Monor Városi Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2016. április 6., szerda, 15:42

Monor Városi Önkormányzat Képviselő-testülete

9/2004. (III. 29.), 20/2004. (VII. 26., 18/2005. (X. 28.), 24/2006. (IX. 30.), 10/2007. (IV. 13.), 23/2007. (XI. 09.), 14/2008. (IX. 01.), 9/2010. (IV. 26.), 14/2010. (V. 18.), 25/2011. (IX. 02.), 12/2012. (III. 05.), 19/2012. (IV. 20.), 1/2013. (I. 29.), 4/2013. (II. 25.), 11/2013. (III. 18.), 10/2014. (III. 17.) 2/2015. (I. 26.), 4/2015. (II. 27.) számú, 7/2016. (III. 21.), 5/2017. (III. 21.) rendeletével módosított

 

[1],[2] 24/1999. (IX. 27.) számú rendelete

Monor Városi Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

 

[3], [4] Monor Város Önkormányzatának Képviselő - testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: Nv. törvény ) 18. § (1) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mö. törvény) 109.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

 

Preambulum

1.§

 

(1) [5] Az önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon. Hasznosításának fő célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak átlátható és felelős gazdálkodással történő hatékony és eredményes ellátása.

 

(2)[6]  A rendelet célja elősegíti, hogy az önkormányzat vagyona, a vagyon megszerzése, kezelése, hasznosítása a kötelező és önként vállalt önkormányzati feladatok eredményes ellátását, az ahhoz szükséges feltételek megteremtését, illetve a lakossági közszolgáltatás színvonalának emelését, végső soron a város fejlődését szolgálja.

 

I. fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

2.§

 

(1)[7]  E rendelet hatálya –a (2) bekezdés szerinti kivétellel- Monor Város Önkormányzatának –továbbiakban: önkormányzat- valamennyi ingó és ingatlan vagyonára, non-profit gazdasági társaságban és gazdasági társaságban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre kiterjed.

 

(2)   E rendelet hatálya nem terjed ki Monor Város Önkormányzat szervezetei és intézményei költségvetésére –ide nem értve az abban vállalkozói vagy (köz)alapítványi célra elkülönített vagy felhasznált vagyonrészt.

 

(3) [8] Az önkormányzati tulajdonú lakásokra, a lakásokhoz szorosan hozzátartozó helyiségekre, és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, mint vagyontárgyakra e rendeletet a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, cseréjére és elidegenítésére vonatkozó külön önkormányzati rendelettel együtt kell alkalmazni.

 

Az önkormányzat vagyona

3.§

 

(1)   Monor Város Önkormányzatának vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból, közművekből, ingóságokból valamint pénzvagyonból, értékpapírokból, üzletrészekből és az önkormányzatot megillető egyéb vagyoni értékű jogokból áll.

 

(2) [9] Az önkormányzat vagyona – a rendeltetése alapján – törzsvagyonra, valamint üzleti vagyonra osztható.

 

(3)[10], [11] Az önkormányzati vagyon külön részeként kezelt, a közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgáló helyi önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyon külön részét képező, az Nv. törvény 5. § (2) bekezdésében meghatározottak szerinti törzsvagyon: forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonra  osztható

 

(4) [12], [13]  Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona

a.) kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő törzsvagyonból: helyi közutak és műtárgyaik, terek, parkok, vizek, közcélú vízi létesítmények (ide nem értve a vízi közműveket) - melyek tételes felsorolását jelen rendelet   1. sz. melléklete tartalmazza- , és

b.) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonból – melyek tételes felsorolását jelen rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza - áll.

  1. [14], [15] Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonának tárgyai különösen: a közművek, intézmények és középületek, továbbá a helyi önkormányzat által meghatározott azon ingatlanok és ingók, melyeket magasabb szintű jogszabály nem minősít forgalomképtelen törzsvagyonnak, illetve nem minősül üzleti vagyonnak. Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonának tárgyait e Rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.
  2. [16], [17] Az önkormányzat üzleti vagyonának körét képezik mindazon vagyontárgyak, melyek nem tartoznak a forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes vagyon körbe. Az önkormányzat forgalomképes vagyonának tárgyait e Rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza
  3.  [18], [19] Az egyes önkormányzati vagyontárgyak forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes vagy üzleti vagyonkörbe való besorolásáról, illetve a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná történő minősítésről, vagy abból való kiemelésről – kivéve az egyes vagyonelemekre vonatkozóan a magasabb szintű jogszabály eltérő rendelkezése esetén – a Képviselő-testület dönt.

(8) [20], [21] Az önkormányzati vagyon forgalomképtelen elemének, korlátozottan forgalomképessé nyilvánításához; valamint a korlátozottan forgalomképes vagyon elem üzleti vagyonná nyilvánításához - amennyiben azt a vagyontárgyra vonatkozó magasabb szintű jogszabály lehetővé teszi - minden esetben a Képviselő-testület egyedi határozata, és a képviselők minősített többséggel hozott döntése szükséges.

 

(9) [22] Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe tartozó vagyontárgya bármilyen formában történő átruházásához a Képviselő-testület egyedi határozatán, és a képviselők minősített többséggel hozott döntésén felül, két független szakértői értékbecslés alapján megállapított forgalmi érték meghatározása szükséges. Amennyiben az ekként meghatározott két forgalmi érték közötti minimum 20 %-os eltérés mutatkozik, abban az esetben egy harmadik ún. „felül” szakértői értékbecslés alapján megállapított forgalmi érték meghatározása szükséges.

 

(10) [23]     A képviselő-testület az új vagyontárgyat a képviselők minősített többséggel hozott határozatával utalhatja a törzsvagyon körébe és minősítheti forgalom-képtelennek vagy korlátozottan forgalomképesnek.

 

(11) [24] Az e Rendelet mellékletét képező ingatlanokat érintő Képviselő-testületi döntések e Rendelet mellékletében történő átvezetését, aktualizálását legalább az éves zárszámadás elkészítésével egyidejűleg, amennyiben pedig e rendelet módosítására év közben sor kerül, akkor a rendelet módosítás alkalmával is el kell végezni.

