályba lép: 2004. december 1-jén.

[48] Módosította az 5/2012. (II. 21.) számú rendelet 4. §. Hatályos: 2012. február 21.

[49] Módosította a 27/2004. (XI. 29.) sz. rendelet 1.§ (1) bek. Hatályba lép: 2004. december 1-jén.

[50] Módosította a számozást a 11/2010. (IV. 26.) számú rendelet 2.§. Hatályos: 2010. április 26.

[51] Módosította a 29/2010. (XI. 17.) számú rendelet 5.§. Hatályos: 2010. november 17.

[52] Megállapította az 5/2012. (II. 21.) számú rendelet 5. §. Hatályos: 2012. február 21.

[53] Módosította a számozást a 11/2010. (IV. 26.) számú rendelet 2.§. Hatályos: 2010. április 26.

[54] Megalkotta a 21/2015. (XII. 15.) önkormányzati rendelet 3. § (7) bekezdése. Hatályos: 2015. december 16-tól.