 

4.§

 

(1)   A tulajdonnal való rendelkezés, közte a tulajdon megszerzésének és elidegenítésének jogát Monor Városi Önkormányzat Képviselő-testülete gyakorolja és ezt a jogát sem szerveire, sem intézményeire, sem vagyonkezelőre nem ruházhatja át.

 

(2)   A képviselő-testületet megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

 

Az önkormányzat vagyonának nyilvántartása

5.§

 

(1)   Az önkormányzat vagyonát –a hatályos jogszabályok alapján- a Polgármesteri Hivatal tartja nyilván.

 

(2)   Az önkormányzati intézmények valamint a Polgár-mesteri Hivatal köteles egyszerűsített nyilvántartást vezetni a használatban lévő ingatlanokról és ingóságokról.

 

(3)   A nyilvántartás elkülönítetten tartalmazza a jogvitás, valamilyen oknál fogva jogilag rendezetlen állapotú vagyontárgyak felsorolását.

 

6.§

 

(1)   Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan-vagyonról –a hatályos jogszabályok alapján- vagyonkatasztert kell felfektetni és azt folyamatosan vezetni. A kataszter elkülönítetten tartalmazza –(ingatlan) törzsvagyon és egyéb ingatlanvagyon bontásban- az ingatlanra vonatkozó főbb adatokat, továbbá ha rendelkezésre áll, az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékét, értékbecslés esetén pedig a becsült értékét.

 

(2)   A vagyonkataszter elkészítéséről és folyamatos vezetéséről –ezzel kapcsolatosan az önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, majd a vagyonkataszterbe történő bevezetéséről a jegyző gondoskodik.

 

(3) [25]       A költségvetés felhasználásával, továbbá az ajándékozás, öröklés útján vagy egyéb más módon szerzett vagyont a vagyon-nyilvántartásban szerepeltetni kell.

 

(4)   Az önkormányzat vagyonáról évente leltárt kell készíteni és a vagyonállapotot bemutató leltárt az éves zárszámadási rendelethez kell csatolni. A leltár elkészítéséért a polgármester és a jegyző felelős.

 

(5)   Az önkormányzat vagyonát számba vevő nyilvántartás legfontosabb adatait a helyben szokásos módon időszakonként közzé kell tenni.

 

II. fejezet

Az önkormányzat vagyon hasznosításának általános szabályai

A hasznosítás formái

7.§

 

(1)           [26], [27] E rendelet alkalmazásában hasznosítás különösen az egyes vagyontárgyak:

- használatba adása, vagy a vagyon hasznainak átengedése;

- vagyonkezelésbe adása, a vagyonkezelői jog átengedése;

- vállalkozásba adása, vagy közalapítványba utalása;

- elidegenítése, vagy a tulajdon felhagyása (kivéve: ingatlan tulajdonjogának felhagyása);

- a vagyon biztosítékul adása.

 

(2)   A hasznosítás az önkormányzat szervei és intézményei kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

 

8.§

 

(1)   Az önkormányzat vagyonának hasznosítási módjáról, az ingó vagyontárgyakra vonatkozó kivételekkel a képviselő-testület –a bizottságainak feladat-és hatásköréről szóló önkormányzati rendelet szerinti- illetékes bizottságainak előzetes véleménye alapján, e rendelet alapján esetileg dönt.

 

(2)[28]

 

9.§

 

(1)   [29]Az önkormányzati vagyon használója, vagyonkezelője vagy bérlője jogosult és köteles a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, továbbá a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére.

 

(2)   [30]Az ingatlanvagyon használója, vagyonkezelője vagy bérlője beruházást, felújítást, átalakítást –ide nem értve a kötelező karbantartást- csak a tulajdonos előzetes engedélyével végezhet. Az engedély megadásától a képviselő-testület illetékes bizottságainak előzetes véleménye és önkormányzati szerv vagy intézmény esetén a költségvetési fedezet függvényében dönt.

 

10.§

 

(1)   Az önkormányzat ingó vagyonának a rendeltetésszerű használatot meghaladó indokolt hasznosítása –az alapfeladat sérelme nélkül- a használó hatáskörébe tartozik, a hasznosítás bevétele őt illeti meg.

 

(2)   A feleslegessé vált vagy selejtezésre váró ingóságok hasznosításáról a használók kötelesek szabályzatot készíteni.

 

(3)   Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés vagy feladatváltozás miatt a használó számára feleslegessé válik, azt a Polgármesteri Hivatalnak kell átadni.

 

III. fejezet

A vagyonhasznosítás részletes szabályai

A használatba adás

11.§

 

(1) [31]       Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető vagyon vagy vagyonrész, illetve a vagyon vagy vagyonrész hasznai a Nv. törvény vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe-vételével térítés mellett, vagy különösen indokolt esetben térítés nélkül használatra átengedhető.

 

(2)   Az (1) bekezdés szerinti hasznosításra a kezelésbe vagy bérbe adott vagyon kezelője vagy csak bérlője csak a tulajdonos előzetes engedélye alapján jogosult. Az engedélyt a képviselő-testület illetékes bizottságainak véleményét követően adja meg.

 

[32]A vagyonkezelésbe adás

12. §

A vagyonkezelésbe adható önkormányzati vagyonelemek köre

 

(1) [33] Az önkormányzati feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítása, az önkormányzati tulajdonú vagyon állagának és értékének megőrzése, védelme, továbbá értékének növelése érdekében a Monor Város Önkormányzata tulajdonában álló korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyonra – az Mö. törvényben és az Nv. törvényben foglaltak szerint vagyonkezelői jog létesíthető.

 

(2) [34]

 

[35]13.§

A vagyonkezelői jog megszerzése

 

(1) [36]  Önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva, azzal együtt, kizárólag az Nv. törvényben meghatározott személyek részére történhet.

 

(2) [37] Vagyonkezelői jog – a törvényben történő kijelölés esetét kivéve - vagyonkezelési szerződés megkötésével alapítható.

 

(3)  [38]

 

(4) [39] A vagyonkezelési szerződés megkötéséről, annak tartalmának meghatározásáról az Nv. törvény és az Mö. törvény vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett kizárólag a képviselő-testület jogosult dönteni.

 

(5) [40] A vagyonkezelési szerződésnek - figyelemmel az önkormányzati közfeladatra, és az ahhoz kapcsolódó vagyon sajátos jellegére - tartalmaznia kell az Nv. törvényben és az Mö.  törvényben szabályozott elemeket.

 

(6) [41] A vagyonkezelői jog a vagyonkezelési szerződés megkötésével keletkezik – kivéve a törvényben történő kijelölés esetét -. Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 3. § (2) bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei. A vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről - szükség esetén az ingatlan-nyilvántartásban szereplő, de időközben megszűnt vagyonkezelő törlésének kezdeményezésével együtt - a vagyonkezelő köteles gondoskodni a szerződés megkötésétől számított harminc napon belül.

 

(7) A vagyonkezelői jog ugyanazon vagyontárgyra - meghatározott eszmei hányadok szerint - több személyt is megillethet. Ilyen esetben a vagyontárgy birtoklásának, használatának szabályait, az egyes vagyonkezelőket megillető jogokat és kötelezettségeket a vagyonkezelési szerződés(ek)nek tartalmaznia kell.

 

(8) A vagyonkezelési szerződésben rögzíteni kell az érintett vagyonelem esetleges védettségét, szakmai rendeltetését és a vagyonkezelő ehhez kapcsolódó kötelezettségeit.

 

[42]13/A.

A vagyonkezelői jog gyakorlása

 

(1) [43] A vagyonkezelőt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei – ideértve a számviteli törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is – azzal, hogy a kezelt vagyont nem idegenítheti el, továbbá használati joggal, szolgalommal vagy más dologi joggal nem terhelheti meg, biztosítékul nem adhatja, valamint a vagyonkezelői jogot harmadik személyre nem ruházhatja át , illetőleg nem terhelheti meg.

 

(2) A vagyonkezelő a kezelt vagyont – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – e rendelet, a hatályos jogszabályok és a vagyonkezelési szerződésében foglaltak szerint rendeltetésének és a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, az ilyen személytől  elvárható gondossággal köteles birtokolni, kezelni, használni, fenntartani, üzemeltetni, hasznosítani, és azzal így köteles gazdálkodni. A vagyonkezelő a polgári jog általános szabályai szerint (illetve, amennyiben a vagyonkezelési szerződés ettől szigorúbb feltételeket állapít meg, akkor e szabályok szerint) felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes vagy szerződésellenes használat következménye.

 

(3) A vagyonkezelő jogosult - az e rendeletben, egyéb jogszabályokban illetve a vagyonkezelési szerződésben foglalt korlátozásokkal - a vagyon birtoklására, használatára, hasznosítására, birtokvédelemére, a vagyon rendeltetését nem veszélyeztető módon a vagyon bérbeadására, egyéb hasznosítására, illetve a vagyontárgy hasznosításából származó bevételre.

 

(4) Ha a vagyonkezelő a kezelt vagyont más használatába adja, a használó magatartásáért sajátjaként felel.

 

(5) [44] A vagyonkezelő köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak működtetésével, fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat saját költségén ellátni.

 

A vagyonkezelő köteles a kezelt eszközt saját költségén karbantartani, javítani, felújítani, illetve azon a szükséges beruházásokat elvégezni legalább a vagyoni eszközök elszámolt értékcsökkenésének megfelelő mértékben, és e célokra az értékcsökkenésnek megfelelő mértékben tartalékot képezni. A kezelt eszközben bekövetkezett károkat és az eszközzel kapcsolatos közterheket a vagyonkezelő viseli.

 

(6) A vagyonkezelő köteles teljesíteni a jogszabályban, illetve a vagyonkezelési szerződésben előírt számviteli, könyvvezetési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, elszámolási és beszámolási kötelezettségeit, köteles továbbá a vagyonkezelésre vonatkozó önkormányzati ellenőrzést tűrni, illetve annak lefolytatásában közreműködni.

 

(7) A vagyonkezelt eszköz elszámolt értékcsökkenését meghaladó, annak értékét növelő beruházáshoz, felújításhoz a vagyonkezelő az Önkormányzat jóváhagyását köteles kérni. A munkák értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal - így különösen előzetes tételes költségvetéssel és számlákkal - kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal az Önkormányzat felé be kell számolnia. Az Önkormányzat jogosult a beruházás helyszínén az elvégzett munkákat bármikor tételesen ellenőrizni.

 

(8) A vagyonkezelési szerződés megszűnése az érintett vagyontárgyra vonatkozó vagyonkezelői jogot - ingatlan esetében annak ingatlan-nyilvántartásból való törlése időpontjában - megszünteti.

 

(9) Az Önkormányzat a vagyonkezelési szerződés felmondására vonatkozó jogát úgy gyakorolhatja, hogy a megszüntetendő vagyonkezelési szerződéssel érintett önkormányzati feladat folyamatos ellátása biztosított maradjon.

 

(10) Amennyiben a felek ugyanabban a szerződésben több önkormányzati tulajdonba tartozó vagyonelem vagyonkezeléséről is rendelkeztek, a vagyonkezelési szerződés felmondása, vagy más okból történő megszűnése csak egyes vagyontárgyakra nézve, részlegesen is történhet. Ilyen esetben a szerződés a megszűnéssel (felmondással) nem érintett vagyontárgyakra nézve változatlan tartalommal hatályban marad, de ez esetben felek kötelesek azt a változásra tekintettel egységes szerkezetbe foglalni.„

 

[45]13/B.

A vagyonkezelés ellenőrzése

 

(1) [46]  Az Önkormányzat a vagyonkezelő ez irányú tevékenységét, a vagyonkezelői jog gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, a vagyonkezelői kötelezettségek teljesítését a Polgármester útján - a Polgármesteri Hivatal közreműködésével – illetve az Áht. 70. §-a szerinti (belső) ellenőrzési rendszer útján ellenőrzi.

 

(2) [47] A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás és az átadott önkormányzati feladat ellátásának, valamint az Nv. törvényben és az Mö. törvényben foglaltaknak való megfelelés vizsgálata, különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy az Önkormányzat tulajdonosi érdekeit sértő, illetve az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

 

(3) A Polgármester, illetve a Polgármester felhatalmazásával a Polgármesteri Hivatal a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) az ellenőrzött szerv az önkormányzati tulajdonba tartozó, vagyonkezelésében álló ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus adathordozón tárolt adatokba - a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával - betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíttetni,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban felvilágosítást, információt kérni.

 

(4) A Polgármester, illetve a polgármester felhatalmazásával a Polgármesteri Hivatal a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:

a) jogait úgy gyakorolni, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 nappal tájékoztatni,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalni és a jelentéstervezetet, valamint a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldeni.

 

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

 

(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő köteles:

a)  az ellenőrzést tűrni, annak végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban a kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére a rendelkezésre bocsátott dokumentáció (iratok, okmányok, adatok) teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az Önkormányzatot tájékoztatni.

 

(7) A Polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben - a tárgyévet követő év március 31-ig - tájékoztatja a képviselő-testületet.

 

A bérbeadás és az értékesítés

14.§

 

(1) [48] Az önkormányzat vagyonát - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - pályázat útján lehet bérbe adni, vagy értékesíteni kizárólag természetes személy, vagy az Nv. törvényben meghatározott átlátható szervezet részére.

 

(2) [49] A Képviselő – testület a 100.000 Ft alatti ingó vagyonelem tekintetében (mely bérbeadás esetén az bruttó éves bérleti díjat, értékesítés esetén a teljes vételárat jelenti) bérbeadás és értékesítés esetén eltekinthet a pályáztatástól.

 

(3)   Az önkormányzat ingatlanvagyonából a képviselő-testület, -illetékes bizottságainak előzetes véleménye alapján- szociális jellegű lakásépítésre ingatlanokat jelölhet ki.

 

 

15.§

 

(1) [50] Bérletre vagy értékesítésre csak másként nem hasznosított ingatlanokat, használaton kívüli nem lakáscélú helyiségeket, bel- vagy külterületi földterületet, területrészt lehet kijelölni, amelyek a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegesek. A kijelölésre a képviselő-testület tagjai, a jegyző vagy a kezelő, illetve a használó tehet javaslatot.

 

(2)   Másként nem hasznosított ingatlannak, használaton kívüli helyiségnek, földterületnek minősül az az ingatlan, helyiség vagy föld, amelyre a korábbi hasznosítási jogviszony megszűnt, vagy a közös megegyezéssel történő megszűnésig kevesebb mint két hónap van hátra.

 

(3) [51] A helyiség vagy földterület bérlője, használója is kezdeményezheti az ingatlan értékesítésre történő kijelölését, a bérleti vagy használói jogviszonyának egyidejű felmondásával.

 

(4)   Nem adható bérbe, illetve nem értékesíthető olyan ingatlan vagy annak része –az (5) bekezdésbe foglaltak kivételével- amelyre vonatkozóan harmadik félnek az önkormányzattal szemben követelése áll fenn.

 

(5)   Követeléssel vagy joggal terhelt ingatlant a jogosult hozzájárulásával, külön megállapodás szerint lehet bérbe adni, vagy értékesíteni.

 

(6)   Az elővásárlási jog nem minősül a (4) bekezdés szerinti követelésnek.

 

(7) [52] Az önkormányzati bérlakások kivételével az önkormányzati ingatlanok értékesítése esetében a Magyar Államnak minden más jogosultat megelőző elővásárlási joga van.

 

(8) [53] Az önkormányzati bérlakások értékesítése esetében a Magyar Állam elővásárlási joga a lakásban élő bérlő elővásárlási jogát követi.

 

16.§

 

(1)   A pályázat útján történő bérbeadási vagy értékesítési eljárás a következő szakaszokból áll:

 

a.)   kijelölés a képviselő-testület által,

b.)   pályázati kiírás elkészítése,

c.)    pályázati hirdetmény közzététele,

d.)   pályázati kiírás kiadása érdeklődők részére,

e.)   pályázati ajánlatok gyűjtése,

f.)    pályázati ajánlatok véleményezése,

g.)   pályázat elfogadása a képviselő-testület által,

h.)   árverés megtartása (több érvényes pályázat esetén),

i.) [54] a Magyar Állam elővásárlási jogának érvényesítése.

 

(2)   A pályázati kiírást –kezelésbe adott ingatlan esetében- a kezelő, minden más esetben a Polgármesteri Hivatal készíti el. A pályázati felhívást minden esetben már a döntés-előkészítéséhez mellékelni kell.

 

(3)   A pályázati kiírás minimálisan tartalmazza:

 

a.)   a kiíró nevét, székhelyét, az ügyintéző személy meghatározását,

b.)   a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét,

c.)    az ingatlan hasznosításának alapcélját, szabályozási terv szerinti felhasználási kategóriáját, a területen vagy a helyiségben folytatható tevékenységek esetleges korlátozását,

d.)   az ingatlan pontos elhelyezkedését (utca, házszám, helyrajzi szám), a területét, helyiségek esetében a helyiségek darabszámát, funkcióját,

e.) [55]       bérlet esetén a bérbeadás időtartamát,

f.)    helyiség esetén annak felszereltségét, állapotát, a tulajdonosnak és a szakhatóságnak a használatra vonatkozó feltételeit, kikötéseit,

g.)   a megtekintésre nyitva álló időpontokat,

h.)   bérlet esetén a legkisebb bérleti díj összegét (az egyben az induló árverési díj),

i.)[56]  értékesítés esetén az igényelt legalacsonyabb vételárat,

j.)     bérleti esetén a bérleti díjba beszámítható beruházás lehetőségét, a beszámítás mértékét és módját –vagy értelemszerűen az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségét,

  1. a pályázat elbírálásának határidejét és az eredményről történő tájékoztatás módját.

(l)[57], [58] a pályázati biztosíték összegét, illetve annak rendeltetését nyertes és nem nyertes pályázó esetén

m.) [59] a pályázni jogosultak körét.

n.) [60] a Nv. törvény 11.§ (11) bekezdésében foglaltak teljesítésére vonatkozó nyilatkozatát.

 

(4) [61] A pályázatról szóló kiírást, mint hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján legalább 15 napra közzé kell tenni, továbbá meg kell hirdetni az önkormányzat hivatalos lapjában, Monor Város honlapján és a kábeltelevízióban.

 

(5)   A pályázati eljárás során biztosítani kell, hogy a pályázók a bérbeadás illetve az értékesítés minden jogi és egyéb feltételeiről részletes tájékoztatást kapjon.

 

16/A.§[62]

 

  1. [63] Az ingatlan értékesítésére és bérbe adására kiírt pályázatra érkezett ajánlatok érvényességének feltétele pályázati biztosíték nyújtása.

 

  1. [64]A biztosíték mértéke: az igényelt legalacsonyabb vételár 1%-a, illetve az igényelt legalacsonyabb éves bérleti díj 5 %-a.

 

  1. A biztosíték befizetésének igazolását a pályázathoz mellékelni kell.

 

  1. [65]  Nyertes pályázat esetében a pályázati biztosíték a vételárba, illetőleg a bérleti díjba beszámításra kerül.

 

  1. [66]  A biztosíték visszajár: a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása esetén valamint akkor, ha az önkormányzat nem a biztosíték befizetőjével köti meg az adásvételi vagy a bérleti szerződést.

 

  1. [67]Nem jár vissza a befizetett biztosíték, ha az adásvételi és bérleti szerződés megkötésétől a nyertesnek nyilvánított pályázó visszalép.

 

17.§

 

(1)[68] A legalacsonyabb bérleti díjat (induló árverési díjat), illetve a legalacsonyabb értékesítési árat (induló árverési árat) minden esetben a képviselő-testület – az illetékes bizottságainak javaslata alapján - határozza meg egyedileg.

 

(2)   A legalacsonyabb bérleti díjak, illetve értékesítési árak meghatározásánál az általános piaci forgalmi viszonyokból kell kiindulni, attól jelentősen eltérni csak a hasznosítási javaslatot tartalmazó előterjesztésben részletesen megindokolt közérdekből lehet.

 

18.§

 

(1)   A beérkezett pályázatokat a Polgármesteri Hivatal értékeli, véleményezi és a jegyző útján –a képviselő-testület illetékes bizottságainak előminősítésével- következő soros képviselő-testületi ülésére előterjeszti.

 

(2)   A képviselő-testület vagyontárgyanként határozattal dönt a benyújtott pályázatok elfogadásáról, vagy elutasításáról. A döntésről a Polgármesteri Hivatal a pályázókat a határozat megküldésével értesíti.

 

(3)   Egy vagyontárgyra elfogadott kettő, vagy több pályázat esetén árverést kell kitűzni. Az árverést a Polgármesteri Hivatal megbízott ügyintézője vezeti és azon legalább egy önkormányzati képviselőnek jelen kell lennie.

 

(4)[69] Árverésen csak az elfogadott pályázatot benyújtott pályázók vehetnek részt személyesen, vagy dokumentált meghatalmazottjuk útján, és csak abban az esetben, ha az árverés időpontjáig a meghatározott legalacsonyabb bérleti díj vagy értékesítési ár 10%-ának, de legalább 10.000 Ft-nak megfelelő letéti díjat az önkormányzat számlájára befizették. Az árverés nem nyilvános. A befizetett pályázati biztosítékot a letéti díjba bele kell számolni.

 

(5) [70]       A letéti díj összege az árverési nyertesnél a további fizetési kötelezettségében jóváírásra kerül, míg az árverési vesztes(ek) számára visszautalásra kerül.

 

(6) [71] A tulajdonjog átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó, nyertes ajánlat megküldésre kerül az elővásárlási jog tekintetében a Magyar Állam nevében nyilatkozni jogosult szervnek.

 

19.§

 

(1) [72]       Elfogadott egyszeres pályázóval vagy árverési nyertessel Monor Város Önkormányzata a Magyar Állam elővásárlási jogával kapcsolatos nemleges nyilatkozatának megérkezésétől, vagy a nyilatkozattételre nyitva álló határidő lejártát követő 8 munkanapon belül köt szerződést. A határidő elmulasztása esetén a pályázó a képviselő-testület felé igazolási kérelemmel élhet, de árverés esetén a letéti díjat elveszti. Az elutasított igazolási kérelem esetén a következő legmagasabb ajánlatot tevőnek kell felajánlani a szerződéskötés lehetőségét vagy, a képviselő-testület döntése alapján, új pályázatot kell kiírni.

 

(2) [73]       Elidegenítés esetén érvényesen az adás-vételi szerződést csak azzal az érvényes pályázatot benyújtó, pályázati feltételeknek megfelelő pályázóval lehet megkötni, aki a teljes vételárat a szerződés aláírásáig az önkormányzat felé kiegyenlíti.

 

20.§

 

(1)   Önkormányzati ingatlanra általában határozatlan idejű bérleti jogviszonyt kell létesíteni, de a bérlet határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig is köthető.

 

(2)   Bérleti jogviszonyt feltétel bekövetkeztéig akkor lehet kötni ha:

 

a.)   az ingatlan rendeltetése a vonatkozó szabályozási előírás érvényesítése miatt megváltozhat, illetve az ingatlan bontását, felújítását, átalakítását, korszerűsítését határozták el, se ennek időpontja nem ismert,

b.)   jogszabályban meghatározott kötelezettség vagy folyamatban lévő per okán az ingatlan feletti tulajdonosi rendelkezés ismeretlen időpontban megszűnhet,

c.)    az ingatlanra az önkormányzatnak egyéb oknál fogva szüksége lehet, de az igény időpontja nem határozható meg.

 

(3)   Önkormányzati ingatlant több bérlő együttesen is bérelheti – bérlőtársak.

 

(4) [74]       Bérleti szerződésben az Nv. törvény 11.§ (11) bekezdésében foglaltakon túl, rendelkezni kell a bérleti díj felülvizsgálatának jogáról. A felülvizsgálat során az aktuális bérleti díjat a képviselő-testület egyedileg határozza meg a gazdasági és piaci viszonyok függvényében.

 

21.§

 

(1) [75]  A bérlő a bérleményt a tulajdonos vagy kezelő előzetes hozzájárulása, engedélye nélkül albérletbe, ingyenes használatba nem adhatja, illetve az eredeti jogosultságtól eltérően nem hasznosíthatja. Ennek megszegése, vagy az Nv. törvény 11. § (12) bekezdésében foglaltak bekövetkezte súlyos szerződésszegésnek minősül és a jogviszony azonnali felmondását vonhatja maga után.

 

(2)   A bérlő az ingatlan bérleti jogát –a tulajdonos vagy kezelő hozzájárulásával- írásba foglalt megállapodás alapján másra átruházhatja ha:

 

a.)   az átvevő által használat jogszabályi előírásba nem ütközik,

b.)   nem ellentétes a helyiség alapvető hasznosítási céljával,

c.)    az ingatlan forgalmi értékének 10%-át, de legalább 100.000 Ft átruházási díjat az önkormányzatnak megfizet.

 

22.§

 

Az önkormányzat e rendelete szerint nem hasznosított ingatlan-vagyonát a Polgármesteri Hivatal kezeli a mindenkori költségvetésében meghatározott fedezet mértékéig.

 

23.§

 

  1. Szociális lakásépítésre kijelölt ingatlanokat a képviselő-testület Emberi Erőforrások Bizottságának javaslatára, a rászorultság alapján utalja ki a jogosultaknak. Csak olyan kedvezményezett részére utalható ki építési ingatlan, ahol az ingatlan beépítésére és a vételár kiegyenlítésére a rendszeres jövedelem és a megvizsgált életvitel elegendő biztosítékot nyújt.

 

(2)   Ezen ingatlanok vételárát a képviselő-testület illetékes bizottságainak előzetes véleménye alapján egyedileg határozza meg, de az nem lehet kevesebb mint a piaci forgalmi érték.

(3)   Az elidegenítésre vonatkozó szerződés (adás-vétel) csak azzal a kijelölt vevővel köthető meg, aki a szerződés megkötéséig a meghatározott vételár 30%-át az önkormányzatnak megfizette.

 

(4)   A vételár fennmaradó részért a kedvezményezett 5 év alatt, havi egyenlő részletekben fizetheti meg.

 

(5)   Szociális lakásépítésre kijelölt ingatlanok elidegenítésekor 4 éven belül beépítési kötelezettséget és 5 éves elidegenítési tilalmat kell előírni, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bevezettetni.

 

(6)   Aki a beépítési kötelezettségének nem tesz eleget, illetve azt póthatáridőre sem teljesíti, az összes kedvezményt elveszíti. Az ingatlant az önkormányzat az eredeti értékesítési áron visszavásárolja, a tartozást levonja és az eredeti tulajdoni állapotot, visszaállítja. A visszavásárlási jogot és összeget az adás-vételi szerződésbe be kell foglalni.

 

Az önkormányzat vagyonának részvétele vállalkozásban

24.§

 

(1)   [76]  Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető vagyonnal - az Nv. törvény rendelkezéseinek figyelembe vétele mellett - vállalkozás folytatható.

 

(2) [77]       Vagyon vagy vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére csak közgazdaságilag megalapozott módon lehet javaslatot tenni.

 

(3)   Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatok ellátását nem veszélyezteti. Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

 

(4)   A vállalkozásba fektetett vagyonnal a legnagyobb jövedelmet biztosító módon kell gazdálkodni.

 

25.§

 

(1)   Gazdasági társaságban az önkormányzatot a polgármester vagy a képviselő-testület által meghatalmazott személy képviseli.

 

(2) A képviselő-testület előzetes hozzájárulása szükséges az önkormányzat tagsági jogait érintő és számára vagyoni kötelezettséget megállapító ügyekben adható szavazathoz.

 

25/A. §[78]

Önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes, vagy kedvezményes átruházása

 

(1) [79] Forgalomképes önkormányzati vagyont ingyenesen vagy kedvezményesen átruházni csak a törvényben meghatározott estekben és módon lehet.

 

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatala előtt az ingyenes vagy a kedvezményes tulajdonjog átruházást megalapozó indokokat írásban rögzíteni kell és e dokumentumot a döntésről készült iratok között kell tárolni.

 

(3) Az (1) bekezdés szerinti kedvezmény mértékét az adott vagyontárgy vonatkozásában az átruházásra jogosult határozza meg.

 

25/B. §[80]

Követelésről való lemondás

 

(1) Az önkormányzat csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben a követeléséről:

a) csődegyezségi megállapodásban,

 

b) bírói egyezség keretében,

 

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg, mert a követelés részben vagy egészben nagy valószínűséggel pénzügyileg nem realizálható,

 

d) ha a végrehajtás során az nem, vagy csak részben térült meg,

 

e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,

 

f) ha annak kötelezettje nem lelhető fel és ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított,

 

g.) ha a követelésről történő lemondás olyan önkormányzati feladat, cél vagy önkormányzati érdek megvalósításával összefüggésben történik, amely feladat, cél vagy önkormányzati érdek e döntés nélkül nem vagy csak aránytalan nehézségek illetve költségek árán lenne megvalósítható és e feladat, cél vagy önkormányzati érdek Monor Város lakosai közösségének vagy az önkormányzatnak érdekében áll.

 

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatala előtt a követelésről történő lemondást megalapozó indokokat írásban rögzíteni kell és e dokumentumot a döntésről készült iratok között kell tárolni.

 

  1. A követelésről való lemondás történhet az egész követelésre, valamint a követelés egy részére vonatkozóan.

 

25/C. §[81]

A térítésmentesen felajánlott vagyon elfogadása

 

Ha vagyonról az önkormányzat javára ellenérték nélkül lemondtak, az önkormányzat a vagyontárgyat akkor fogadhatja el, ha képes az azzal járó kötelezettségek és a vagyonnal járó fenntartási költségek teljesítésére.

 

25/D. §[82], [83]

Közzétételi kötelezettség mellőzése

 

 

IV. fejezet

Zárórendelkezések

26.§

 

E rendelet az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére, cseréjére, valamint elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 15/1996. (VII. 11.) sz. rendelete 1.§-át a következő (2) bekezdéssel egészíti ki:

 

(2) E rendelet rendelkezéseit az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelkezésekkel együttesen kell alkalmazni.

 

27.§

 

(1)   E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő vagyon-hasznosítási ügyekben is alkalmazni kell.

 

(2)   A rendelet kihirdetéséről a jegyző a szokásos módon gondoskodik.

 

(3)   A rendelet hatályba lépésével egyidőben hatályát veszti az önkormányzati vagyonról és a vagyon hasznosításáról szóló, a 21/1996. (XI. 22.) sz. Ök. rendelettel módosított 17/1996. (VIII. 29.) sz. Ök. rendelet, valamint az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok hasznosításáról szóló, a 17/1999. (VI. 18.) sz. Ök. rendelettel módosított 9/1997. (IV. 18.) sz. Ök. rendelet, valamint az önkormányzati tulajdonban álló lakások és helyiségek bérletére, cseréjére, valamint elidegenítésére vonatkozó szabályokról szóló 15/1996. (VII. 11.) sz. Ök. rendelet 3.§-a és 14.§ (8) bekezdése.

 

(4)   E rendelet mellékletei: [84]

[85], [86], [87], [88] 1. számú melléklet: Város Önkormányzata kizárólagos tulajdonában álló forgalomképtelen törzsvagyonáról

[89] 2. számú melléklet: Monor Város Önkormányzata nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, forgalomképtelen törzsvagyonáról.

[90], [91], [92], [93], [94], [95] 3. számú melléklet: Monor Város Önkormányzata korlátozottan forgalomképes törzsvagyonáról.

 

[96], [97], [98], [99], [100] 4. számú melléklet: Monor Város Önkormányzat üzleti vagyonáról.

 

 

Monor, 1999. szeptember 16.

 

     Pogácsás Tibor sk.         Sándorné Urbán Hajnalka sk.

          polgármester                                 jegyző

 

 

[1] A mellékleteket módosította a 20/2004. (VII. 26.) számú rendelet

[2] Módosította a 18/2005. (X. 28.) számú rendelet, az  1. számú mellékletéből a 3415/9 hrsz-ú ingatlan törlésre került, a 3. számú mellékletébe a 3415/9 hrsz-ú ingatlan felvételre került. Hatályos 2005. november 1.

[3] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 1. §. Hatályos 2012. március 5.

[4] Módosította az 1/2013. (I. 29.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos 2013. január 29-től.

[5] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 2. §. Hatályos 2012. március 5.

[6] Módosította a 24/2006. (IX. 30.) számú rendelet 9.§ (1) bekezdés. Hatályos: 2006. október 1-től.

[7] Módosította a 11/2013. (III. 18.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2013. március 19-től.

[8] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 3. §. Hatályos 2012. március 5.

[9] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 4. §. Hatályos 2012. március 5.

[10] Módosította a 14/2010. (V. 18.) számú rendelet 1.§. Hatályos: 2010. május 18.

[11] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 5. §. Hatályos 2012. március 5.

[12] Módosította a 14/2010. (V. 18.) számú rendelet 1.§. Hatályos: 2010. május 18.

[13] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 6. §. Hatályos 2012. március 5.

[14] Módosította a 14/2010. (V. 18.) számú rendelet 1.§. Hatályos: 2010. május 18.

[15] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 7. §. Hatályos 2012. március 5.

[16] Megállapította a 14/2010. (V. 18.) számú rendelet 1.§. Hatályos: 2010. május 18.

[17] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 8. §. Hatályos 2012. március 5.

[18] Megállapította a 14/2010. (V. 18.) számú rendelet 1.§. Hatályos: 2010. május 18.

[19] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 9. §. Hatályos 2012. március 5.

[20] Megállapította a 14/2010. (V. 18.) számú rendelet 1.§. Hatályos: 2010. május 18.

[21] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 10. §. Hatályos 2012. március 5.

[22]  Megállapította a 14/2010. (V. 18.) számú rendelet 1.§. Hatályos: 2010. május 18.

[23]  Megállapította a 14/2010. (V. 18.) számú rendelet 1.§. Hatályos: 2010. május 18.

[24] Megállapította a 14/2010. (V. 18.) számú rendelet 1.§. Hatályos: 2010. május 18.

[25] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 11. §. Hatályos 2012. március 5.

[26] Módosította a 14/2008. (IX. 01.) számú rendelet 4.§. Hatályos: 2008. szeptember 1.

[27] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 12. §. Hatályos 2012. március 5.

[28] Hatályon kívül helyezte a 24/2006. (IX. 30.) számú rendelet 9.§ (2) bekezdés. Hatályos: 2006. október 1-től.

[29] Módosította a 14/2008. (IX. 01.) számú rendelet 5.§ (1) bekezdés. Hatályos: 2008. szeptember 1.

[30] Módosította a 14/2008. (IX. 01.) számú rendelet 5.§ (2) bekezdés. Hatályos: 2008. szeptember 1.

[31] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 13. §. Hatályos 2012. március 5.

[32] Módosította a 14/2008. (IX. 01.) számú rendelet 1.§. Hatályos: 2008. szeptember 01.

[33] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 14. §. Hatályos 2012. március 5.

[34] Hatályon kívül helyezte a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 15. §. Hatályos 2012. március 5.

[35] Módosította a 14/2008. (IX. 01.) számú rendelet 1.§. Hatályos: 2008. szeptember 01.

[36] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 16. §. Hatályos 2012. március 5.

[37] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 17. §. Hatályos 2012. március 5.

[38] Hatályon kívül helyezte a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 18. §. Hatályos 2012. március 5.

[39] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 19. §. Hatályos 2012. március 5.

[40] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 20. §. Hatályos 2012. március 5.

[41] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 21. §. Hatályos 2012. március 5.

[42] Megállapította a 14/2008. (IX. 01.) számú rendelet 2.§. Hatályos: 2008. szeptember 1.

[43] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 22. §. Hatályos 2012. március 5.

[44] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 23. §. Hatályos 2012. március 5.

[45] Megállapította a 14/2008. (IX. 01.) számú rendelet 3.§. Hatályos: 2008. szeptember 1.

[46] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 24. §. Hatályos 2012. március 5.

[47] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 25. §. Hatályos 2012. március 5.

[48] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 26. §. Hatályos 2012. március 5.

[49] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 27. §. Hatályos 2012. március 5.

[50] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 28. §. Hatályos 2012. március 5.

[51] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 29. §. Hatályos 2012. március 5.

[52] Megállapította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 30. §. Hatályos 2012. március 5.

[53] Megállapította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 31. §. Hatályos 2012. március 5.

[54] Megállapította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 32. §. Hatályos 2012. március 5.

[55] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 33. §. Hatályos 2012. március 5.

[56] Módosította a 9/2004. (III. 29.) sz. rendelet 1.§. Hatályos: 2004. április 1-től.

[57] Megállapította a 9/2004. (III. 29.) sz. rendelet 1.§. Hatályos: 2004. április 1-től.

[58] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 34. §. Hatályos 2012. március 5.

[59] Megállapította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 35. §. Hatályos 2012. március 5.

[60] Megállapította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 36. §. Hatályos 2012. március 5.

[61] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 37. §. Hatályos 2012. március 5.

[62] Megállapította a 9/2004. (III. 29.) sz. rendelet 2.§. Hatályos: 2004. április 1-től.

[63] Módosította, 25/2011. (IX. 02.) számú határozat 2. §. Hatályos: 2011. szeptember 02.

[64] Kiegészítette a 25/2011. (IX. 02.) számú rendelet 3.§. Hatályos 2011. szeptember 02.

[65] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 38. §. Hatályos 2012. március 5.

[66] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 39. §. Hatályos 2012. március 5.

[67] Kiegészítette a 25/2011. (IX. 02.) számú határozat 4.§. Hatályos 2011. szeptember 02.

[68] Módosította a 24/2006. (IX. 30.) számú rendelet 9.§ (3) bekezdés. Hatályos: 2006. október 1-től.

[69] Kiegészítette a 9/2004. (III. 29.) sz. rendelet 3.§. Hatályos: 2004. április 1-től.

[70] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 40. §. Hatályos 2012. március 5.

[71] Megállapította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 41. §. Hatályos 2012. március 5.

[72] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 42. §. Hatályos 2012. március 5.

[73] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 43. §. Hatályos 2012. március 5.

[74] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 44. §. Hatályos 2012. március 5.

[75] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 45. §. Hatályos 2012. március 5.

[76] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 46. §. Hatályos 2012. március 5.

[77] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 47. §. Hatályos 2012. március 5.

[78] Megállapította a 23/2007. (XI. 09.) számú rendelet 1.§. Hatályos: 2007. november 9.

[79] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 49. §. Hatályos 2012. március 5.

[80]  Megállapította a 23/2007. (XI. 09.) számú rendelet 2..§. Hatályos: 2007. november 9.

[81] Megállapította a 23/2007. (XI. 09.) számú rendelet 3..§. Hatályos: 2007. november 9.

[82] Megállapította a 23/2007. (XI. 09.) számú rendelet 4..§. Hatályos: 2007. november 9.

[83] Hatályon kívül helyezte a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 50. §. Hatályos 2012. március 5.

[84] Hatályon kívül helyezte a 10/2007. (IV. 13.) számú rendelet 1.§. Helyébe lépett ugyanezen rendelet 1. 2. 3. számú melléklete.

[85] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 51. §. Hatályos 2012. március 5.

[86] Módosította a 10/2014. (III. 17.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos 2014. március 18-tól.

[87] Módosította a 2/2015. (I. 26.) önkormányzati rendelet 1. § Hatályos: 2015. január 27-től.

[88] Módosította a 7/2016. (III. 21.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2016. március 22-től.

[89] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 52. §. Hatályos 2012. március 5.

[90] Módosította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 53. §. Hatályos 2012. március 5.

[91] Módosította a 19/2012. (IV. 20.) számú rendelet 1.§. Hatályos: 2012. április 21.

[92] Módosította a 11/2013. (III. 18.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2013. március 19-től.

[93] Módosította a 10/2014. (III. 17.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2014. március 18-tól.

[94] Módosította a 2/2015. (I. 26.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2015. január 27-től.

[95] Módosította a 7/2016. (III. 21.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2016. március 22-től.

[96] Megállapította a 12/2012. (III. 05.) számú rendelet 54. §. Hatályos 2012. március 5.

[97] Módosította a 19/2012. (IV. 20.) számú rendelet 1.§. Hatályos: 2012. április 21.

[98] Módosította a 10/2014. (III. 17.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos: 2014. március 18-tól.

[99] Módosította a 2/2015. (I. 26.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos: 2015. január 27-től.

[100] Módosította a 7/2016. (III. 21.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos: 2016. március 22-től.